Amennyiben az adócsalást többen követték el, elegendő, ha a vádlottak egyike visszafizeti a teljes kárt, ez esetben a bíróság valamennyiükkel szemben megszünteti a büntetőeljárást.
A kihirdetésre váró jogszabály egyébként háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel vagy bírsággal sújtja az adócsalást és adókerülést, az e célból alakult bűnszövetkezetek tagjainál pedig öttől tizenöt évig terjedhet a börtönbüntetés.
A törvénymódosítást tavaly decemberi utolsó plenáris ülésén szavazta meg a korábbi szociáldemokrata képviselőházi többség. A tervezet támogatói szerint ez egy korszerű megközelítés, amely nem a börtönöket akarja "megtölteni", hanem az államnak okozott kár megtérítését ösztönzi.
A jogszabály ellen a legfelsőbb bíróság, az ombudsman és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) akkori kisebbségi kormánya is alkotmányossági óvást emelt.
A kormány óvásában úgy értékelte: a tervezet sérti a jogállamiságra és a törvények tiszteletére vonatkozó alkotmányos előírásokat, és valósággal "bátorítja a feketézőket", hiszen az elkövető legfeljebb azt kockáztatja, hogy ha mégis elkapják - egy 20 százalékos többlettel - mégis be kell fizetnie az adót.
Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel meghozott döntése megalapozatlannak minősítette a kifogásokat, így a törvénytervezet az államfőhöz kerül, aki egy alkalommal megtagadhatja annak kihirdetését, és visszaküldheti megfontolásra a parlamentnek.
