Átadták a Kallós Zoltán Népzene Iskola új épületét

Az intézmény névadója értékrendjét szeretné követni

kép
Követendő cél Kallós Zoltán gondolata, amely így szól: »Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk, és magyarul táncolunk«. (Kép: Tompa Réka)
Átadták a Kallós Zoltán Népzene Iskola új, saját épületét Kolozsváron a Livezii / Berek utca 61. szám alatt. „Ez az esemény mérföldkő iskolánk életében, hiszen saját otthonra találtunk, ahol a népzene ápolása, továbbadása még méltóbb körülmények között folytatódik” – állt a szervezők által küldött meghívóban. Az ünnepségen beszédet mondott Balla Ferenc, a Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója, Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke, Szilágyi Péter, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, valamint Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, az alapítvány alelnöke, aki a zeneiskola egyik ötletgazdája is.

„Ez az épület már méltó helyszíne lehet a magyar népzenei oktatásnak. Olyan tér jött létre, ahol a gyermekek százai ismerkedhetnek meg a népdallal, a hagyománnyal, azzal a szellemiséggel, amely ezer évre meghatározza jelenlétünket Európában” – fogalmazott Balla Ferenc alapítványelnök.

Balla Ferenc felidézte, hogyan indult az útja a Kallós Alapítványnál: 1992 őszén járunk, amikor egy szeptember végi vonatúton megismerkedett Kallós Zoltánnal, akivel később több mint két évtizeden át dolgozott együtt. Hozzátette: elképzeléseik, álmaik áldozatkész, elhivatott csapat nélkül nem valósulhattak volna meg.

„Hálásan köszönöm mindannyiuknak a munkáját, hozzájárulását ehhez a csodálatos eredményhez, amelyet az új népzenei iskola falai között ünnepelhetünk” – mondta. 

Megtudtuk, az iskola története 2014-ben kezdődött, ekkor fogalmazódott meg annak a gondolata, hogy olyan helyre lenne szükség, ahol a magyar népzene és népdal tanítása méltó helyet kaphat. Az első években az intézmény az evangélikus egyház jóvoltából kapott helyszínt, azonban később a nem megfelelő körülmények miatt új székhelyet kerestek, amelynek kivitelezését 2014-ben kezdték el. Ez idő alatt az iskola több helyen is működött: a Hagyományok Házában, majd bérelt ingatlanban. Elmondta, a mostani telket félkész tervvel vásárolták meg, az építési engedély megszerzése közel 18 hónap hónapot vett igénybe. 

bbte-oszifelveteli2Hirdetés

Az elnök köszönetet mondott mindenkinek, aki segítette őket abban, hogy az iskola terve megvalósulhasson. „Köszönöm a zenetanároknak és a munkatársaknak, akik az elmúlt tíz évben több száz gyermekkel szerettették meg a magyar népzenét, s hiszem, hogy e falak között a következő években még több gyermek juthat el az élő hagyomány csodájához” – zárta gondolatait Balla Ferenc.

Székely István politológus Kelemen Hunor RMDSZ-elnök üzenetét tolmácsolta. Elmondta, a választások alatt azt láthattuk, hogy a társadalom kettészakadt. „Ötmillió olyan polgártársunk van, aki gyökeresen más irányba vinnék az országot” – mutatott rá. Úgy véli, kihívás előtt állunk: a gyökeresen változó világban tudunk kell azt, hogy milyen értékekre alapozva mutathatunk újat. A népzeneiskola átadásának kapcsán megfogalmazta, az erdélyi magyaroknak a biztonságérzetet a kultúrával és a népi kultúrával tudjuk megadni. „Kétségtelen, hogy az újratervezés igénye nagyon fontos, hiszen ilyenkor mindig az alapokhoz, a bennünket meghatározó értékekhez kell visszanyúlni”.

Szilágyi Péter, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hosszú út vezetett odáig, hogy az alapítvány a népzeneiskola épületét átadhassa. Hozzátette, a Kallós Zoltán által 1992-ben létrehozott alapítvány ezen az úton apró lépésekben, fáradhatatlan kitartással haladt. „Bízunk benne, hogy ami olyan tiszta és önzetlen törekvésből fakad, mint az alapítvány célja, az elnyeri a Gondviselés áldását” – fogalmazott Szilágyi. 

Úgy vélte, az alapítvány munkatársai méltó módon őrzik és ápolják Kallós Zoltán emlékét, akinek a szelleme egybeforrt a magyar népi kultúrával. Megjegyezte, olyan intézmény költözhet be új otthonába, amely a magyar kultúra egyik legösszetettebb elemét hivatott megőrizni és átörökíteni. „Örökérvényű Kallós Zoltán azon gondolata, amely így szól: »Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk, és magyarul táncolunk«. Ehhez az kell, hogy legyen magyar népzene. Iskolánk immáron van, ráadásul Kolozsváron, Erdély fővárosában, a Mezőség és Kalotaszeg szomszédságában. Kívánom önöknek, hogy ez az intézmény is az erdélyi szórványmagyarság állhatatos szolgálatában álljon, teljesítve névadója életcélját. (…) Legyen a Kallós Zoltán Alapítvány munkássága még sokszor 33 esztendőre nézve maradandó. Szerte Erdélyben, a Kárpát-medencében és a nagyvilágban”.

Az iskola egyik ötletgazdája, Szép Gyula beszédében elhangzott: a „bőrükön érezték” a népzeneiskola hiányát, mivel nem voltak olyan zenészek, akiket rendezvényre lehetett hívni. Elmondta, a válaszúti alapítvány folyamatos építkezésének hála, szinte minden álom megvalósult, és eljött annak az ideje, hogy a népzeneiskola is létrejöjjön. Az operaigazgató szerint az új épület által a szakembereknek és a fiataloknak minden feltétel adott ahhoz, hogy minőségi munkát végezhessenek.

Az ingatlan hivatalos átadását követően az iskolára Nagy Tibor válaszúti református lelkész mondott áldást.