Kolozsvári magyar fiatalok sikeres műszaki újításai
Ö. I. B., S. O.
Sinka Roland tavaly végezte el a Kolozsvári Műegyetem automatizálási és számítástechnikai fakultását, államvizsgadolgozatának címe Hozzáférés-szabályozás biometrikus mérések alapján amelyet idén februárban védett meg. A biometrikus azonosításon alapuló ellenőrzőrendszer, amelyet kifejlesztett, lehet rögzített, de hordozható is, és hármas védelmet nyújt azáltal, hogy az ujjlenyomat, a retina és a pulzus ellenőrzésére is alkalmas. Bejárati ajtókhoz pedig interneten keresztül kapcsolódik.
„Az ötlet akkor született meg, amikor vírus került a számítógépemre, és nagyon sok adatot vesztettem el. Hallottam, hogy olyan cégek is panaszkodtak biztonsági problémákra, amelyek arra kényszerültek, hogy leállítsák a tevékenységüket. Akkor arra gondoltam, hogy megbízhatóbb rendszerre van szükség. A biometrikus biztonsági rendszer a legalkalmasabb a védelemre, így megalkottam egy eszközt, amelyik ellenőrzi az ujjlenyomatot, a retinát és a pulzust. Ha mindhárom rendben van, akkor megengedi a belépést a helyiségbe, legyen szó raktárról, bankról vagy cégszékhelyről. Hasznos azoknak az IT-cégeknek, amelyek a kibernetikai támadásoktól védik az adatokat” – magyarázta Sinka a Mediafax hírügynökségnek. Az eszköz akkora, mint egy tenyér, elemmel működik, de gyufás skatulya méretére is csökkenthető, használható magánszemélyként is, a személyi számítógépek védelmére.
Sinka lapunk kérdésére elmondta, ezelőtt nem foglalkozott hasonló eszközök készítésével, ez az első találmánya. Állítása szerint a jövőben lehetséges az eszköz fejlesztése, tökéletesítése is, azonban jelenleg félretette azt, mert elkezdett elektromérnökként dolgozni. Az értékesítéstől sem zárkózik el, de a hasznos kis kütyü iránt még nem érdeklődtek cégek. Sinka Rolandtól azt is kérdeztük, hogyan viszonyul a kolozsvári műegyetem a fiatal tehetségekhez, figyel-e rájuk, segíti őket. – Az egyetem teljes mértékben támogatja a tehetséges diákokat. Külön köszönet illeti a vezetőtanáromat, Camelia Avram egyetemi oktatót, aki a dolgozatom elkészítése idején végig támogatott és segített abban, hogy a világ is megismerhesse a találmányomat – fogalmazott.
A másik találmány, amelynek híre a napokban már bejárta a hazai országos médiát, a János Zsigmond Unitárius Kollégium frissen végzett diákjáé: Kovács Róbert-Jenő olyan virágcserepet talált fel, amely képes újratölteni víztartályát. A KO-pot névre keresztelt cserép akár egy évig is képes ellátni a szobanövényeket vízzel, így igen jó megoldás lehet nemcsak a feledékenyebbeknek, hanem azoknak is, akik kisebb-rövidebb időre elutaznak, de nem adnának kulcsot a szomszédnak csak azért, hogy legyen, aki öntözze a virágokat. A fiatal feltaláló maga is szereti a virágokat, így pattant ki fejéből az ötlet, amelyet továbbfejlesztett: a cserép vezérlőegysége egy világítóberendezést is irányít, a növény megfelelő fényellátása érdekében.
A cserép ugyanakkor képes az internetre csatlakozni, így kommunikál egy mobiltelefonos applikációval, amellyel beállíthatók a növénynek megfelelő olyan környezeti paraméterek, mint a hőmérséklet, a páratartalom, talajnedvesség vagy éppen a talaj pH-értéke, amelyeket a rendszer befolyásolni képes.
Amennyiben a cserép víztartályában kifogyóban a víz, a tulajdonost az applikáció figyelmezteti erre, de közben a szerkezet elkezd vizet generálni magának. Ez egy áramköri hőelem által történik: egyik oldala melegszik, a másik pedig hűl, sőt, egy ventilátor a meleg levegőt a hideg oldalra tereli, így kialakul egy hőhíd, s a hideg oldalon a meleg levegőből kondenz csapódik ki vízcseppek formájában. A víztartályban lévő vizet egyébként ásványi anyagokkal dúsítja a rendszer; ha ezek kifogyóban vannak, arról szintén értesítést küld az applikáció.
Míg más tizenéves fiatal fiú általában számítógépen játszik, Kovács Róbert-Jenő inkább barkácsol, az köti le igazán, mondta el megkeresésünkre. – Második osztályos koromban kezdtem el barkácsolni, és repülőgép-modellezéssel is foglalkoztam. Több ilyen modellező versenyen is jártam az évek során, amelyeken díjaztak is – mesélte. – Tavaly hallottam a budapesti ifjúsági innovációs és tehetségkutató versenyről, akkor egy számítógépes hűtőrendszerrel jelentkeztem, idén pedig a KO-pottal neveztem – tette hozzá.
A versenyen dicséretben részesült, de a Magyar Innovációs Szövetségtől tehetségútlevelet is kapott, ezzel könnyebben tud magyarországi kutatásokba bekapcsolódni, és ha magyarországi egyetemen tanul tovább, akkor ösztöndíjas helyet kap. A találmányt a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferencián (TUDEK) is bemutatta, ahol második helyezést kapott, amellyel mehet a tudományos diákkörök Kárpát-medencei döntőjére (TUDOK), valamint a két év múlva jelentkezhet a következő Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (OTDK). A TUDOK-on eredményeinek köszönhetően megpályázhatta azt, hogy Magyarország képviseletében részt vegyen a Nobel-díjátadón Stockholmban.
A végzős diákot arról is kérdeztük, ennyi siker után kereste-e fel egyetem vagy tanár, hogy arról győzze meg, náluk folytassa felsőfokú tanulmányait. Kovács Róbert-Jenő elmondta, ilyen megkeresést nem kapott, viszont a TUDEK-helyezéssel felvételt nyerhet a BBTE különböző szakjaira. Az érettségi előtt álló diák azonban inkább a kolozsvári műegyetem elektromérnöki szakát választja, ahol további találmányokon dolgozna.
Jelenleg éppen szabadalmaztatja a KO-potot Magyarországon – Romániába roppant bonyolult az eljárás –, ha ez sikeresen lezárul, szívesen piacra dobná a terméket.
