Papírmentes megoldásokra térnének át személyzeti ügyekben is
A Factory 4.0 & Frames tanácsadó cég hétfőn közzétett felmérésének eredményei szerint a digitális kompetenciák vonatkozásában az Európai Unió szintjén Románia lakossága az utolsó helyen áll. Kiderült, képtelenek tartani a lépést a számítástechnikai és távközlési iparág fejlesztéseivel, illetve a szakemberek innovációjával.
Elemzők szerint amennyiben a központi és helyi közintézmények, hatóságok nem indítják el az alkalmazottaknak szóló, digitális képességeket fejlesztő oktatási programot, addig a helyzet változatlan marad. Úgy vélik, ennek szervesen kapcsolódnia kell a DigComp 2.0 elnevezésű európai programhoz, amelyik a munkavállalók online világba történő „beavatását” hivatott elérni. Szakemberek szerint amennyiben a felzárkózás elmarad, továbbra is képtelenek leszünk kezelni a drága pénzért megvásárolt bonyolult felszereléseket, így azok ezután is a kórházak és más intézmények pincéjében rostokolhatnak majd őket kezelni és karbantartani tudó szakember híján.
Ugyanakkor az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szintén kimutatta: Románia az utolsó helyen áll az alkalmazottak továbbképzési programokon való részvételének vonatkozásában. Az adatok szerint 2019-ben csupán a munkavállalók 1,6 százaléka vett részt továbbképzésen. Érdekes, hogy ezzel szemben Svédországban ez az arány 37 százalék, Svájcban szinte 40, az EU-s átlag pedig közel 15 százalékos. Ugyanakkor Bulgáriában ez az arány 2,3, Magyarországon 7,3, Lengyelországban pedig 7,7 százalék.
A felmérés szerint az alapszint feletti digitális jártasság vonatkozásában uniós szinten az utolsók vagyunk, a lakosság csupán 10 százaléka boldogul a számítógép-használattal ilyen szinten. Ilyen vonatkozásban érdekes megjegyezni, fogalmaznak a szakemberek, hogy Románia az egyik leggyorsabb internetkapcsolattal rendelkezik a világon, szoftverpiaca elismert, programozói igen keresettek, ám az átlagember számítástechnikai kompetenciái terén mégis utolsó helyen állunk, amolyan digitális középkorban élünk.
Kolozsvár: online engedélyek, érzékelős villanyrendőrök
Erdély fővárosa szeretné megőrizni a digitalizációra, innovációra vonatkozó pozitív közmegítélését. Éppen ezért Emil Boc polgármester bejelentette: április elejétől valamennyi engedélyt online bocsátanak ki a közalkalmazottak. Ugyanakkor arról is biztosított, hogy a már üzembe helyezett Antonia elnevezésű virtuális közalkalmazott év végéig 24 órában áll majd rendelkezésre.
– A Kolozsvári Polgármesteri Hivatalban a pecsét már muzeális tárgynak számít, nincs többé mit keresnie a közigazgatásban. Most már a helyi adókat és illetékeket, a parkolási díjakat is online lehet kifizetni, következik az engedélyek, jóváhagyások kibocsátásának egyszerűsítése. Az építkezési engedély kiadása bonyolultabb, ennek kibocsátásához több irat szükséges. Év végéig Antonia elnevezésű digitális közalkalmazottunk 24 órából 24-et a lakosság rendelkezésére áll majd, sohasem sztrájkol, nem lehet korrumpálni, bármikor elérhető – jelentette ki a városvezető.
Érzékelős jelzőlámpák segítik a forgalom folyamatossá tételét
Emil Boc az egymással kommunikáló, közös adatbázisból információkat merítő, érzékelőkkel ellátott villanyrendőrök összehangolását célzó digitalizációs projektről is beszámolt. – A szenzorok továbbítják majd az adatokat a jelzőlámpáknak, ezek pedig szükség esetén az útkereszteződés egyik vagy másik oldalán hosszabb vagy rövidebb ideig engedik át a járműveket, a forgalom folyamatosabbá tétele érdekében. A mezőgazdasági forradalomnak a föld, az iparinak a vas, a digitálisnak pedig az adatok képezik az alapját. Minél gyorsabban megértjük világunk mozgatórugóit, közösségeink annál gyorsabban fejlődnek – fogalmazott a polgármester.
A helyhatóság illetékesei szerint az intelligens villanyrendőröket már működésbe helyezték a Szent György (Béke/Lucian Blaga) téren: ezek az érzékelőktől kapott adatok elemzése alapján irányítják a forgalmat.
HR – a digitalizáció következő hulláma
A koronavírus terjedésével a cégek egyre inkább támogatták azt a megoldást, hogy alkalmazottaik otthonról dolgozzanak. De ez újabb akadályt jelentett a humánerőforrás-menedzserek számára, hiszen a különböző iratok – szerződéskiegészítés, pihenőszabadság stb. – (elektronikus) kézjeggyel történő ellátását így is meg kellett oldaniuk. A HR-osztályok számára az állásinterjúk online térbe való „átmentése” ugyan nem okozott nagy gondot, az iratok aláírása, regisztrálása és archiválása viszont továbbra is akadályokba ütközött. Az ilyen jellegű problémák kiküszöbölésére egyre több vállalat vezette be a Paperless flowSIGN elnevezésű applikációt, amely digitalizálja a folyamatot.
