Már csak kilenc évünk van rá, hogy tényleg tegyünk valamit
Hisz a klímaváltozás létezésében, de nem gondolja, hogy azt az ember idézte elő a hazai lakosság 53%-a – derül ki a biztosításokat népszerűsítő egyesület tanulmányából, amit a Mediafax hírügynökség szemlézett. Az így vélekedők egyharmada úgy gondolja, nem kell aggódnunk a felmelegedés miatt, 25% szerint a helyzet nagyon, 42% szerint részben aggasztó. Minden második ember kellően tájékozottnak érzi magát a klímaváltozás okainak tekintetében, a válaszadóknak csak 6%-a véli, hogy semmit sem tud róla. 39% teljesen, 44% bizonyos mértékben megbízik abban, amit a tudósok mondanak a klímaváltozásról, 10% csak kis mértékben, 4% pedig egyáltalán, 3% nem tudja. Egy friss tanulmány alapján a The Guardian a napokban adta hírül, hogy a klímaváltozást a tudósok 99,9 százaléka szerint az emberi tevékenység okozta.
A több mint 3000 résztvevővel végzett októberi felmérés azt is vizsgálta, milyen mértékben hajlandó a lakosság változtatni szokásain, életmódján a környezetvédelem érdekében. E tekintetben a legnépszerűbb az áram- és hőenergia-fogyasztás csökkentése. A megkérdezettek 46%-a nagy, 41% bizonyos mértékben hajlandó csökkenteni áramfogyasztását annak érdekében, hogy hozzájáruljon a klímaváltozás elleni küzdelemhez, 3% egyáltalán nem hajlandó erre. Hőenergia-fogyasztását és vízfogyasztását nagy mértékben hajlandó csökkenteni a lakosság 39%-a, bizonyos mértékben a 42-43%-a. 6% egyáltalán nem változtatna sem étrendjén, sem vízfogyasztásán, sem a fűtési szokásain, de 35% igen nyitott, 48% bizonyos mértékben hajlandó napi étrendje változtatására.
Fogadkozások és ijesztő becslések között
Mindeközben a párizsi klímaegyezmény célkitűzéseiben szereplő határértékeket messze túllépő, 2,4 Celsius-fokot meghaladó katasztrofális mértékű felmelegedés elébe néz az emberiség az évszázad végéig – a Climate Action Tracker (CAT), a világ legnagyobb tisztelettel övezett klímaelemző koalíciójának jelentése, amelyet kedden ismertettek az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményének Glasgow-ban zajló 26. ülése (COP26) alkalmából. Erre az értékre az országok által meghatározott rövid távú célkitűzések alapján jutottak.
A felmelegedés ilyen mértéke jóval túllépi a párizsi egyezményben meghatározott 2 Celsius-fokos felső határértéket, még inkább a sokkal biztonságosabbnak – és kívánatosabbnak – ítélt 1,5 fokos növekedést. Következményei – a szélsőséges időjárás: tengerszint-emelkedés, szárazság, árvíz, hőhullámok, erős viharok – az egész földgolyón éreztetnék pusztító hatásukat.
A glasgow-i COP26-értekezlet eddigi legnagyobb horderejű vállalásai közé tartozik az a 105 ország által aláírt megállapodás, amelynek alapján 2030-ig meg kell állítani, sőt vissza kell fordítani a nagyipari méretű erdőirtást és a vele járó talajerózió folyamatát. Az aláíró országokban van a világ egybefüggő természetes erdőterületeinek 85 százaléka. Az egyezményhez csatlakozó országok listáján szerepel mások mellett Brazília, Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada és Kína. Az Európai Unió nevében aláírta az erdővédelmi egyezményt az Európai Bizottság is. A megállapodáshoz kapcsolódva többtucatnyi globális nagyvállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben nem finanszíroz olyan beruházásokat és ipari tevékenységeket, amelyek közvetlenül kötődnek az erdőségek kiirtásához. Ugyancsak széles körű megállapodás jött létre a résztvevők között a szén-dioxidnál jóval erőteljesebb üvegházhatást kifejtő metángáz kibocsátásának jelentős csökkentéséről 2030-ig.
Ha semmi sem változik, 2,7 fokkal melegszünk
A CAT 2,4 fokos felmelegedést jelző pesszimista becslései erőteljesen ellentmondanak a múlt héten közzétett derűlátó előrejelzéseknek, amelyek a klímacsúcson történt fenti vállalások alapján azt sugallták, hogy a felmelegedés mértéke 1,9, de akár még 1,8 Celsius-fokra is korlátozható. Ezek a vállalások az országok hosszú távú célkitűzésein alapulnak, beleértve a világ harmadik legnagyobb környezetszennyezőjét, Indiát, amely azt tűzte ki célként, hogy 2070-ig elérje a nulla kibocsátási szintet. Ezzel szemben a CAT aggasztó becslése az országok következő évtizedre vonatkozó rövid távú vállalásaival számolt, és megállapítja, hogy a glasgow-i ígéretek betartásával is 2030-ban a kibocsátások mértéke duplája lesz annak, amellyel lehetővé válna az 1,5 fokos felmelegedési szint teljesítése. A tudósok arra figyelmeztettek, hogy az 1,5 fokot meghaladó felmelegedés visszafordíthatatlan klímakárokat okoz, és annak érdekében, hogy sikerüljön ezen határérték alatt maradni, még ebben az évtizedben mintegy 45%-kal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátást. Az elemzők ehhez képest óriási eltérést találtak az egyes országok üvegházhatású gázok kibocsátásának tekintetében tett ígéretei és valós tervei között, és megállapították, hogy a jelenlegi politikák és intézkedések alapján a felmelegedés mértéke 2,7 Celsius-fokra tehető.
Száznál több ország vállalta, hogy 2030-ig megállítja, sőt visszafordítja a nagyipari méretű erdőirtást
Már csak 2030-ig van időnk
Kritikus a jelenlegi évtized abból a szempontból, hogy sikerül-e megvalósítani a hosszú távú globális klímavédelmi célokat – áll a COP26 ülése elé terjesztett, szerdán ismertetett megállapodástervezetben. A hatoldalas szövegtervezet – amelyről a tíz napja zajló, pénteken véget érő COP26-értekezlet csaknem kétszáz delegációjának még tárgyalnia kell – megállapítja: a jelenlegi évtized végéig a 2010-ben mért mennyiséghez képest 45 százalékkal kell csökkenteni a világ szén-dioxid-kibocsátását ahhoz, hogy 2100-ig a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 fokot. A tervezet szerint ugyanennek a célnak az eléréséhez az is szükséges, hogy az évszázad közepéig az egész világ nettó karbonsemlegessé váljon. A tervezet szerint mindezekhez „tényleges és hatékony, a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteken alapuló cselekvésre van szükség minden ország részéről” a jelenlegi kritikus évtizedben.
Romániában lesz Európa első moduláris atomreaktora
Románia és az Egyesült Államok kereskedelmi partnerségi megállapodást írt alá csütörtökön a kis méretű moduláris atomreaktorok Romániába telepítéséről – közölte a román energiaügyi minisztérium. Ennek értelmében Európában az első ilyen (karbonsemleges) moduláris atomreaktor Romániában épülne meg 2028-ig, és hozzájárul Románia azon vállalásának teljesítéséhez, hogy 2032-ig fokozatosan kivezesse a szénalapú energiatermelést. Románia 2030-ig 55 százalékkal akarja csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását, illetve ugyanaddig 20,8 százalékról 17,8 százalékra akarja mérsékelni a fosszilis energiahordozók importjától való függőségét. Jelenleg az atomenergia 33 százalékos arányban járul hozzá a román energiatermeléshez.
Klíma és világpolitika
A rendezvényen sem Vlagyimir Putyin orosz elnök, sem Hszi Csin-ping kínai államfő nem jelent meg, jóllehet mindketten hivatalosak voltak az értekezletre.
Putyin októberben jelentette be, hogy Oroszország 2060-ra tervezi elérni a karbonsemlegességet. „Nem az a célja Oroszország klímával kapcsolatos intézkedéseinek, hogy valamilyen rendezvényhez időzítve hozzuk meg őket. Természetesen nem szeretnénk csökkenteni a glasgow-i rendezvény fontosságát, de Oroszország klímával kapcsolatos cselekedetei következetesek és nagyon komoly, átgondolt természetűek” – mondta a Putyin részvételének elmaradása kapcsán elhangzott bírálatokra válaszolva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Hszi Csin-ping hétfőn írásos közleményt küldött a klímacsúcsra, amelyben felszólította az országokat, hogy tartsák magukat vállalásaikhoz, ám újabb ígéreteket nem tett hazája részéről. A kínai elnök a koronavírus-járvány kezdete óta nem hagyta el hazáját, az azóta rendezett nemzetközi találkozókon jellemzően videókapcsolaton keresztül mondott beszédet, de Peking szerint a COP26 szervezői nem biztosították számára azt a lehetőséget, hogy videókapcsolaton keresztül mondja el beszédét. Kína 2060-ra tervezi elérni a karbonsemlegességet. Peking szerint 2020-ban Kína szén-dioxid-kibocsátása 48,4 százalékkal csökkent 2005-höz képest, és a szénfelhasználás csökkentése mellett az ország felgyorsította az átállást a zöld- és alacsony szénigényű energiákra.
A világ „a közelében sem jár” azoknak a környezetvédelmi célkitűzéseknek, amelyeket a globális éghajlati katasztrófa megelőzése érdekében el kellene érni – mondta Glasgow-ban Barack Obama volt amerikai elnök, aki szerint a legtöbb ország nem hajtotta végre azokat a cselekvési terveket sem, amelyeket a hat évvel ezelőtti párizsi klímaegyezményben vállalt, pedig már akkor lehetett tudni, hogy a megállapodásban foglaltak maradéktalan teljesítése sem lesz elegendő annak a célkitűzésnek a teljesítéséhez, hogy a globális felmelegedés mértéke ne érje el az 1,5 fokot.
A Meteorológiai Világszervezetnek (WMO) a klíma állapotáról közzétett jelentése szerint valószínűleg a 2015 és 2021 közötti hét év a feljegyzések kezdete óta mért legmelegebb hét év a Földön.
