Marinela Marc: a diákok változtatni akarnak
Daniel David tárcavezető január 31-én tette közzé a líceumi kerettantervek tervezeteit. Ehhez kapcsolódóan több városban szerveztek vagy ezután szerveznek nyilvános közvitát. Az első találkozó február 12-én Bukarestben zajlott, míg a másodikat Kolozsváron, február 14-én péntek délután a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar (FSEGA) aulájában szervezték.
– Minden változáskor megtapasztalhatjuk az ellenállást. Félünk a változástól, ami egyben kihívás is. De ha odafigyelünk a tanulókra és az általuk mondottakra, akkor meg fogunk győződni arról, hogy a gyerekek azt szeretnék, hogy a líceum utolsó éveiben főleg olyan tantárgyakat tanuljanak, amelyek érdeklik őket, és amelyeket későbbi pályájukon hasznosítani tudnak – nyitotta meg a kerettanterv-tervezetek kolozsvári vitáját Marinela Marc Kolozs megyei főtanfelügyelő. – Ne arra gondoljunk, hogy egy-egy tantárgyból hány óra lesz, hanem egységében nézzük a problémát. Ezek a kerettantervek lesznek majd a vizsgatantárgyak tanrendjének alapkövei – tette hozzá.
Bár a jelenlegi tanügyminisztert – aki egyben az eseménynek helyt adó BBTE volt rektora is – nagyon várták a rendezvényre, Daniel David online jelentkezett be, mivel aznapi elfoglaltságai miatt nem tudott Bukarestből a kolozsvári közvitára utazni. David elmondta: a kerettanterveket már 2021-ben meg kellett volna változtatni, de ezt különböző okokból nem tették meg. A tárcavezető elismerte: nagyon nagy a nyomás a kerettantervek módosítása miatt.
„Más országok példáiból kiindulva tudhatjuk, hogy minden változást ellenkezés előz meg. Először a kerettantervek számát, majd a tananyagot kell csökkenteni, a tankönyveket vonzóbbá, az oktatási módszereket pedig még korszerűbbé kell tenni. Az általam közzétett tervezetek természetesen megváltoztathatók. Remélem, hogy májusra elkészülhetnek az új kerettantervek, amelyeket a közösségünk támogatni fog, és végül mindenki örül majd a változásnak” – fogalmazott Daniel David oktatási miniszter.
Bogdan Cristescu oktatási államtitkár kifejtette: a líceumi kerettantervek változtatását a gyenge tanulmányi eredmények és az iskolákban eluralkodó rossz hangulat indokolja.
„A romániai közoktatásban rég nem került sor ilyen nagy léptékű változásra. Az 1989-es rendszerváltás után az 1995-ös tanügyi törvény hozott nagyobb mértékű változást, ezt 1999-ben és 2009-ben kisebb változások követtek. Mindenki egyetért azzal, hogy tennünk kell valamit, mert a tanulmányi eredmények nem jók, a hangulat sem jó az iskolákban. A célunk ezen változtatni. Az új kerettanterveket majd csak a 2026/2027-es tanévben fogjuk életbe léptetni, tehát még van időnk az elfogadásukra, a tananyag kidolgozására, a tankönyvek kinyomtatására és a pedagógusok felkészítésére” – mondta Cristescu.
„Idővel sok olyan aspektusra születik megoldás, ami jelenleg kritikusnak mondható. A kerettantervek közvitára bocsátása óta folyamatosan érkeznek a minisztériumba a javaslatok, amelyet feldolgozni és értelmezni kell. A közvita jelenlegi szakaszában észre kell vennünk az életképes javaslatokat, amelyeket majd alkalmazni is lehet” – közölte Gabriel Vrînceanu, az oktatási minisztérium tananyaggal kapcsolatos irodájának vezetője.
Több autonómiát kapnak a líceumok
„A kerettantervek tervezete erős decentralizációt, rugalmasságot, autonómiát feltételez, továbbá az oktatás minőségét szolgálja. Az iskola által kínált, választható tantárgyakat tömörítő egység változatos és rugalmas. A pedagógusokat minőségi oktatásra fogja ösztönözni. Azt se felejtsük el, hogy a választott tantárgyak esetén nem lesz elegendő a minisztérium által folyósított úgynevezett „fejkvóta pénz” – nyilatkozta Alina Bărăian, a kolozsvári George Barițiu Főgimnázium igazgatója. Hozzátette: a jelenlegi rendszer kevés mozgásteret adott az iskoláknak és a tanulóknak a választható tantárgyakat illetően. Pontosan az alacsony fejkvóta összeg miatt nem volt anyagi keret arra, hogy a gyerekek az őket érdeklő tantárgyakat válasszák opcionális tantárgy gyanánt. „Ha ezt az összeget nem növelik, akkor a változtatásra vonatkozó jó szándék nem lesz elegendő” – mutatott rá az igazgató.
„Azt tapasztaltam, hogy a líceumi tanulókat érdeklik a művészeti tárgyak. A művészet és az oktatás összefonódása jól érzékelhető azokban az iskolákban, ahol a tanulók amatőr színjátszó, tánccsoportot, kórust, filmköröket hoznak létre. A művészetek elsajátítása pozitívan befolyásolja a személyiség fejlődését, a kreativitást. Ezért javaslom, hogy a választható tantárgyak közé iktassák be a művészeti tantárgyakat is, például a zenét, rajzot, a színház- és filmművészeti tantárgyat heti egy órában a 11. és 12. osztályban” – kérte Alex Rădulea, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház- és Filmművészeti Karának hallgatója.
Andrei Câmpan, a Kolozs Megyei Diáktanács elnöke kifejtette: a diáktanácsok szívesen együttműködnének a minisztériummal a kerettantervek véglegesítésében. „Elsősorban azt szeretnénk, hogy a választható tantárgy címe összhangban lenne a leadandó tananyaggal. Tudunk olyanról, hogy egy-egy választható tantárgyat olyan pedagógus oktat, aki vizsgatantárgyat is tanít, és a választható tantárgy óráin is a vizsgatantárgyat oktatják” – részletezte a kifogásait. „A líceumi osztályokban a tanulók gyakran hajhásszák a jó jegyeket. Ezért sokszor olyan tantárgyat választanak, amelyikből könnyebb jó jegyet elérni. Ha a választható tantárgyakat nem osztályozzák jegyekkel, hanem csak minősítésekkel, akkor a tanuló tényleg azt a tantárgyat fogja választani, ami érdekli” – javasolta Andrei Câmpan.
Benedict Bistrițeanul ortodox püspök egyetértett azzal, hogy a közoktatásnak a valóságból, a környezetünkben észlelhető változásokból kell kiindulnia. A cél az, hogy a fiatal nemzedék minél hamarabb találja meg a helyét a társdalomban.
Az Emil Racoviţă Főgimnázium aligazgatója, Adrian Magdas felvetette: mivel az elméleti líceumok tanulóinak jó része már tizenegyedik osztályban megszerzi a nyelvvizsga diplomáját, ezért a 12. osztályban kevesebb idegennyelvóra is elegendő lenne.
A Napoca Turisztikai Líceum igazgatója, Anghel Todea jó ötletnek tartotta, hogy a technológiai oktatásban még nagyobb óraszámot kapjon a szakmai gyakorlat, de az iskola jelenlegi tapasztalataiból kiindulva attól tart, hogy a jelenlegi képzett pedagógusok száma nem lesz elegendő, miután életbe lépnek az új kerettantervek. Ugyanakkor úgy véli, még inkább figyelembe kell venni a cégek igényeit, amelyek majd a szaklíceumok végzettjeit alkalmazzák.
Egy másik líceumi igazgató kifejtette: amennyiben ezek a tervezetek életbe lépnek, az kibillenti a líceumokat a komfortzónájukból, és a líceum igazgatójának nagy szerepe lesz a választható tantárgyak körének meghatározásában.
Előreláthatóságra és rugalmasságra van szükség
„Az oktatásban előreláthatóságra és rugalmasságra van szükség, nem beszélve az iskolásokra rótt terhek csökkentéséről, a munkaerőpiachoz való felzárkózásról. A választható tantárgyakkal kapcsolatos elképzelések jók, mivel nagyobb autonómiát adnak majd az iskoláknak. Ugyanakkor kétlem, hogy a vidéki vagy kisebb városokban működő iskolákban tényleg hozzáférhetnek a tanulók azokhoz a választható tantárgyakhoz, amelyek érdeklik őket” – fogalmazott a George Coşbuc Főgimnázium szülői bizottságának képviselője. Hozzátette: arra is gondolt, hogy nem lesznek meg a kellő anyagi források az újítások bevezetéséhez, és akkor az egész csak formaság lesz. Szülőként viszont azt szeretnék, ha őket is bevonnák a döntéshozatalba.
Horea Corcheş romántanár arra figyelmeztetett: az óraszám csökkentése nem garancia a minőségi oktatásra. Ezért a tananyag hatékonyabb leadására, illetve a csökkentésére is szükség van.
Az egyik egyetemi oktató a választható tantárgyak problematikáját úgy oldaná meg, hogy összevonná a líceumokat, és akkor nem merülne fel az a gond, hogy nincs elegendő tanuló egy-egy választható tantárgy oktatására. „A mai körülmények között, amikor egy-egy évfolyamon csak három vagy négy párhuzamos osztály van, felvetődik a kérdés: lesz-e elegendő tanuló a választható tantárgyak esetén. Ha viszont összevonnánk a líceumokat, és egy-egy évfolyamon tíz párhuzamos osztály lenne, ez a probléma fel sem merülne” – mondta az egyetemi oktató.
Több tanár is észérveket hozott fel amellett, hogy az általa oktatott tantárgy miért maradjon meg a kötelező tantárgyak között, és miért ne kerüljön át a választható tantárgyak közé a tizenegyedik és a tizenkettedik osztályban. Néhányan udvariasabban, mások agresszívebben léptek fel. Őket a házigazda a Közgazdaság és Gazdálkodástudományi kar dékánja, Răzvan Mustață kénytelen volt figyelmeztetni a toleranciára és a megadott két perc felszólalási idő betartására.
Bár már a közvita elején elhangzott, hogy két perc áll a felszólalók rendelkezésére, senkit sem szakítottak félbe a két perc lejártakor. Sajnos, a legtöbb felszólaló nem tartotta be az időkorlátot, ezért a kétórásra tervezett vita 120. percében a dékán berekesztette a találkozót. A felszólalókat esetlegesen választották ki. Mivel nem volt előzetes lista, ahova a felszólalók feliratkozhattak volna, a jelentkezőknek véletlenszerűen adták meg a szót. A kétórás közvita után emiatt többen is csalódottan nyugtázták, hogy nem volt lehetőségük mondanivalójuk kifejtésére. Bár a találkozó elején bejelentették, hogy a közvitán nemcsak Kolozs megyéből, hanem a környező megyékből – például Maros, Fehér, Szilágy, Szeben stb. – is részt vesznek pedagógusok, közülük senki sem szólalt fel.
