Botlatókövet avattak Budapesten Ligeti Ernő és Szántó Margit emlékére

Ligeti Ernő a kolozsvári születésű író, újságíró, lapszerkesztő és felesége, Szántó Margit színésznő emlékére helyeztek el botlatókövet február 19-én Budapesten, a XIII. kerületi Pozsonyi út 49. szám előtt. A házaspárt 1945 januárjában hurcolták el fővárosi otthonukból, majd a nyilasok kivégezték. A megemlékezést a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) szervezte a kerületi önkormányzat támogatásával.

Az ünnepségen a Mazsike képviseletében Rózsa Péter, valamint a Ligeti család történetét kutató Bujk Gábor mondott beszédet. A felszólalók hangsúlyozták, a botlatókövek személyes történeteken keresztül teszik láthatóvá a holokauszt áldozatait a városi térben. 

Bujk Gábor úgy fogalmazott, az emlékjel „több mint nyolc évtizedes tartozást” pótol, és olyan családnak állít emléket, amely 1940 és 1945 között „a törvényerőre emelt antiszemitizmus szinte minden állomását végigjárta”. 

Ligeti Ernő 1891-ben született Kolozsváron. Jogi tanulmányok után újságíróként helyezkedett el, dolgozott a Nagyváradi Naplónál, majd a Keleti Újság szerkesztőségében. A két világháború közötti az erdélyi magyar közélet meghatározó alakja volt, részt vett az Erdélyi Szépmíves Céh megalapításában, tagja volt a helikoni íróközösségnek, és 1934-ben Független Újság címmel hetilapot indított. Legismertebb műve, a Súly alatt a pálma a korszak kisebbségi tapasztalatának egyik alapvető forrása.

A zsidóellenes törvények a megélhetését ellehetetlenítették, ezért 1943-ban családjával Budapestre költözött. 1944 tavaszán Horthyligeten internálták, ősszel pedig fiával együtt a gyálpusztai sáncásó munkatáborba hurcolták. A front közeledtével visszavitték őket a fővárosba, szabadulásukban politikai közbenjárás és semleges követségek védelme játszott szerepet.

1945. január 10-én éjjel a nyilasok betörtek a Pozsonyi úti lakásba, a családot az Andrássy út 60. szám alatti pártházba vitték, ahol megkínozták, majd a Liszt Ferenc téren kivégezték őket. Tizenhét éves fiuk, Ligeti Károly a sortüzet túlélte, később ő számolt be a történtekről. A szülők földi maradványait nem sikerült azonosítani.

Bujk Gábor beszédében kitért arra is, hogy a háború után a téren feltárt tömegsírokból számos áldozatot nem tudtak név szerint beazonosítani, és a Ligeti házaspár neve sokáig hiányzott a hivatalos áldozati nyilvántartásokból. Ligeti Ernőnek ma sincs külön emléktáblája, neve a budapesti Holokauszt Emlékközpont áldozati falán sem szerepel.

A most elhelyezett botlatókő így az első köztéri emlékjel, amely közvetlenül a lakóhelyhez kapcsolódva őrzi a házaspár emlékét. 

Borítókép: Facebook