Úgy véli, ez is azt bizonyítja, hogy az ellenzék kifogyott minden olyan konstruktív demokratikus, akár parlamenti eszközből, amely szerepét a romániai politikai porondon erősíteni tudja, így kénytelen előrántani a mindenkori magyarkártyát, hogy politikai tőkét kovácsoljon magának.
„Ezt tapasztalhattuk a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyében is, amikor a PNL megtámadta az Alkotmánybíróságon törvényünket. Meggyőződésünk, hogy Románia előremenetelét nem a kisebbségek jogainak a bővítése gátolja, hanem pont az ellenzék effajta megnyilvánulása, amely megpróbálja elterelni a figyelmet az ország valós problémáiról” – mutatott rá Cseke Attila.
Hangsúlyozta: az óvásban számos hiba, ellentmondás található, amelyek azt igazolják, az ellenzéknek vagy nem célja jobbá tenni Románia közigazgatási rendszerét, vagy pedig csak zavarja őket az, hogy egyenlő állampolgárokként élhetnek szülőföldjükön a kisebbségi közösségekhez tartozók.
A szenátusi frakcióvezető rámutatott arra is, hogy a törvénykönyv parlamenti vitája alatt is az USR, a PNL és a PMP retorikájában jelen voltak a magyarellenes megnyilvánulások. Egyértelmű tehát, hogy bár az ellenzék magyar szavazatokra pályázik a következő választásokon, nem kezeli egyenrangú polgárokként a magyar közösség tagjait. Cseke Attila rámutatott arra is, mindhárom ellenzéki pártból aláírták az alkotmánybírósági óvást, a felelősségük tehát közös.
