Elő kell segíteni a városlakók digitális felzárkóztatását
A város, illetve a polgármesteri hivatal digitalizációjáról tartottak online közvitát hétfő délután, amelyen az erre vonatkozó stratégiát ismertették. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás és Kommunikációtudományi Karának szakértőivel továbbá IT-cég képviselőit tömörítő innovációs és IT-tanácsadói testülettel együtt dolgozik a város digitalizációs stratégiáján immár két éve. A tanácsadói testület javaslatára kidolgozott dokumentumot Nicolae Urs BBTE-oktató mutatta be.
– Jelenleg Kolozsvár a leginkább digitalizált város az országban. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal pedig az első olyan önkormányzat, amely a járvány kirobbanása után sokkal könnyebben tért át a digitális megoldásokra, mivel már rendelkezett az ehhez szükséges eszköztárral – fogalmazott az egyetemi oktató. Hozzátette: a város digitális átalakítása közösségi stratégia.
– Országos szinten kevés ilyennek lehetünk tanúi. A technológiára úgy kell tekintetünk, mint az állampolgár óhajai teljesítésének eszközére. A technológiának és a digitalizációnak az állampolgár közszolgáltatásokkal kapcsolatos szükségleteit kell kielégítenie. Emellett segíti a magáncégeket és a startup típusú vállalkozások kibontakozását is – mondta Urs. – Ahhoz, hogy digitális szolgáltatásokat léptessünk életbe, országos törvényekre és helyi előírásokra van szükség. Az embereket hozzá kell szoktatni a technológiához, és biztosítani kell őket afelől, hogy az online közölt személyes adataik biztonságban vannak – mutatott rá az oktató, aki szerint képzésekre van szükség ahhoz, hogy a hátrányos helyzetűek is élvezhessék a digitális technológia előnyeit. – A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, nemrég közzétett DESI-mutató szerint Románia nem áll túl jól digitalizáció terén. A lakosság 31%-a rendelkezik alapvető digitális kompetenciákkal, és csak 10%-ra tehető azok aránya, akik magasabb szintű digitális ismeretekkel rendelkeznek. Ilyen körülmények között a digitalizált társadalom nem működhet – ismertette a legfrissebb adatokat Nicolae Urs.
– A válság akkor sújt bennünket, amikor nem is várjuk. A digitalizáció, azonban növeli a válsággal szembeni ellenállást. A digitális közszolgáltatások célja az, hogy a lakosság és a közintézmények közötti interakció gyors és könnyű legyen, az állampolgárok gondjai minél egyszerűbben megoldódjanak. Másrészt a digitalizáció hozzájárul ahhoz, hogy a lakosok maguk is bekapcsolódhassanak az önkormányzatok tevékenységébe, illetve általa átláthatóbbá válnak az önkormányzati intézkedések. A közintézmények által begyűjtött adatbázisok valóságos aranybányák a minél jobb digitális szolgáltatásnyújtás és minél jobb döntéshozatal szempontjából. Ezen a téren elsődleges fontossága van az infrastruktúrának, hiszen eszközök, számítógépek nélkül a digitalizáció megvalósíthatatlan – magyarázta az egyetemi oktató.
Urs javasolta továbbá, hogy a polgármesteri hivatalban hozzanak létre egy ügyosztályt, amely a digitalizációs stratégia életbe léptetéséért lesz felelős. Elsősorban fel kell mérni az önkormányzat által nyújtott digitális szolgáltatásokat, illetve a munkatársai digitális kompetenciáit, és szükség esetén továbbképzést biztosítani nekik. Az elképzelés szerint a stratégia életbe léptetését éves jelentésben összegeznék. A vita hozzászólói mindannyian az IT-szektorban dolgoznak, és mindannyian felajánlották segítségüket a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalnak a digitalizáció kiterjesztése érdekében.