Hároméves felmérés eredményeit ismertették Kolozsváron
Háromnapos konferencián mutatták be az elmúlt hétvégén, Kolozsváron a Magyarország kormánya és az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) támogatásával lezajlott Tíz erdélyi református templom integrált interdisziciplináris kutatása program eredményeit.
– Tíz kiválasztott templom teljes körű kutatását végeztük el régészeti, művészettörténeti szempontból. A templomokban található értékek, a vakolat alatt rejtőző falképek, a festett bútorzat vizsgálata kiegészült dendrokronológiai kutatásokkal, amelyek az egyes épületek datálásában nyújtottak nagyon fontos fogódzókat. Rajzzal dokumentáltuk a helyszínen megfigyelt jelenségeket. A munkálatok három éven át tartottak. Összetett csapat végezte őket, amelyben helyet kaptak régészek, művészettörténeti szakemberek, restaurátorok. Összesen negyvenhat kutató vett részt több intézmény részéről. A georadaros méréseket pedig budapesti kollégák végezték – nyilatkozta a kolozsvári Kovács Zsolt művészettörténész, BBTE-oktató. Hozzátette: az alapvető cél az volt, hogy a műemlékek tervezett helyreállításához kapcsolódóan feltárják a templomok történetét, rejtett értékeit, föld alatti részeit. Olyan tudományos eredményeket, illetve olyan adatokat hoztak nyilvánosságra, amelyeket a restaurálás során meg lehet mutatni a nagyközönségnek.
Számos új, korábban ismeretlen részletre derült fény a kutatások során. Például három Árpád-kori rotondát tárt fel a kutatás, Erdélyben csak néhányat ismertünk eddig. Kis túlzással azt mondhatjuk: a kutatások során megduplázódott az ismert erdélyi rotondák száma. Továbbá falképegyütteseket sikerült azonosítani, amelyekről korábban nem is tudtunk. Megtaláltuk Vízakna gótikus kápolnáját is, amely korábban szintén ismeretlen volt. A történelmi és a levéltári adatok mellett új összefüggésrendszerben vizsgálhattuk ezeket a műemlékeket – fogalmazott a művészettörténész.
Az EREK nagyvonalúan a szakemberekre bízta annak a tíz felújítandó templom kiválasztását, ahol a kutatásokat végezték az általuk meghatározott szakmai szempontok szerint. Igyekeztek úgy összeválogatni a templomokat, hogy azok fontos műemlékek legyenek, amelyek várhatóan régészetileg fontos újdonságokkal szolgálhatnak. Olyanokat választottak, ahol eddig nem zajlott falkutatás, így nagy volt a valószínűsége falképek vagy valamilyen jelentős részlet előbukkanásának, amitől az adott épület egyedülállónak számít Erdélyben – tudtuk meg Kovács Zsolttól.
– Még nem végeztek ilyen kutatást Erdélyben, ezért óriási lehetőség ez a szakma számára – mutatott rá Molnár Zsolt régész, BBTE-oktató, aki szeriny az általuk megfogalmazott szakvélemény a majdani restaurálás alapját képezik. – A szakembereket a tudományos cél hajtja: azért kaptunk „pénzt, paripát, fegyvert”, hogy olyan dolgokat próbáljunk találni, amelyről sejtettük, hogy fontos eredmény lehet, de eddig vagy nem tudtunk róla, mert nem volt keret, vagy elég szakember a felkutatásukhoz. Ennyi szakember soha nem dolgozott együtt ezelőtt. Szatmári, kolozsvári, udvarhelyi, csíki szakemberek, a budapesti, a pécsi egyetem, munkatársai segítették a munkánkat geofizikai mérésekkel és kormeghatározásokkal, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) debreceni kutatóintézetében végeztek el. Fontos volt ez a szakma számára is – magyarázta a régész. Hozzátette: sokat vitatkoztak azon, mit kutassanak. – Az alapelv az volt: tudtuk egy-egy templomról, hogy fontos műemlék, de nem tudunk érdemben tényeket. Három évig dolgozhattunk, így vissza is tudtunk térni egy-egy helyszínre. A tíz templomról közel 400 szakvélemény született, amely az építészeket segíti a minél jobb restaurálási tervek készítésében – mondta Molnár Zsolt. A szakember hozzátette: a munkálatok elvégzéséhez sok éjszakázásra, megértő családra volt szükség, hiszen a tavasztól őszig tartó terepmunka csak egy része ennek a történetnek.
(Borítókép: Az interdiszciplináris kutatás tudományos eredményeit hozták nyilvánosságra a konferencián / Fotó: Zajzon Zalán)
