Marosvásárhely és Szatmárnémeti a figyelem központjában
A szeptember 27-i önkormányzati választás várhatóan országszerte megmozgatja a lakosságot. Az idei megmérettetés rendkívülinek számít, hiszen világjárvány idején még soha nem választottunk, ezért nehéz megbecsülni a pontos részvételt. A külföldi országokban az elmúlt fél évben tartott választásokon általában a részvétel alacsonyabb volt, mint az előző alkalmakkor, ezért nem kizárt, hogy Románia is illeszkedik majd ebbe a sorba.
Az 1989-es változások óta a kétfordulós önkormányzati választásokon 2008-ban volt a legalacsonyabb a részvétel, akkor az első fordulóban a választók 48,81 százaléka járult az urnák elé. A második fordulóban 1996-ban szavaztak a legtöbben (54,7 százalék) és 2000-ben a legkevesebben (46,93 százalék). A kétfordulós választásokat végig az jellemezte, hogy a második fordulóban már kevesebben mentek el szavazni, mint az elsőben, hiszen a másodikban a választók egy része már nem érezte képviselve magát a versenyben maradt jelöltek által, emellett pedig az önkormányzati listákra már nem kellett szavazni.
Az idei választás azonban egy fordulóban zajlik, így minden már vasárnap, szeptember 27-én eldől. Ez a rendszer 2012 óta van érvényben, akkor 56,39 százalékos volt a részvétel, 2016-ban a szavazók 48,44 százaléka járult az urnák elé. Jelenleg felmérések nem készültek a részvételről, egyébként ez az a tényező, amit a felmérések általában nem tudnak pontosan belőni, hiszen a választók rendszerint többen nyilatkozzák azt, hogy elmennek voksolni, mint ahányan valójában megjelennek az urnáknál.
Magyar–magyar erőviszonyok
A magyar politikai szervezetek Erdély-szerte mozgósítanak. Az idén is a romániai magyarság legnagyobb érdekképviseleti szervezete, az RMDSZ indította a legtöbb jelöltet. A szövetség összesen 8390 pályázót küldött versenybe, ebből 7499-et a helyi önkormányzatokba, 602-t a megyeiekbe, 286 polgármesterjelöltet és 10 megyei önkormányzati elnökjelöltet. A Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alkotta Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) 12 megyében, 160 helyszínen 2200 jelöltet indított. Az RMDSZ négy évvel ezelőtt mintegy 200 polgármesteri tisztséget nyert meg úgy, hogy körülbelül 215-217 olyan település van az országban a mintegy 3180-ból, ahol magyar jelölt tud nyerni. Az MPP négy évvel ezelőtt 15 településen győzött.
Az RMDSZ most azt szeretné, ha megnyerne legalább 200 polgármesteri tisztséget, és ehhez hozzá szeretni adni még egy párat. Emellett az is nagyon fontos a szövetségnek, hogy a polgármesterek és a megyei tanácselnökök mögött népes önkormányzati képviselői frakciók legyenek, ugyanis a magyar ügyek érvényesítése érdekében egyáltalán nem mellékes az önkormányzatok összetétele.
Szatmár és Maros a kiemelt helyszín
Az idei önkormányzati választásoknak több kiemelkedő színtere van a romániai magyarság szempontjából. Felértékelődött Marosvásárhely szerepe, ahol ismét Soós Zoltán régész indult versenybe. Eredetileg az RMDSZ indította jelöltként, majd Soós függetlenként folytatta, mert csak így tudott széles körű támogatottságot kialakítani maga körül. Az EMSZ is beállt mögéje, emellett Soós marosvásárhelyi román személyiségek támogatását is megszerezte, akik nyíltan kiálltak mellette a kampányban. Marosvásárhelyt 20 éve vezeti Dorin Florea, akinek a támogatottsága mára annyira megkopott, hogy Florea most a Maros megyei önkormányzat elnöki tisztséget pályázta meg, Vásárhelyen már nem mert indulni, hiszen 2016-ban is alig 1700 szavazattal győzte le Soóst, akinek azóta a támogatottsága nőtt.
Florea személye azonban még okozhat bonyodalmakat, hiszen amennyiben megnyeri a megyei önkormányzati elnöki tisztséget, a lakosság igen jelentős része semmi jóra nem számíthat, miután 20 év alatt, enyhe sarkítással, község szintjére züllesztette Marosvásárhelyt.
Soósnak 12 román ellenjelölttel kell megküzdenie, négy évvel ezelőtt csak hat román jelölt volt, így most az erősebb román jelöltek száma is megszaporodott, ami szintén a magyar jelöltnek kedvez. Soós ellenfelei közül az a Claudiu Maior (jelenleg a Ponta-féle Pro Románia színeiben indul) tűnik a legerősebbnek, aki Florea öt mandátuma alatt a polgármester jobb keze, személyi tanácsadója és alpolgármestere is volt. Maior egy az egyben a Florea-rendszert képviseli, így Soósnak a fő célja nemcsak ellenjelöltjeinek a legyőzése, hanem a jól kiépített rendszer leváltása, amely az elmúlt húsz évben behálózta Marosvásárhelyt. Soós képviseli leghitelesebben a marosvásárhelyi rendszerváltás gondolatát, ugyanis három fő ellenjelöltje, Maior, illetve a liberálisok által indított Theodora Benedek orvos, valamint a Népi Mozgalom Pártja (PMP) színeiben induló nacionalista Marius Paşcan képviselő négy évvel ezelőtt a PNL listáján, Dorin Florea csapatában indultak. Maior 2016-ban hivatalosan ugyan nem indulhatott, de a reklámkampányokban folyamatosan tanácsosként népszerűsítették, majd az elmúlt négy évben gyakorlatilag ő vezette a várost, ugyanis Florea már rég ráunt erre a tisztségre, és nem járt tanácsülésekre. Ugyanakkor Maros megyében az RMDSZ fő célja, hogy megőrizze a megyei tanácselnöki posztot, amelyet jelenleg Péter Ferenc tölt be, az ő fő kihívója a már említett Florea lesz.
Szatmár megyében és Szatmárnémetiben is inkább etnikai küzdelem körvonalazódik. Az RMDSZ fő célja, hogy megőrizze a város polgármesteri tisztségét, amire jó esélye van Kereskényi Gábornak, aki 2016-ban hódította el a posztot. Neki hét román kihívóval kell szembenézni. A Szatmár megyei tanácselnöki tisztségre Pataki Csaba pályázik, aki az elmúlt négy évben is vezette a megyei önkormányzatot. Neki hat román kihívója van. 2016-hoz képest az a különbség, hogy akkor a megyei önkormányzatok elnökjelöltjeit közvetve, a közgyűlés választotta politikai egyezségek alapján, most pedig közvetlen szavazás útján dől el a szóban forgó tisztségek sorsa, ezért van nehezebb dolga az RMDSZ-nek Szatmár és Maros megyében. Az EMSZ ebben a két megyében nem indított jelölteket ezekre a kulcsfontosságú posztokra.
Orbán–Kelemen-találkozó Budapesten. A magyar miniszterelnök sok sikert kívánt vasárnapra, az önkormányzati választásra / fotó: RMDSZ
Bihari magyar–magyar küzdelem
Nagyváradon és Bihar megyében más a tét, ott várhatóan a PNL és Ilie Bolojan fog tarolni. Nagyvárad jelenlegi polgármestere most a megyei tanácselnöki posztot pályázta meg, és biztos befutónak látszik, akárcsak a liberális Florin Birta a megyeszékhelyen. Így az RMDSZ vélhetően nem fogja tudni ismét elnyerni a megyei önkormányzati elnöki tisztséget, amelyre Szabó József pályázik, miután Pásztor Sándor már nem indult újabb mandátumért. Az EMSZ Szilágyi Zsoltot indította, aki szintén nem rendelkezik komolyabb eséllyel. Bihar megyében kérdéses, hogy az RMDSZ valamelyik román párttal koalíciót tud-e alkotni a megyei önkormányzatban, amelynek köszönhetően legalább egy megyei alelnöki tisztséget megszerezhetne. Ehhez az szükséges, hogy a megyei közgyűlésbe minél több magyar jelölt jusson be. Nagyváradon is az a nagy kérdés, hogy mekkora magyar jelenlét lesz a városi önkormányzatban és hogy lesz-e alpolgármestere a városnak, miután Bolojan ezt megtagadta az RMDSZ-től az elmúlt nyolc évben. A polgármesteri tisztségért Cseke Attila szenátor indult, míg az EMSZ Zatykó Gyulát, Bolojan tancsadóját indította. Az EMSZ az EMNP révén szorosan együttműködik a PNL-vel, ők azzal kampányolnak, hogy a liberálisokkal ápolt jó viszonynak köszönhetően nagyobb eséllyel megszerezhetik az alpolgármesteri tisztséget, mint az RMDSZ.
Zilahon, Aradon, Temesváron, Brassóban és Kolozsváron úgyszintén az a tét az RMDSZ számára, hogy őrizze meg az alpolgármesteri tisztségeket, ez viszont csak akkor fog sikerülni, ha erős önkormányzati frakció alakul ki a választások után, ehhez pedig minél több szavazatot kell kapniuk a városi listáknak. Ugyanez a helyzet a megyei önkormányzatokkal is.
Román letámadás Székelyföldön
Székelyföldön a már megszokott magyar–magyar küzdelem körvonalazódik a legtöbb településen, az RMDSZ és az EMSZ jelöltjei főleg itt mérik össze erejüket élesben. Az idei választásnak azonban az a sajátossága, hogy feltűnően sok magyar jelölt indult román pártok listáján, például Gálfi Árpád, Székelyudvarhely jelenlegi polgármestere, aki a marosvásárhelyi Szabad Emberek Pártja (POL) színeiben szállt harcba, miután az MPP-ből kizárták. Emellett az USR–PLUS is indított magyar jelölteket.
A legfontosabb önkormányzati vezetői funkciókra továbbra is az RMDSZ jelöltjei pályáznak a legnagyobb eséllyel, így a Hargita Megyei Tanács elnöki posztjára ismét Borboly Csaba száll versenybe a legnagyobb eséllyel, Csíkszeredában a Ráduly Róbertet előválasztáson legyőző Korodi Attila parlamenti képviselő tűnik biztos befutónak, míg Kovászna megyében Tamás Sándor megyei tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester fog újrázni nagy valószínűség szerint.
A szavazás biztonságos, semmivel sem problémásabb, mint a bevásárlás, de sokkal fontosabb, hiszen a következő négy évre határozza meg jövőnket – hívta fel a figyelmet közleményében az RMDSZ, amelyben több pontban összesítette, hogy mire figyeljünk a vasárnapi szavazáskor.
• A polgármesteri hivatal minden szavazóhelyiséget alaposan fertőtlenít.
• Vasárnap reggel 7.00-kor nyitnak a szavazóhelyiségek. Menjünk el minél korábban, hogy elkerüljük a zsúfoltságot.
• A szavazóhelyiségbe belépve, illetve onnan távozva: a kihelyezett fertőtlenítőpontoknál fertőtlenítsük a kezünket. Az arcmaszk viselése kötelező, annak mind az orrot, mind pedig a szájat takarnia kell.
• Belépve a szavazóhelyiségbe, tartsuk be az 1 méter távolságot, figyeljünk a szavazóbizottság és a személyzet utasításaira.
• Ha sor alakulna ki, lehetőség szerint ne zárt térben várakozzunk.
• A kisegítő személyzet nem érinti meg a személyi igazolványt, az azt leolvasó berendezésbe mindenkinek a sajátját kell behelyeznie azonosítás érdekében. Amennyiben tehetjük, legyen nálunk írószer, hogy ezzel is megelőzzük idegen tárgyak érintését.
• A pecséteket és minden megérinthető eszközt valamennyi szavazó után fertőtlenítenek.
• Fontos tudni, hogy a fertőzésgyanús személyek nem léphetnek be a szavazóhelyiségbe, számukra külön, erre a célra alakítanak ki termeket, ahol leadhatják a voksukat.
• Minden nagykorú kolozsvári polgár abban a szavazókörzetben szavazhat, ahová a személyi igazolványa vagy az ideiglenes lakcímet igazoló okirata. Az utóbbi okirat szól szeptember 4-e előtti kell legyen.
• Igényeljen időben mozgóurnát a 0755-016 091-es telefonszámon!
