Véget ért a strasbourgi Világfórum a Demokráciáért
Előbb viszont beszéljünk az előadásokról: szakemberek szerint az egyik leghatékonyabb módszer a hamis hírek ellen a tények, statisztikák minél szélesebb körű terjesztése. Megtudtuk: Hollandiában már az újságírókat képző tanfolyamokon, egyetemi előadásokon tanítják a hamis hírek ellenőrzésének és kiiktatásának eszközeit. Az EUcheck is monitorizálni fogja a 2019-es európai választási kampányt, ellenőrzik a híreket és a jelöltek által idézett statisztikai adatok és kutatások hitelességét.
Hamis hírek Oroszországban? Óóó, na…!
A Putyin-érában határozottan vicces dolog hamis hírekről beszélni ugyanis nagyon elmosódnak a határok vélt és való között. Álhírek segítségével motiválták például az orosz katonákat Kelet-Ukrajna lerohanására. Horrorisztikus történeteket találtak ki, azt hazudták, hogy oroszokat fejeznek le a szomszédos ország keleti részeiben, ahol azok többségben vannak.
Az újság következetesen próbálja nyilvánosságra hozni és cáfolni azokat a hamis híreket, propaganda-anyagokat, amelyeket a hivatalos és a kormány ellenőrzése alatt levő média juttat el a lakossághoz.
Piaca van a hamis híreknek...- Valóságos piaca van a hamis híreknek. Bizonyos médiák gyorsan találnak olyan személyeket, akik egy bizonyos összegért azt mondanak, amit csak kérnek tőlük. Jómagam felhívtam egy hamis hírben nyilatkozó személyt, s épp csak egy árlistával nem állt elő arról, hogy mit, mennyiért hajlandó nyilatkozni. Elmondta azt is, kitől mennyi pénzt kapott, s ha nekünk nincs annyi, akkor akár kevesebbért is kamerába mondhatja, ami akarunk. Ez egyaránt ijesztő és elkeserítő – mondta az újságíró. Elmondta: tudomása szerint nem ritka, hogy egyes oroszországi médiában hamis szakembereket szólaltatnak meg. – Egy alkalommal kiderült, az Egyesült Nemzetek Szövetségének egyik volt „szakembere” munkanélküli személy, s „szellemileg” is igen nehéz helyzetben van – mondta Dobrokhotov.
Különben épp Roman Dobrokhotov vehette át idén a Fórum kitüntetését, a Demokrácia Innovációs Díjat. A Szabadságnak is nyilatkozó újságíró-aktivista elmondta: tudatában van kijelentései súlyának, a veszélynek, ami nyilatkozataival jár, de akkor sem hallgathatja el, hogy az orosz hatalom hamis hírekkel árasztja el a belföldi olvasókat-hallgatókat-nézőket és a világban élő polgárokat egyaránt.
– Oroszország próbálja visszaszerezni elvesztett befolyását. Történelmi és geopolitikai szempontból a Balkán-félsziget térsége továbbra is fontos az orosz politikusok és a katonai vezetők számára. Ugyanakkor igyekeznek megállítani a NATO terjeszkedését. Az Észak-atlanti Szövetség térnyerését fenyegetésként fogják fel. Nem nagy és gazdag országokból áll ez a szövetség, de a térségben elfoglalt helyük fontos. Ráadásul nem tehetős államok lévén Oroszország metángázzal és más eszközökkel könnyen ellenőrizni tudja őket, képes nyomást gyakorolni rájuk. A diplomáciai erőfitogtatás különböző civil szervezeteken keresztül megy. Mindenki számára világos, hogy a Kremlin irányítja a dolgokat – fogalmazott a díjazott.
Szerinte az orosz politikai és katonai vezetők még mindig hidegháborús elméletekben gondolkoznak. – Macedónia és Montenegró valóban kis ország, de az oroszok mindenhol, minden áron terjeszteni akarják befolyásukat. Bebizonyosodott, hogy ügynökök segítségével néhány évvel ezelőtt államcsínyt kíséreltek meg ezekben az országokban. Válaszként a parlament rögtön megszavazta a NATO-hoz való csatlakozás mihamarabbi szándékát, mert érezték, konkrét veszély fenyegeti őket. Korábban nem volt konszenzus a nyugati katonai tömbhöz való csatlakozással kapcsolatban, csakhogy „új fejlemények adódtak…” - fejtette ki Roman Dobrokhotov.
