Isărescu egy szakmai konferencián beszélt erről, miután a médiában olyan hírek jelentek meg, hogy a központi bank szigorítani akarja a hitelezési feltételeket. Isărescu elmondta: a médiában megjelent információkkal ellentétben, nem szigorítani, hanem bátorítani akarják a hitelezést, de a jegybank abban érdekelt, hogy hosszú távon fenntartható legyen. Megerősítette: a nemzeti bank a kereskedelmi pénzintézetekkel egyebek mellett arról fog egyeztetni a nyár folyamán, hogy miként lehet kiegyensúlyozni a hitelezés feltételeit, hogy ne sokasodjanak a rosszul teljesítő hitelek.
Isărescu szerint a hosszú távon fenntartható hitelezés sok éven át a gazdasági növekedés fő hajtóerejévé válhat. Kifejtette: a jelenlegi gazdasági növekedést főként a fogyasztás serkentette, amely a kormány adócsökkentései következtében emelkedett. Az adócsökkentéseknek a fogyasztásra gyakorolt hatása azonban lassan el fog tűnni, ekkor léphetne a fogyasztás helyébe a hitelezés, magyarázta.
A lakosságnak és a cégeknek nyújtott hitelek májusban elérték a 239,2 milliárd lejt (mintegy 52 milliárd euró), ami 6,4 százalékos növekedés tavaly májushoz mérten. A növekedés üteme kétszerese a tavaly májusinak. Az idén gyorsabb ütemben nőtt a hitelezés, mint tavaly, az idei első öt hónap mindegyikében 6 százalékkal nőttek a magánhitelek a tavalyi évhez mérten.
A média korábban arról számolt be, hogy a jegybank közvitára bocsátott szakmai berkekben egy tervezetet, amelynek értelmében a fogyasztói hiteleknél a havi törlesztőrészlet nem haladhatja meg a nettó jövedelem 25 százalékát, jelzáloghitelek esetében a nettó kereset 40 százalékát, a fix kamatú jelzáloghitelek esetében pedig ez az arány legfeljebb 50 százalék lehet. Ezek szerint az alacsonyabb jövedelműek nehezebben vehetnének fel hitelt.
