Bolojan hozzátette, szükség van a nyugdíjkorhatár egységesítésére, illetve a nyugdíj és az állami fizetés halmozásának kérdését is meg lehet vizsgálni, de minden ehhez kapcsolódó módosítást jól meg kell fontolni és ki kell dolgozni, amihez több időre van szükség.
“Igen, korrigálni fogjuk ezeket a dolgokat, de adjanak nekünk egy hónapot, hogy tudjunk alapos munkát végezni” - fogalmazott, emlékeztetve, hogy voltak még ez irányú próbálkozások, de rendre elbuktak az alkotmánybíróságon.
Van mit a tejbe aprítaniuk az alkotmánybíróknak (is)
A bírák, ügyészek, élükön az alkotmánybírókkal, továbbá a Versenytanács vagy a Számvevőszék tagjai, nem csak a korai nyugdíjazásnak és a hatalmas nyugdíjnak örvendhetnek, hanem a havi bérre rászámolt pótlékok sokaságának is. Az egyik a titoktartási pótlék (a fizetés 5 százaléka), majd a stresszpótlék (25 százalék), káros körülmények után járó pótlék (a fizetés 15 százaléka, de nem több 1500 lejnél), illetve a doktori címért járó pótlék, ami 950 lej. Az alkotmánybíróság elnöke például évente 770 000 lej jövedelmet szerez a havi 47 ezer lejével plusz pótlékokkal, ehhez jár havonta 64 000 lej különnyugdíj. Ha ugyanis a 48 éves korában nyugdíjazott bíró, ügyész nem vonul vissza - és az esetek többségében nem vonul -, a számukra megszavazott speciális nyugdíj halmozódik az amúgy is busás havi bérrel és a tisztséggel járó - már említett - pótlékokkal.
Amikor valóban elérkezettnek látják a visszavonulás idejét, 180 ezer lej plusz juttatásra számíthatnak. Ilie Bolojan múlt heti nyilatkozata szerint ez nem törvényellenes, de a jelenlegi megszorítások közepette erkölcstelen. Az alkotmánybíróság elnöke múlt héten bejelentette: az idén visszavonuló három alkotmánybíró közül egyik sem igényelte ezt a bónuszt. Értesülések szerint e “nagyvonalúság” mögött Dragoș Anastasiu áll, a független miniszterelnök-helyettes állítólag hosszan kérlelte az alkotmánybírókat, hogy tekintsenek el a 36 ezer euróval felérő bónusztól a mostani áldatlan körülmények között.
Bolojant kiakasztotta a RAAPPS-mutyi
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden bejelentette, hogy felkérte a pénzügyminisztériumot: indítsa el az EximBank igazgatójának leváltására irányuló eljárást a bank székhelyéül szolgáló RAAPPS villa körüli botrányt követően - írja a News.ro. Az állami tulajdonban lévő EximBank egy magáncégen keresztül bérli a RAAPPS egyik épületét ahelyett, hogy közvetlenül az állammal kötné meg a szerződést, így végül a RAAPPS által felszámított összeg kétszeresét fizeti.
"Felkértem a pénzügyminisztériumot, hogy kezdeményezze a bank igazgatójának leváltását. Az ügyet a bíróság elé visszük. Mégiscsak hallatlan, hogy ugyanarra az épületre két állami cég két különböző szakértői jelentés alapján állapítja meg a díjat: az egyik szerint a lakbér 60 000 euró, a másik szerint 120 000 euró. Valaki hibázott, és remélem, hogy hamarosan tisztázódik a dolog" - mondta Ilie Bolojan.
A képlet egyszerű: a RAAPPS 60 ezer euróért bérbe adta az épületét egy ügyvédi irodának, amely kiadta a szintén állami Eximbanknak dupla összegért. A több mint tíz éve tartó trükközés eredménye: a magáncég havonta 60 ezer euró tiszta haszonra tett szert az állami kassza kárára. Amikor Bolojan miniszterelnök megkérdezte az EximBank elnökét, Traian Halalait, hogy nem tűnt-t fel a visszaélés, érdemi választ nem kapott. Már csak azért sem, mert Halalai igazgató Saint-Tropez luxus szórakozóhelyein tölti a nyarat. Van miből: évi igazgatói járadéka 280 ezer euró, ehhez adódik további évi 50 ezer euro, mivel Halalai tagja annak a minisztériumközi bizottságnak, amely a (saját) bankjának a tevékenységét ellenőrzi.
