(Borítókép: Ladj Ly – középen – Nyomorultak című filmjéért kapta a díjat)
A cannes-i fesztiválon a zsűri díjával jutalmazott film Párizs egyik keleti elővárosában, Montfermeilben egy fekete bőrű kiskamasz sérelmére 2008-ban elkövetett rendőri túlkapás ügyét dolgozta fel. A film címe Victor Hugo világhírű regényére utal – A nyomorultak címűre –, amelynek egyik fontos helyszíne Montfermeil, ahol a XIX. században és jelenleg is a francia társadalom számkivetettjei élnek.
Az alkotás – amely a francia mozikban bemutatott legsikeresebb filmként elnyerte a közönség César-díját is – az első játékfilm, amelyben a francia elővárosok összetett társadalmát a hazai nézők is teljes valóságában láthatják,
virtuóz rendezésben. A kliséktől mentes film kiválóan érzékelteti, hogy a robbanásig feszült közegben a legkisebb incidens is zavargásokat és összetűzéseket idéz elő a helyiek és a rendőrök között, de nem foglal állást sem a rendőrök ellen, sem a bevándorlók védelmében. A egyik rendőrt alakító Alexis Manenti kapta meg egyébként a legígéretesebb színésznek járó César-díjat.
„Büszke vagyok, hogy bemutattam a szülővárosomat, Montfermeilt. De nemcsak a külvárosban élők nyomorultak. A nyomor sajnos egyre több franciát sújt. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy mi a film üzenete. Egyszerű. A szegénység osztja meg a franciákat. Eljött az idő, hogy letegyük a fegyvert, hogy összefogjunk, hogy megmutassuk, mindannyian ugyanahhoz az országhoz tartozunk. Franciaország a hazánk, tegyük együtt nagy országgá! Nem a másik ember az ellenségünk, hanem a szegénység” – mondta a fődíj átvételekor a thriller 39 éves mali származású rendezője.
Roman Polanski Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy című filmje is három Césart nyert el, a legjobb rendezésért, a legjobb adaptációért (Robert Harris D. című regényéből) és a legjobb jelmezért (Pascaline Chavanne), jóllehet a nemi erőszakkal vádolt rendező elismerése ellen feminista szerveztek mellett közéleti személyiségek is tiltakoztak. A 86 éves lengyel-francia rendező emiatt nem is ment el a díjkiosztóra.
Roman Polanski ellen tiltakoztak a díjátadó előtt (Fotó: Lucas Barioulet, AFP)
Polanski rendezői díjának bejelentésekor a teremben csend lett, többen felháborodva távoztak, köztük a francia filmvilág szexuális botrányainak jelképévé vált Adele Haenel színésznő is. Ő volt az első francia színésznő, aki a szexuális botrányok nyomán tavaly novemberben néven nevezte állítólagos zaklatóját, Christophe Ruggia francia filmrendezőt, akit azzal vádol, hogy 12 és 15 éves kora között rendszeresen zaklatta szexuálisan. Az interjú óriási visszhangot váltott ki a francia közéletben és elsősorban a filmes világban, Ruggia ellen azóta ügyészi eljárás indult, Polanskit – aki ellen az Egyesült Államokban a hetvenes évek óta elfogató parancs van érvényben egy kiskorú lány megerőszakolása miatt – pedig tavaly novemberben egy újabb nő vádolta meg azzal, hogy több mint negyven évvel ezelőtt megerőszakolta őt.
A 45. César-díj gálaestjének helyszínéül szolgáló Salle Pleyel koncerttermet egyébként hermetikusan körbezárták a rendőrök, miután több tucat feminista már két órával az ünnepség kezdete előtt füstbombákkal a kezében próbált az épület közelébe jutni, miközben azt kiabálták, hogy „Erőszakoló Polanski, bűnös mozi, cinkos közönség!”.
Polanski csütörtökön jelentette be, hogy nem lesz jelen a díjkiosztón, mert az szerinte „nyilvános lincselésnek” ígérkezik, és szeretné megóvni a családját. A díjátadót egyébként filmjének teljes stábja bojkottálta.
Franck Riester francia kulturális miniszter egy pénteki interjúban úgy vélte, hogy Polanski elismerése a legjobb rendezői díjjal „rossz jelkép lenne ahhoz a tudatra ébredéshez, amelyre mindannyiunknak szüksége van a szexuális erőszak elleni küzdelemben”. Adele Haenel pedig előzetesen kijelentette, hogy a francia-lengyel filmrendező díjazása „az áldozatok szemen köpése lenne”.
Három César-díjjal jutalmazta egyébként a francia filmakadémia 4700 tagja Nicolas Bedos Boldog idők című filmjét is: a rendező megkapta a legjobb forgatókönyvért járó szobrot, Fanny Ardant vehette át a legjobb női mellékszereplő díját, és ez a film kapta a legjobb díszletért (Stéphane Rozenbaum) járó elismerést is.
A legjobb férfi alakítás díját Roschdy Zem kapta Arnaud Desplechin Kisváros, éjjel című thrillerében nyújtott alakításért. Az egyik legszegényebb francia városban, a belga határhoz közeli Roubaix-ban játszódó film egy megtörtént gyilkosság nyomozásának történetét dolgozza fel.
A legjobb női alakításért járó szobrot Anais Demoustier vehette át Nicolas Parizernek az Alice et le Maire (Alice és a polgármester) című első filmjében nyújtott alakításáért.
Az elsőfilmes César-díjat a Mounia Meddour rendezésében készült, Algériában játszódó Papicha érdemelte ki. A film főszerepét alakító Lyna Khoudri kapta meg a legígéretesebb színésznőnek járó díjat.
A legjobb fényképezésért járó Césart a Portré a lángoló fiatal lányról című film operatőre, Claire Mathon vehette át.
A legjobb férfi mellékszereplő díját Swann Arlaud kapta a papi pedofíliáról szóló Isten kegyelméből című filmben nyújtott alakításáért.
A legjobb külföldi filmnek járó Césart a négy Oscar-díjjal jutalmazott Élősködők, Bong Dzsun Ho dél-koreai filmrendező alkotásának ítélte a francia filmszakma.
