Az új kötet anyagát maga Bereményi Géza válogatta korábban megjelent könyveiből, de néhány új címen kívül a szövegeken nem végzett javítást, csak egyfajta újrarendezést. Az Azóta is élek című novellagyűjtemény által így „az olvasó eredendő mozgásában, eleven hullámzásában érzékelheti és láthatja a Bereményi-mitológia alakulástörténetét, bizonyos motívumok és figurák megszületését és továbbformálódását, a kiválás és az elvegyülés gesztusait, az otthonvesztés és a hazatalálás következményeit” – olvasható a könyv ajánlójában.
A január 25-i születésnapi ünneplés részeként először Szegő János szerkesztő, kulturális újságíró és Bárány Tibor filozófus beszélgetett Bereményi Géza pályakezdéséről, műveiről, kiadott köteteiről és szövegeinek jellegzetességeiről. Bárány Tibor megjegyezte: annak ellenére, hogy Bereményi munkássága számos irányból közelíthető meg – hiszen van, aki dalszövegei, van, aki filmjei és van, aki prózái által ismerte meg őt –, mégis „ez az életmű megfelelően egyben van tartva és jól öregszik”.
Irodalmi pályájának kezdése nagyon látványos volt: a Magvető által kiadott A svéd király című, kimunkált első kötetével erős szövegeken keresztül ismerhették meg nevét 1970-ben. Ekkor Bereményi még csak 24 éves volt, de már ezekben az írásaiban is megjelentek a pályáját később is markánsan jellemző motívumai és tematikái. A hetvenes évek elejétől alkotói figyelme a dalszövegek, a színház és a film irányába terelődött. Ezekben az időkben születtek a legendás Cseh Tamás-dalok, valamint többek között A tanítványok, az Eldorádó és A Hídember című ikonikus filmjei is, de a novellaírás sem szorult teljesen háttérbe az életében.
A beszélgetés során több ponton esett szó Bereményi szövegeinek jellegzetességeiről: a muzikális és tudatosan amuzikális mondatok váltakozása, szerzői nyelvezetének zsenialitása, a gyakran fésületlennek tűnő gondolatok, a szokatlan szórendek, az állandó ironikus ábrázolás a játékosság bevonásával és az azonnal felismerhető bereményizmusok tesznek kiemelkedővé minden egyes általa írt szöveget, legyen az próza, dalszöveg vagy épp forgatókönyv. Tematikái ugyan változatosak, de az őszinteség, az identitás meghatározása vagy a megértés jelensége szinte mindegyik alkotásában tetten érhető.
A most megjelent új kötetet Szegő János érdekes urbanisztikai kísérlethez hasonlította. „Bereményi új könyve olyan, mintha egy városrész rehabilitációja történne: új és régi épületek egyaránt vannak, de a régebbieket csak úgy restaurálják, hogy megmaradjanak az eredeti struktúrák és elemek” – fogalmazott.
A születésnapi köszöntés folytatásaként az érdeklődők bekapcsolódhattak egy többrészes videósorozat első epizódjába is, amelyben Szegő János ezúttal az ünnepelttel, Bereményi Gézával beszélgetett.
„Az Irodalom és A svéd király, ezzel a két novellával avattam magamat tulajdonképpen íróvá” – fogalmazott Bereményi a sorozat első részében, amelyben pályakezdésének történetéről, füllentéseiről, fordulatokról, alteregójáról – az induló tehetségek közé tartozó Dobrovicsról –, mestereiről és első sikereiről mesélt. Szegő János és Bárány Tibor beszélgetéséhez hasonlóan a videósorozat részei is bárki számára visszanézhetők, megtekinthetők a Magvető Kiadó Facebook-oldalán – www.facebook.com/magveto.
(Borítókép forrása a Magvető Kiadó Facebook-oldala)
