Kártérítést kérhetnek az elítéltek az embertelen börtönkörülmények miatt
- Az EU országaiban létezik a „reintegrációs őrizet”, amely azoknál az elítélteknél alkalmazható, akik első bűntényesek, öt évnél rövidebb tartamú szabadságvesztésre ítéltek, és a szabadulásukig legfeljebb hat hónap van hátra. Ennek célja, hogy az elítélt fokozatosan reintegrálódjon a társadalomba, munkát keressen és vállaljon vagy tanulhasson, újraalakíthassa családi, társadalmi kapcsolatait. A tapasztalatok szerint az eljárásnak számos pozitív hatása van. Emellett az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is kötelezi Romániát hasonló intézkedésekre elsősorban az elégtelen börtönviszonyok miatt. Miért támogatta az RMDSZ a tervezetet?
- Tény és való, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) minden évben megbünteti Romániát az embertelen börtönkörülmények miatt. Ezért Románia kénytelen minden évben elég nagy összegeket elkülöníteni az éves költségvetéséből, hogy ezeket a büntetéseket fedezni tudja. Elterjedt gyakorlat a visszaeső bűnözők esetében, hogy szabadlábra helyezésüket követően szándékosan újabb bűntetteket követnek el azzal a céllal, hogy kártérítést követelhessenek a nem megfelelő körülmények miatt. Románia 1994-ben ratifikálta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, az elmúlt évben pedig a kormány egy memorandumot fogadott el, amely két éves cselekvési tervet hagy jóvá a fogva tartási körülmények javítására, de Románia mind a mai napig nem tesz eleget a fent említett dokumentumban vállaltaknak. Romániának fel kell zárkóznia a nemzetközi intézmények által előírtakhoz, illetve az általa aláírt egyezményekben foglaltakhoz, annak érdekében, hogy ezt a visszás helyzetet rendezni tudja. Az EJEB általánosan arra szólítja fel a tagállamokat, hogy találjanak megoldást a túlzsúfoltságra, teremtsenek megfelelő, az alapvető emberi jogokat nem sértő körülményeket a börtönökben. Más országok, például Olaszország, Bulgária vagy Magyarország esetén is születtek ehhez hasonló bírósági döntése. Olaszországra például napi 8 euró/fő értékében rótt ki bírságot az EJEB. Egy év nem megfelelő körülmények között letöltött börtönbüntetés után így egy elítélt közel háromezer eurós kártérítésre lenne jogosult, amelyet a Román állam közpénzből lenne köteles kifizetni. Tekintettel arra, hogy Romániában közel huszonhétezer fogvatartott van előzetes letartóztatásban vagy börtönben a nemzetközi normáknak nem megfelelő körülmények között, összességében az erre költött közpénz akár évi nyolcvanegy millió euróra is rúghat. Már csak ez a hatalmas összeg miatt is Romániának kötelessége ennek a helyzetnek a mielőbbi megoldása. Az RMDSZ ebből a megfontolásból támogatta a kezdeményezést.
Ambrus Izabella: a korrupciós vádak miatt elítéltek nem esnek a törvény hatálya alá
- "Románia a bűnözők paradicsoma lesz’’ – ilyen, és ehhez hasonló véleményeket olvasni a módosítás kapcsán. Ön szerint, nem áll fent a veszély, hogy ez a törvénymódosítás komolytalannak tünteti majd fel a törvénykezést, és úgy mondván bátorítást ad majd a bűnözőknek?
- A liberálisok indoklásában is szerepel, hogy több európai országban alkalmazzák a házi őrizetben letöltendő büntetés végrehajtásának módszerét, ilyen eljárás van például Olaszországban is. A romániai Népügyvédje által kiadott jelentésben is hasonló javaslatok szerepelnek a börtönviszonyokra vonatkozóan.
- Tekintettel az országban szinte heti rendszerességgel szervezett korrupcióellenes tüntetésekre, nem tartanak attól, hogy ez a tervezet félreérthető? A Szociáldemokrata Párt (PSD) megragadta az alkalmat és úgy módosította volna a törvényt, hogy a korrupciós vádak miatt elítéltek is a törvény hatálya alá kerüljenek.
- A képviselőház jogi bizottsága, a PNL által benyújtott a büntetés-végrehajtására vonatkozó tervezetét tárgyalta, amelyhez számos PSD-s módosítás érkezett. Az RMDSZ a PSD-s módosítások többsége ellen szavazott, szakbizottságban a megvitatott törvénytervezet egészét szavaztuk meg.
- A PNL nem hajlandó „beletörődni” a PSD által a törvénytervezetbe bevitt módosításaiba, azt állítja, a jogszabály végső változatának semmi köze az eredeti célhoz, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak. Milyen esélyét látja annak, hogy a taláros testület kifogást talál a jogszabályban?
- A liberálisok ellenzékben vannak, így minden lehetséges eszközt megragadnak ahhoz, hogy politikai tőkét kovácsoljanak maguknak. Jelen esetben csak a törvények alkotmánybíróságon történő megtámadása maradt számukra. Meg kell majd várni az alkotmánybírák döntését, majd összhangba hozni azt a törvénnyel.
- Az RMDSZ több módosító javaslatot benyújtott, amelyek közül voltak, amelyeket elfogadtak és voltak, amelyeket nem fogadtak el. Említene néhányat azok közül, amelyeket jóváhagytak, illetve visszautasítottak?
- Az RMDSZ kérte, hogy pontosan nevesítsék a törvényben azokat a korrupciós bűncselekményeket, amelyekre nem vonatkozik a házi őrizetben letöltendő büntetés. Ez a szakbizottságban megtörtént, ennek értelmében a csúszópénz elfogadásáért és csúszópénz adásáért elítélt személyekre, befolyással való üzérkedésre, valamint a visszaeső bűnözők esetében nem lehet a házi őrizet módszerét alkalmazni a büntetés végrehajtása során. Ugyanakkor nem alkalmazandó ez a jogszabály az erőszakos bűncselekmények, hatalommal való visszaélés és a visszaesők esetében sem. Azonban a szakbizottságban nem fogadták el azt a kérésünket, amellyel az RMDSZ a liberális pártok által benyújtott módosítást támogatta, és amely szerint csak azok a bűnözők tölthetik le a büntetés végrehajtását házi őrizetben, akik kevesebb, mint 3 évre vannak elítélve. A PSD által támogatott javaslat ment át, amely szerint 5 évnél kevesebb büntetések esetében alkalmazható ez az előírás.