Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) szerint az alkotmánybíróság határozata ütközhet Románia korrupcióellenes fellépéshez kapcsolódó összes nemzetközi kötelezettségvállalásával, és hatással lehet az OECD-csatlakozás folyamatára is. Emellett a határozat az intézmény értelmezése szerint a honlapjukon jelenleg elérhető vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok törléséhez vezethet.
Az ANI emlékeztetett, hogy jelenleg több mint 12 millió vagyon- és érdekeltségi nyilatkozat érhető el a honlapjukon, amelyeket éppen a csütörtökön alkotmányellenessé nyilvánított előírások alapján tettek közzé.
Közleményében az intézmény tételesen felsorolta az alkotmánybírósági határozat hatásait Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaira. Emellett az Emberi Jogok Európai Bíróságának több ítéletére hivatkozva cáfolta az alkotmánybíráknak azt az érvét, hogy a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok közzététele sérti a magánélethez való jogot. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy egy 2014-ben hozott határozatában az alkotmánybíróság alkotmányosnak nyilvánította a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok közzétételi kötelezettségét.
Az ANI hivatkozik arra is, hogy a Világbank adatai szerint 2020-ig több mint 160 országban vezették be vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget.
A bírák azzal érvelnek, hogy egy egyéni felelősségvállalási nyilakozat tartalma csak az aláírójára vonatkozhat. “Mivel a vagyonnyilatkozat egyéni felelősségvállalási nyilatkozat, ami az aláírójának büntetőjogi felelősségét vonja maga után, ezt a nyilatkozattevő csak a saját nevében fogalmazhatja meg, egy személy ugyanis nem vonható büntetőjogi felelősségre egy másik személy bűncselekményéért/nyilatkozataiért” - olvasható a közleményükben,
Az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a 2010/176-os törvény további két cikkelyét is, amelyek szerint a vagyon- és az érdekeltségi nyilatkozatokat közzé kell tenni az ANI honlapján. Emellett úgy döntött, hogy ezeket a dokumentumokat nem kell közzétenni azoknak az intézményeknek a honlapján sem, ahol a nyilatkozattevők dolgoznak, mivel ez sérti a magánélethez való jogot.
Az alkotmánybíróság indoklása szerint tagadhatatlan, hogy ezeknek az előírásoknak az elfogadásával a jogalkotók szándéka a korrupció megelőzése a politikai élet átláthatóságának biztosítása volt, tehát legitim célt követnek. Ám az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata és az uniós jog vonatkozó előírásai alapján a törvény céljának megvalósításához elegendő a nyilatkozatokat az illetékes ellenőrző szervhez benyújtani, közzétételük az ANI és más intézmények honlapján a kitűzött célhoz képest aránytalan, mert sérti a magánélet védelméhez való jogot.
Az alkotmánybírák hangsúlyozzák, hogy a döntésük nem jelenti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszüntetését, csak azt, hogy ezeket a dokumentumokat csak az ANI-hoz kell benyújtani.
Közölték azt is, hogy a határozatuk csak a jövőre vonatkozik, és nem érinti az eddig közzétett vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatokat.
Alkotmánybírósági források szerint ebben az ügyben Varga Attila volt a jelentéstevő bíró, aki korábban hat törvényhozási cikluson át az RMDSZ parlamenti képviselője volt.
Képünk illusztráció
