Az ügyben a brassói ítélőtábla fordult a legfelsőbb bírósághoz előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel, azt követően, hogy egy férfit alapfokon 3 év és 8 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítéltek zsarolás, informatikai csalás és a magánélet megsértése miatt. A férfi 2018 decemberében megfenyegette volt barátnőjét, hogy ha nem békül ki vele, a hölgyet meztelenül ábrázoló fotókat és a kettejük szexuális aktusáról készített videófelvételeket tesz közzé az interneten. Később a férfi létrehozott egy fiókot a nő nevében egy felnőtteknek szánt weboldalon, és róla készült fotókat, videókat töltött fel, illetve hamis Facebook-fiókot is nyitott, amelyről más személynek elküldte a nőről készült fotókat és videókat.
Miután az elsőfokú ítéletet megfellebbezték, a brassói ítélőtábla a legfelsőbb bírósághoz fordult, hogy az tisztázza, informatikai csalásnak minősül-e, ha valaki más személy nevében hoz létre és használ egy fiókot a közösségi oldalon, amelyik egyébként nem követel bizonyítékokat annak alátámasztására, hogy a fiók létrehozója saját hevét használja. Az ítélőtábla azzal indokolta az igénylést, hogy korábban egymásnak ellentmondó ítéletek születtek a hasonló tárgyú perekben.
