Az elnök a múlt héten adott interjút az Antena1-nek, amelyben több kérdésről is faggatták. A riporter megkérdezte egyebek mellett, hogy mikorra várható a titkosszolgálatok civil vezetőinek kinevezése. Az elnök megpróbálta bagatellizálni ezt a problémát, kijelentette, hogy ez a kérdés „nem annyira fontos”. Két hónappal korábban azonban a Digi24 hírtelevíziónak még úgy nyilatkozott, hogy a hírszerzési intézményekre ráfér a reform, és mind a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), mind a Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SIE) szorosabb civil ellenőrzés alá kell vonni. Most azonban kijelentette, hogy a politikai válság idején a hírszerzési intézményekkel dolgozott, és a SIE külpolitikai dolgokban segítette, míg a SRI a belföldi ügyekben. Dan szerint a civil ellenőrzés már nem annyira fontos, inkább azt látja most problémának, hogy a napi rutin miatt beállt hanyagság tapasztalható a hírszerzés munkájában, akárcsak a közigazgatás területén más intézményekben.
Ez a nyilatkozat azért is sokkoló sokak számára, mert Dan január végén még úgy nyilatkozott, hogy rövid időn belül javaslatot tesz a hírszerzés vezetőinek kinevezésére, ugyanis a parlamentnek kell megszavaznia a vezetőket. Az elnök a jelöltek rövid és hosszú listájáról is beszélt, de azóta úgy látszik, ez a projekt teljesen lekerült a napirendről, amit egyesek úgy értelmeztek, hogy a valamikor civil pályáról érkező Nicușor Dan beadta a derekát a rendszernek, és elfogadta, hogy a hírszerzésnek továbbra is militarizált vezetősége legyen. A titkosszolgálatokat a parlament ellenőrzi papíron, de ténylegesen ez a kontroll nagyon gyenge, ezért a tavalyi elnökválasztási kampányban ez a kérdés kiemelt helyen szerepelt, több jelölt is fontosnak tartotta a parlament ellenőrző szerepének erősítését.
Tavaly augusztusban a román sajtó arról számolt be, hogy az elnök Sorin Grindeanu szociáldemokrata és Ilie Bolojan liberális pártelnöknek felvetette egy megbeszélésen, hogy Gabriel Zbârcea ügyvéd legyen a SRI vezetője, Marius Lazurca pedig vezesse a SIE-t. Ez utóbbi jelenleg az elnök tanácsadója, akinek korábban többször magyarellenes megnyilvánulásai voltak. Az egykor koalíciót alkotó pártok vezetőinek nem nyerte el tetszését az elnök javaslata, ezért a kérdés lekerült napirendről.
Az elnöknek újabban azt róják fel tehát, hogy elfogadta a rendszert, és az általa diktált szabályok szerint játszik. Korábban egy másik vád ellene az volt, hogy felcsapott a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügynökévé azáltal, hogy az ő kezdeményezésére vagy pusztán bármilyen ellensúlyozás hiányával hathatósan hozzájárult az Ilie Bolojan vezette kormány megbuktatásához. Az elnök ugyanis egy pillanatig sem vette védelmébe a Bolojan-kabinetet a PSD és az AUR bizalmatlansági indítványának beterjesztése előtt és után sem.
Traian Băsescu volt elnök szerint Dan ott hibázott, hogy rosszul mérte fel az indítvány politikai következményeit, ugyanakkor értetlenségét fejezte ki, hogy Dan nagyon lassan hozza meg a döntéseket, és nem nevez ki miniszterelnök-jelöltet. Băsescu szerint ugyanis a többség kialakítása nem az elnök, hanem a pártok feladata. Dan bírálói ugyanakkor azzal vádolják, hogy azért késlekedik a miniszterelnök-jelöltek kinevezésével, mert meg akarja óvni a parlament feloszlatásának és az előre hozott parlamenti választások veszélyétől a PSD-t, amely feltételezésük szerint csúnyán leszerepelne egy ilyen megmérettetés során.
Miközben az elnök tétlenül szemléli a politikai válságot és a PNL ellen irányuló döntéseivel csak mélyítette azt, Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök már nyíltan a PSD és az AUR esetleges együttműködéséről beszélt, bár ő is egyszer ide kap, máskor amoda, ezért nehéz eldönteni, hogy igazából mit is gondol a PSD elnöke az AUR-ról, amellyel együtt kormányt buktatott. Grindeanu ezúttal a pénteken tett egyik nyilatkozatában már nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a PSD az AUR-ral alkosson közös kormányt, de közölte, ehhez két feltételnek kell teljesülnie. Az egyik az, hogy Simionék ne fogalmazzanak meg Ukrajna-ellenes üzeneteket és tisztázzák az Oroszországgal való viszonyukat. Grindeanu tegnap a parlamentben egy sajtótájékoztatón kicsit árnyaltabban fogalmazott és kijelentette: két ok miatt nem jöhet létre a koalíció az AUR-ral, az egyik az, hogy az AUR egyes vezetői nem hitelesek, a másik pedig az, hogy nem támogatják az európai és az euroatlanti értékeket. Kérdés, hogy az elnök pálfordulásait látva Grindeanunak melyik az a kijelentése, amelyikben leginkább hihetünk.
