László Attila főesperes plébános, az újmisés Kalányos Ottó és Keresztes Olivér (balról jobbra) az oltárnál, a Szentkorona mögött
Az utóbbi években Székely Dénes plébános, kanonok, teológiai tanárnak köszönhetően hagyománnyá vált, hogy a főünnep-előesti búcsús szentmise főcelebránsa és szónoka egy újmisés – egy olyan fiatal, aki nemrég részesült a papság szentségében. Az idén a plébános azt a Kalányos Ottót hívta meg a legszentebb áldozat bemutatására, akit június végén a gyulafehérvári székesegyházban történt papszentelést követően, Kovács Gergely érsek csíkszentkirályi segédlelkésznek nevezett ki, és megbízta az alcsíki főesperesi kerület cigánypasztorációjával.
Az eseményen Székely Dénes bemutatta az egyházközség híveinek László Attila nemrég beiktatott Kolozs-dobokai főesperest, a kolozsvári Szent Mihály-templom új plébánosát. A főesperes Jakab Gábor pápai káplán, kerekdombi plébánossal, Orbán Szabolcs teológiai tanárral, ferences pappal, Keresztes Olivér kolozsi, Vizi Zakariás györgyfalvi-negyedi, Kovács Árpád kisbácsi, Szőcs Csaba szászfenesi, Mihály Imre marosújvári plébánossal, valamint a római tanulmányairól hazalátogató Bojtor Attila Györggyel együtt koncelebrált a szentmisén.
Mind bevezetőjében, mind szentbeszédében a főcelebráns arra kért mindenkit, hogy adja át bizalommal örömeit, nehézségeit, egész életét Szűz Máriának, Nagyboldogasszonyunknak, mert ő segítségünkre fog sietni. Azt az égi Édesanyánkat ünnepeljük, aki igent mondott, átadta életét a Jóistennek, és befogadta Jézus Krisztust, a mi Urunkat és Megváltónkat. Értem, érted hordozta a keresztet, és megváltott minket. Jézus Krisztus és a Szűzanya kapcsolata ezen a napon teljesedett ki, hiszen Jézus nem hagyta magára Máriát, hanem testestől-lelkestől felvitte magához a Mennyországba. Feltettük-e magunknak a kérdést: milyen a kapcsolatunk mennyei édesanyánkkal és földi édesanyánkkal? Gyermekként mi hogyan viselkedünk a családban? Ne feledjük: Jézus végtelenül tisztelte édesanyját, tudott figyelni anyjára és nevelőapjára, Józsefre. Mi is legyünk jó gyermekei szüleinknek. Nagyboldogasszonyunk alázatot és egyszerűséget vár el tőlünk, erre adott példát, hiszen mindvégig a háttérből tette azt, amire megkérte a mennyei Atya. Erre kéri ma is Krisztus az édesanyákat és az édesapákat. Mennyire tudjuk elfogadni Isten akaratát? Mennyire halljuk meg Isten hangját, amit annak idején az angyal továbbított Máriának? – kérdezte Kalányos Ottó.
A szentmise végén Székely Dénes méltatta az újmisés Kalányos Ottó emberi és lelki erényeit, hivatástudatát, hiszen szegény cigány származása ellenére Isten meghívó szavát kitartóan, odaadással követte. A plébános hangsúlyozta a következőkben, hogy Szent István király 982 esztendővel ezelőtt, 1038-ban augusztus 14-én ajánlotta fel országát és koronáját a Nagyboldogasszonynak, majd másnap, augusztus 15-én visszaadta lelkét Teremtőjének.
Megható mozzanatként Kalányos Ottó különleges primíciás áldásában részesítette Székely Dénest, aki hét éven át volt tanára a hittudományi főiskolán, és jelentősen elősegítette haladását életútján. Ezután primíciás áldását adta a jelenlevő hívekre és paptestvérekre is.
A primíciamise hangulatát emelte a Magyarok Nagyasszonya Szent Korona Lovagrend erdélyi képviselői által az oltár elé kihelyezett Magyar Szentkorona másolata. Az ünnepséget Bíró Ernő, a lovagrend tagjának a Szentkoronáról szóló tartalmas előadása zárta. A színvonalas kántori szolgálatot Palocsay György végezte.
Borítókép: a szerző felvétele
