Diaconescu értesülései szerint az oroszok azt kérték az Egyesült Államoktól, hogy vonja vissza a biztonsági garanciákat azoktól a NATO-tagállamoktól, amelyek 1997 után csatlakoztak a szervezethez. Moszkva ezt Ukrajna lerohanása előtt is feltételként szabta, az amerikaiak azonban akkor is, és most is visszautasították, de semmiféle garancia nincs – tette hozzá. Később Diaconescu visszakozott, azt mondta, nem a mostani, hanem az Ukrajna lerohanása előtti egyezkedésekre utalt.
Emil Hurezeanu szerint egyelőre nincs megerősítve a befolyási szférák újraelosztását célzó szándék - mondta csütörtökön Emil Hurezeanu külügyminiszter. Hangsúlyozta: Románia biztonsági garanciáit a NATO- és az EU-tagság, illetve az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség is megerősíti. Elmondta: nincs információja arról, hogy az amerikaiak és az oroszok Rijádban az európai befolyási szférák felosztásáról tárgyaltak volna. Nyomatékosította: nem áll fenn annak a veszélye, hogy az Egyesült Államok kivonná csapatait Kelet-Európából, beleértve Romániát is.
Arra a kérdésre, hogy mit kellene tennie Romániának, hogy ne kerüljön vissza Oroszország befolyási övezetébe, Hurezeanu úgy vélekedett: az országnak be kell kapcsolódnia a Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett tárgyalási folyamatba.
Moszkva 2021 decemberében jelentette be, hogy vétójogot követel Ukrajna bármikori NATO-tagságának eldöntésében. Az orosz kormány egyben tagadta azt, hogy invázióra készülne Ukrajna ellen. A követelések között szerepelt az amerikai nukleáris erők kivonása egész Európából, illetve az is, hogy a NATO vonuljon ki mindazokból az országokból, amelyek 1990 után lettek az atlanti szövetség tagjai.
Az Euronews szerint az európai tisztviselők valószínűnek tartják, hogy Trump beleegyezik abba, hogy kivonja az amerikai csapatokat a Baltikumból és talán nyugatabbról is. Ez védtelenné tenné az EU-t az orosz hadsereggel szemben. A katasztrófa forgatókönyv, amelytől számos szakértő tart, az orosz hadsereg azonnali behatolása lenne a volt szovjet köztársaságokba, így Észtországba, Lettországba és Litvániába, valamint egy nagyszabású háború keretében Lengyelországba. Ezekben az országokban, amelyek határosak vagy közeliek Oroszországhoz, az amerikai csapatok jelenléte a legnagyobb és szinte az egyetlen garancia a függetlenségre.
Crin Antonescu a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) haladéktalan összehívását követeli. A PSD, a PNL és az RMDSZ közös államfőjelöltje Facebook-bejegyzésben úgy fogalmazott: „Egy ország nem védekezhet karba tett kézzel!” Hangsúlyozta: a stratégiai partnerségi kapcsolatoknak az 1997-es szintre való visszaállítása komoly téma, amelyet nem lehet szó nélkül hagyni, vagy valamilyen jelre várni. Az elnökjelölt szerint jelen helyzetben arra van szükség, hogy haladéktalanul üljön össze a CSAT. A másik fontos teendő Antonescu szerint az, hogy valamennyi romániai Európa-barát párt képviselői üljenek össze egyeztetésre.
