Beindult az adóhivatal: átadott a rendőrségnek közel 53 ezer adós céget
Az adóhivatal adóslistájának élén a román vasúttársaság áruszállítással foglalkozó vállalata, a CFR Marfa áll megközelítőleg 22 millió lej tartózással az államnak – de nagyon sok olyan cég is szerepel a listán, több mint 4 ezer, amelyek esetében még a száz lejt sem éri el az állammal szembeni elmaradás, ami könnyen előfordulhat egy téves adatbevitel miatt is, anélkül tehát, hogy elmulasztott kifizetésről, tehát adótartozásról lenne valójában szó. Az adóhivatal intézkedése nyomán egyből felvetődött, egyáltalán mit keresnek ezen a listán a mondhatni elenyésző, lényegtelen összeggel adósok (hiszen előfordulhat, hogy nincs is szó adósságról), továbbá kérdés az is egyelőre, hogy majd a rendőrség miként jár el: milyen alapon és hogyan kezdi el a bűnvádi nyomozást, a kis vagy nagy összeggel adósokat helyezi majd előtérbe, egyáltalán mit tehet és milyen alapon ez az intézmény, mire számíthatnak majd a cégek, vállalkozók. Célszerű lenne először a nagy adósokkal kezdeni a kivizsgálást, ellenben számos területen, így a gazdaságban illetve adózásban, adóbehajtásban már számtalanszor tapasztalhatták az érintettek, hogy a hatóságok nem feltétlenül a logika szerint járnak el, sőt: rendszerint a kisebb és tartozásaikat maradéktalanul rendezni igyekvő, tisztességesen tevékenykedő cégeket ellenőrzik inkább, mint „könnyű prédát”, hiszen egyszerűbb esetükben a végrehajtás, vagy több igyekezettel és hamarabb igyekeznek rendezni a helyzetüket.
A sajtóban azt is felvetették korábban, hogy sok olyan vállalat is van, amelynek pénzt kell beszednie az államtól, és emiatt nem tudták kifizetni idejében egyes tartozásaikat. A pénzügyminisztérium akkoriban felismerte, hogy ez problémát jelenthet, ezért elő is készített egy módosító rendelettervezetet, amely lehetővé tette volna, hogy az ANAF ellenőrzést végezzen, mielőtt az ügyészeknek elküldi a cégek aktáit. Egy ilyen módosítás illetve lehetőség nem került be a jogszabályba, amely alapján most az adóhivatal eljárt, ez az oka, hogy több ezer vállalat is a rendőrségnek küldött adós céglistán szerepel száz lej alatti összegekkel.
„Mint tudják, március elseje óta bűncselekménynek minősül a forrásadó és a járulékok befizetésének elmulasztása. A Román Rendőrség Főfelügyelőségével együttműködve, 52 976 aktív adófizető számát adtuk át további vizsgálatra – ezek az adócsalási ügyek, amelyekben a rendőrség folytat konkrét nyomozást, már bűncselekménynek minősülnek –, akik esetében összesen 372,93 millió lejes összeget regisztráltak adófizetési kötelezettségként… Egy törvényről van szó, amelyet mindenkinek be kell tartani, ellenkező esetben elkezdődik a bűnvádi nyomozás” – nyilatkozta a központi sajtónak Lucian Heiuş, az ANAF elnöke.
Arra a felvetésre, hogy mit keres több mint 4 ezer kis adóssággal rendelkező cég is a rendőrségnek átadott listán, az adóhivatal elnöke elmondta: a törvény nem írja elő az ANAF számára, hogy előzőleg elemzéseket végezzen, hanem egyértelmű – ha a kifizetési határidőt meghaladják 60 nappal, az már szabálysértésnek minősül. Azt is elmondta, az ANAF nem folytathat bűnügyi nyomozást, tehát ezeket az elemzéseket más intézmények végzik, és ezek eredményeképpen előfordulhatnak olyan helyzetek is, amikor nem történt adófizetési mulasztás, de erre már a büntetőeljárás szakaszában derülhet fény.
Egy március 1-jén hatályba lépett jogszabály-módosítás értelmében (2021/130-as sürgősségi kormányrendelet), az ANAF-nak automatikusan büntetőfeljelentést kell tennie 19 járulék- és adótípus visszatartása és be nem fizetése esetén, ha az adóhátralék meghaladta a 60 napot. Az adóhivatal igyekszik megfelelni ennek az előírásnak már csak azért is, mert a 2021–2024-es időszakra kidolgozott stratégiája szerint többek között a költségvetési bevételek GDP-n belüli arányát 2,5%-kal szeretné növelni, és tíz százalékponttal csökkentené az áfa-begyűjtésnél fennálló hiányosságot. De szintén az adóhatóság tervei közt szerepel az adóigazgatási eljárások egyszerűsítése, az ANAF digitalizálása, az adócsalás elleni küzdelem és az intézmény átláthatóbbá tétele.
Mindezek gyakorlatba ültetése nagyjából elkezdődött olyan intézkedésekkel is, mint a lakosság folyamatos tájékoztatása az adóhivatal legújabb rendelkezéseiről (YouTube-videók és a Facebook-oldaluk révén), vagy az ellenőrzéseik során tapasztalt főbb és jellemző hiányosságok nyilvánosságra hozása (mint például fiktív ügyletek rögzítése, az áruk valódi eredetének/árának eltitkolása, a jövedelem bejegyzésének elmulasztása, hiányosságok az elektronikus adószámláló gépek felszerelésében és használatában, az ajándékutalványok helytelen adóztatása stb.).
Másrészt az év első felében a távellenőrzések száma megháromszorozódott az előző év hasonló időszakához képest, és az ezekből az ellenőrzésekből származó többletbevételek is jelentősen megnőttek: a 2021 első félévi mintegy 110 millió lejről több mint 410 millió lejre 2022 ugyanezen időszakában. Az ANAF bejelentése szerint növelnék a távellenőrzéseket, hogy azok meghaladják a hatóság ellenőrzéseinek 30%-át.
Bár az ellenőrzések száma jelentősen nőtt idén, mégis, az előző év első félévéhez képest, a pótlólagosan megállapított kifizetések összege csökkent mind az adóellenőrzési tevékenység szintjén (2,3 milliárd lejről 1,5 milliárd lejre), mind az adócsalás elleni intézkedések szintjén (917 millió lejről 423 millió lejre).
Ugyanakkor az érdekelt felek arra számítanak, hogy a digitalizálás teljes körű bevezetésével egyre több ellenőrzést fognak tudni távolról végezni, ami hatékonyabb lesz mind az adófizetők, mind az adóhatóságok számára.
(Borítókép: Facebook/ANAF)
