A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a kormány célja, hogy az idei költségvetési hiány ne haladja meg a GDP 5,84 százalékát. Ezt pedig úgy kell teljesíteni, hogy a legyen fedezet a lakosságot és a gazdaságot támogató intézkedéscsomagokra. Arra a kérdésre, hogy fenyegeti-e Romániát a gazdasági válság veszélye, Adrian Câciu kijelentette: a kormány stratégiai lépéseket tesz a gazdasági kisiklás megelőzésére, de azt nem tagadta, hogy "recessziós kockázatok" merülhetnek fel. Példaként említette az ipari termelés folyamatos csökkenését. „Ez azt mutatja, hogy a harmadik-negyedik negyedévben nehézségekre számíthatunk, ha nem intézkedünk az ipari termelés fellendítéséről” - jelentette ki.
A tárcavezető visszafogottságra kérte a gazdasági elemzőket, akik szerinte sokszor „apokaliptikus képet festenek” a román gazdaság jövőjéről. Arra utalt, hogy az elemzők egy része a gazdaság stagnálását jósolta a második negyedévre, de ez az előrejelzés nem vált be.
Csütörtökön közzétett jelentésében a Költségvetési Tanács megállapította: az idei deficitet 7 százalékosra növelheti a költségvetés-kiigazítás. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány 9 milliárd lejjel túlbecsülte az év végéig várható bevételeket, és 6,2 milliárd lejjel alulbecsülte a kiadásokat.
Csütörtöki ülésén a kormány elfogadta az idei első költségvetés-kiigazítást, amelyet 30,4 milliárd lejes bevétel- és 33 milliárd lejes kiadásnövekedésre alapozott.
Ciucă: Mégis sikerült növekedést elérni a gazdaságban
A költségvetés-kiigazítás pozitív, és a bruttó hazai termék növekedésén alapul, amelynek köszönhetően az általános konszolidált költségvetés mintegy 30 milliárd lejjel emelkedett - jelentette ki Nicolae Ciucă a csütörtöki kormányülésen. Emellett az Országos Statisztikai Intézet (INS) első félévre vonatkozó adatai is megerősítik, hogy a kormány által hozott intézkedéseknek az energiaválság, a szomszédban zajló háború okozta biztonsági válság és az ezek miatt felmerült előre nem látható kiadások ellenére sikerült növekedést generálniuk a román gazdaságban - mutatott rá a miniszterelnök.
Elmondása szerint az INS adatai a második negyedévben 5,3%-os gazdasági növekedést mutatnak a 2021-es év azonos időszakához képest, az első félévben pedig 5,8 százalékos a növekedés a tavalyi év első hat hónapjához viszonyítva.
„Kötelességünk továbbra is olyan megoldásokat találni és kidolgozni, amelyek ezután is támogató intézkedéseket biztosítanak a lakosság, a gazdaság számára, mert a gazdaságnak működnie kell, és a költségvetés-kiigazításban látni fogjuk, hogy ezek azok a prioritások, amelyekre ezt a kiigazítást alapoztuk” - magyarázta Ciucă.
A tervezet kidolgozásakor figyelembe vett harmadik fontos elem az európai alapok lehető legnagyobb mértékű lehívása volt - említette meg még a kormányfő.
Elmondása szerint kiegészítették többek között az egészségügy büdzséjét, hogy az egészségügyi szolgáltatások korszerűsítésére és támogatására irányuló valamennyi projektre az összegeket biztosítani tudják. „A koalícióban megállapodottak értelmében elkülönítettük a szükséges összegeket, hogy a betegszabadságok kifizetése biztosítható legyen az év végéig” - emelte ki a kormányfő. A minisztérium prioritásaival összhangban további forrásokat biztosítottak az oktatás számára is.
Ciucă hangsúlyozta, hogy a kiigazítás tervezésekor figyelembe vették a költségvetés végrehajtását, és hangsúlyozta, hogy jelenleg a kormányprogram egyik fontos pillére a beruházási terv végrehajtása.
„Július végén a beruházási programnak már csaknem 30%-át teljesítettük, a 88 milliárdból több mint 25 milliárdot költöttünk el. Jól tudjuk, hogy általában az év második felében megnövekszik a beruházási tevékenység az infrastruktúraprojektek esetében mind a minisztériumok, mind a helyi önkormányzatok szintjén” - mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy mindezeket figyelembe véve, kiegészítették a fejlesztési minisztérium büdzséjét is.
