Kósa András László, a Liszt Intézet bukaresti központjának igazgatója az MTI-nek elmondta: az 1993-ban elhunyt művész elsősorban az erdélyi vidéket, tájat, falusi embereket festette, ilyen értelemben nem véletlen, hogy a parasztmúzeumot választották a tárlat helyszínéül. Bemutatják a művész ismert és reprezentatív alkotásait, de festői világának eddig ismeretlen árnyalatait és variációit is – tette hozzá az igazgató.
„Györkös Mányi Albert (1922–1993) festményei sajátos álomképek, művei a falusi táj és élet idilljét, alapvető emberi értékeit egyéni festői eszköztárral idézik meg. A mindennapi falusi élet alakjaira, motívumaira építkező varázslatos, álomszerű mesevilág tárul elénk. Statikus képeinek visszatérő állatmotívumai, emberalakjai, és az általa megfestett hangszerek mind egy idő nélküli világot, a kalotaszegi életet, a festő gyermekkorát tárják elénk átszűrve Györkös Mányi Albert sajátos, egyedi művészi közlésmódján” – olvasható a tárlat leírásában.
Györkös Mányi Albert 1922-ben született a Kolozs megyei Tordaszentlászlón. Gyermekkora meghatározó alapélménye lett későbbi festményeinek, a fiatalkorára való emlékezései, rövid mesejellegű írásai kiegészítik, érthetőbbé teszik műveit. 1948-tól a Kolozsvári Magyar Művészeti Intézet zenei fakultásán tanult, majd a zeneművészeti líceum klarinéttanára lett. 1962-ben feleségül vette Jakab Ilona festőművésznőt, ezt követően felébredt vonzalma a festészet iránt, és teljes energiáját a festészet tanulmányozásába fektette. 1963-ban állított ki először, rendszeresen szerepelt megyei, országos és külföldi tárlatokon.
A bukaresti kiállítást Virgil Nitulescu, a Román Nemzeti Parasztmúzeum főigazgatója, Kósa András László, a Liszt Intézet bukaresti központjának igazgatója, Kós Katalin, a Györkös Mányi Emlékház vezetője, valamint Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet igazgatója, a kiállítás kurátora nyitja meg. A tárlat november 13-ig tekinthető meg.
(Borítókép: Györkös Mányi Albert - Bőgőt cipelő szamár, részlet)
