A fődíjas mellett G. István László, Fenyő D. György, Keresztury Tibor és Gyimesi Emese vehet át elismerést egy-egy kötetéért, négy kategóriában. Alapítása óta összesen 79 kitűnő költő és író kapott Artisjus-díjat – közölte a szerzői jogvédő iroda egyesület.
Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az elismerés célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. A díjazottakról irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság dönt, a testületben idén Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Reményi József Tamás, Szilágyi Zsófia, valamint az idén márciusban elhunyt Szkárosi Endre vett részt.
Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Azóta is élek című kötetéért, valamint teljes írói életművéért kiérdemlő Bereményi Géza Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező, a nemzet művésze 1946-ban született Budapesten. 1970-től Cseh Tamás dalainak szövegírója, az énekes élete végéig állandó alkotótársa. 1978-tól szabadfoglalkozású íróként él, 1985-ben készítette első önálló játékfilmjét, majd több egész estét betöltő filmet készített saját forgatókönyv alapján. Számos színmű, novelláskötet és regény, köztük a Legendárium (1978), a Vadnai Bébi (2013) és a Magyar Copperfield (2020) szerzője. Laudációjában Bazsányi Sándor kiemelte: gyűjteményes elbeszéléskötete, az Azóta is élek minden egyes részletében a nem csak irodalmi sokféleségben megnyilvánuló irodalmi egység működik. „Bereményi annyira változik csak, amennyire a folyamatos létezéshez szükséges – az irodalom lehető legtágabb értelmében”.
G. István László Úgy felejti nyitva című verseskötetéért részesül a szerzői egyesület elismerésében. A József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista 1972-ben született Budapesten. „A mai magyar költészet középnemzedékének egyik legérdekesebb költője (s talán legvirtuózabb versforma-mestere), rendkívül elegánsan és kitartóan építi életművét: ez évben oly szép és tartalmas verseskötetet adott ki, amely méltán tekinthető eddigi költészete csúcsteljesítményének” – írja Margócsy István a kötetről szóló méltatásában.
Keresztury Tibor a Hűlt helyem című regényéért kapja az elismerést. A József Attila-díjas író, szerkesztő, újságíró, irodalomtörténész, irodalomkritikus 1962-ben született Debrecenben. „Keresztury néhol töredékes, máshol mikroszkópikus aprólékosággal kidolgozott, mesteri regényébe bele van préselve, tömörítve az a reménytelen csoda, amit úgy nevezünk, élet. És ennél többet hogy is várhatnánk egy munkától, ami a halálról szól” – írja méltatásában Grecsó Krisztián.
Gyimesi Emese Szendrey Júlia irodalmi pályafutása – Társadalomtörténeti kontextusok című monográfiájáért kapja a díjat. Az irodalom- és társadalomtörténész 1990-ben született Egerben. „Gyimesi Emese mindössze húszéves volt, egyetemista, amikor rátalált a maga hősnőjére. Nemcsak elemzi az életét, szövegeit, irodalmi pályafutását, de hozzáférhetővé teszi számunkra a forrásokat” – méltatja a díjazott munkáját Szilágyi Zsófia.
Fenyő D. Györgyöt az Útikalauz a vershez című kötetéért díjazzák. Gimnáziumi tanár, egyetemi oktató, irodalomtörténész, pedagógiai szakíró. 1958-ban született Budapesten. „Fenyő képes felszítani bennünk a különleges és mégis életbevágóan fontos költői beszédmód varázserejét, a zárt formákban megnyíló poétai lélek iránti rajongásunkat. Képes megteremteni bennünk a meggyőződést: költészet nélkül nem lehetünk meglett emberek, nem érdemes élnünk, nem érdemes emlékezni rank” – írja Báthori Csaba a kötetről szóló méltatásában.
A díjakat június 13-án, a Magyar Zene Házában adják át a zenei Artisjus díjakkal együtt.
(Fotó: MTI/Cseke Csilla)
