Az elnök csütörtöki sajtóértekezletén újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Románia jól ismeri a terepen kialakult helyzetet, és kiemelt figyelemmel kíséri az eseményeket.
„Ne gondolja senki, hogy másoktól várunk információt: mi tájékoztatunk másokat. Nagyon hatékonyak a szolgálataink ezen a területen” – jegyezte meg Iohannis.
Hozzátette: rendkívül aggasztó a Fekete-tenger térségében kialakult feszültség, különösen az Ukrajna keleti határainál történt orosz csapatösszevonás, ezért összehívja a – nemzetbiztonsági testületként működő – CSAT ülését. Iohannis szerint nemcsak katonai és biztonsági, hanem diplomáciai szempontból is nagyon alaposan kell mérlegelni a helyzetet.
„Nem akarok katonai részletekre kitérni, ez nem szokás, de biztosíthatom a románokat, hogy résen vagyunk” – mondta az elnök.
Csütörtökön egy regionális biztonsági konferenciára Bukarestbe várták a lengyel és a török külügyminisztert. A háromoldalú külügyminiszteri találkozón az Ukrajna keleti határai mentén és a Krím-félszigeten tapasztalható „szokatlan” orosz katonai manőverek témája is napirenden szerepelt – jelezte egy előző esti televíziós interjúban a találkozó házigazdája, Bogdan Aurescu a román diplomácia vezetője.
Kijelentette: nem jelentenek közvetlen fenyegetést Romániára nézve az orosz-ukrán határon zajló események, de minden, ami a Fekete-tenger térségében történik, kihatással van az euroatlanti biztonságra. Aurescu ugyanakkor rámutatott, 2014 óta nem volt példa hasonló mértékű orosz csapatmozgásokra, így természetes, hogy ez aggodalmat váltott ki a NATO, az Amerikai Egyesült Államok és az uniós tagállamok részéről.
„Azonosítani szeretnénk e manőverek célját, ugyanakkor meg kell vizsgálni, melyek lennének a legmegfelelőbb intézkedések a helyzet enyhítése érdekében” – fogalmazott a román diplomácia vezetője.
Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Oroszország több mint 150 ezer katonát vont össze az ukrán határ közelében és a Krím-félsziget térségében. „A helyzet elmérgesedésének kockázata nyilvánvaló” – mutatott rá hétfőn az uniós tisztségviselő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videón keresztül azt üzente Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy kész vele találkozni az ukrajnai Donyec-medencei frontvonal bármely pontján, és Ukrajna nem fél Oroszországtól. Közben szerdán Zelenszkij aláírta azt a törvényt, amelynek alapján úgynevezett „különleges időszakokban” 24 órán belül mozgósítás elrendelése nélkül is behívhatók a tartalékosok katonai szolgálatra.
Vlagyimir Putyin elnök a parlament két házához szerdán intézett éves üzenetében hangsúlyozta, Moszkva nem kíván válaszolni egyes országok barátságtalan lépéseire, és jó viszonyt akar fenntartani mindenkivel, még azokkal is, akikkel „ez az elmúlt időben, finoman szólva” nem sikerül. De, mint mondta, ha valaki Moszkva jó szándékát a gyengeség jelének veszi, és „az összes híd felégetésére” szánja rá magát, akkor tudnia kell, hogy Oroszország válasza „aszimmetrikus, gyors és kemény” lesz.
„Remélem, hogy senkinek nem jut eszébe Oroszország viszonylatában átlépni az úgynevezett vörös vonalat. Azt, hogy ez hol fog húzódni, minden konkrét esetben mi magunk fogjuk meghatározni” – fogalmazott Putyin.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Komszomolszkaja Pravda rádióadónak nyilatkozva azt mondta, hogy Putyin a „vörös vonalak alatt” Oroszország nemzeti, kül- és biztonsági érdekeit, valamint a választásokba és a belpolitikai folyamatokba való külső beavatkozást értette. Peszkov szerint a kifejezés vonatkozik az Oroszországgal szemben sértő hangnemben vonatkozó tárgyalásra és az ország gazdasági érdekeinek megsértésére is.
Az utóbbi időben különösen feszültté vált a viszony Ukrajna és Oroszország között, miután a Donyec-medencei válságövezetben egyre gyakoribbá váltak a tűzszünetsértések, március 26-án pedig négy ukrán katona is életét vesztette. Azóta velük együtt mostanra már több mint egy tucat ukrán katona halt meg a térségben, a legutóbbi múlt vasárnap. A válság súlyosbodásáért Kijev és Moszkva egymást teszi felelőssé.
Közben Oroszország egyre több katonát és fegyverzetet vont össze Ukrajna határai közvetlen közelében, ami ellen szót emelt már az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az Európai Unió és a NATO is.
