A világ szinte valamennyi tájáról érkezett fiatalok, szakemberek, politikusok, gazdasági szakértõk és újságírók informális környezetben vitathatták meg a témát: az információs társadalomban veszélybe kerül-e a demokrácia?
A 2012 óta szervezett Világfórum a demokráciáért egyedi platformot jelent a világ szinte minden tájáról érkezett fiataloknak, politikai döntéshozóknak arra, hogy megvitassák a demokráciát érintõ kulcsfontosságú kérdéseket. A szervezõk által kezdeményezett és a résztvevõk által kipróbált kísérleti kezdeményezések és gyakorlatok hozzásegítenek egy innovatív jellegû megoldás megtalálásához, amely késõbb a demokratikus intézmények által is használható. Ilyen téren az évek során volt példa gazdasági, szociális és politikai jellegû innovatív kezdeményezés életbe léptetésére is. A fórum célja valójában a világ különbözõ pontjain jelentkezõ politikai és szociális kezdeményezések megvitatása és ezáltal a demokratikus társadalmi berendezkedés megerõsítése világszerte.
A polgárok helyett a politikusoké és üzletembereké a sajtó
Idén elsõsorban a sajtó általános helyzete, a tömegtájékoztatási eszközök fejlõdése, az újságírók társadalmi szituációja és biztonsága volt gyújtópontban. A sokrétû témaköröket plenáris üléseken, illetve kisebb mûhelybeszélgetéseken vitatták meg a résztvevõk. Terítékre kerültek az online újságírással kapcsolatos tartalmi és technológiai témák, az információ áramlásával és egyes hírek ingyenességével kapcsolatos viták, kiemelt helyen szerepelt a hamis hírek kérdésköre. Szó volt ugyanakkor arról, a polgárok hogyan és honnan kaphatják meg a számukra szükséges információt, az mennyire megy át bizonyos szakmai szûrõkön, a mesterséges intelligenciának milyen hatása van a tömegtájékoztatási eszközökre és a közösségi hálózatokra, hogyan lehet ellenõrizni a híreket, milyen ismérvei vannak az újságíró szakmában jelentkezõ nemi egyensúlytalanságnak, világszinten milyen helyzetben van a szólásszabadság.
A hamis hírek elleni szélmalomharc? (A szerző felvételei)Elhangzott: a tömegtájékoztatási eszközök hitelességi indexének zuhanása akkor kezdõdött, amikor a közélet és a kulturális tevékenységek terén is ingyenességre szoktatott polgárok nem voltak többé hajlandók fizetni a nyomtatott és online sajtó által szolgáltatott minõségi és szakemberek által szolgáltatott újságírói tartalomra, a médiaorgánumoknak pedig (új) tulajdonos után kellett nézniük.Kihasználva a lehetõséget, a médiapiacra betörtek a politikusok és a sok esetben hozzájuk közel álló üzletemberek, akik fokozatosan meghatározták a szerkesztõségi politikát, jóváhagyva vagy tiltva bizonyos témákat. A médiaintézmények tulajdonképpen a túlélésért harcoltak, s megfeledkeztek arról, hogy az átállás milyen következményekkel járhat.
Az sem fordult meg a sajtót irányító és a benne dolgozók fejében, hogy elindultak a lejtõn, a médiafogyasztók ugyanis ráéreztek az irányítottságra és fokozatosan elfordultak az újságíróktól. Emiatt a demokrácia egyik alappillérét jelentõ sajtó bizalmi indexe zuhanást mutatott.
Termékek vagyunk a közösségi platformok számára
Kétségtelen, hogy legtöbb esetben az üzletemberek számára fontosabb a nyereség, mint a szerkesztõségi függetlenség, vélték a fórumon jelen levõ egyes szakemberek. Nyereség persze az is, ha jó pontot szereznek a hatalmon levõ politikusoknál, az ászt a legközelebbi versenytárgyaláson akár ki is lehet játszani. A polgárok nem fizetnek a hírekért, mégis, hogyan várhatják el, hogy a politikusok vagy üzletemberek által birtokolt vagy ellenõrzött sajtóorgánumok, közösségi platformok következmények nélkül szolgáltassák nekik a tartalmat?! Ilyen értelemben a Facebook számára éppen az egyéni felhasználó az érték, azaz a termék, az általunk önként feltöltött és ezáltal az éppen tõlünk szerzett információkat használják kereskedelmi célokra. Azaz belõlünk csinál pénzt, miközben ingyen bocsátja rendelkezésre a platformot.
A demokrácia sorsa
A fórumon Richard Wike, a Pew Research Center munkatársa a társadalmi kutatóintézet által Európában végzett felmérés eredményeit mutatta be: a demokrácia iránt elkötelezett polgárok számára továbbra is rendkívül fontos az igazságszolgáltatás függetlensége, a nemi egyenlõség, a szólás- és sajtószabadság, a szabad választás és a hatalom által nem korlátozott internet-hozzáférés. Nem meglepõ például, azon adat, amely azt mutatja: a fiatalok sokkal fontosabbnak tartják az internetes szabadságot, mint a többi korosztály.
Õk már a világháló által átszõtt környezetben szocializálódtak. Az általuk kapott oktatást is már lényegesen befolyásolták az információs technológia által bevezetett innovációk. A felmérésbõl az is kiderül, hogy 30 évvel Európa ideológiai, politikai és gazdasági megosztottságát követõen a megkérdezettek szerint a mobil technológiák nagyon jó hatással vannak az oktatásra, de ugyanakkor rendkívül rossz hatással vannak a gyermekekre. Az ellentmondásra a válasz az iskolai és a szabadidõs tevékenységek kettõssége. Az internet hangot ad a társadalmi, közéleti, politikai és gazdasági perifériára szorult rétegeknek, a politikusoknak ugyanakkor lehetõséget biztosít, hogy sokkal könnyebben befolyásolják vagy akár félrevezessék a polgárokat jelentette ki a szakember.
- Édesapám fekete és édesanyám fehér. – Nálam fordítva... Harminc évvel a kommunizmus bukását és a kontinens egyesítését követõen az európaiak továbbra is borúlátóak a politikai rendszerük mûködésével kapcsolatban, s fontosnak tartják a gazdagok és a szegények közötti szakadék megszüntetését. Ugyanakkor a gazdasági helyzet miatt elégedetlenek a demokrácia mûködésével, illetve komoly fenntartásaik vannak az igazságszolgáltatással kapcsolatban.
A fórum során szóba került az is, hogy jelenleg az információ és annak áramlása magáncégek által birtokolt korporációk kezében van, így a közintézmények aligha vonhatják felelõsségre a híreket szolgáltatókat. Valójában különleges alkalomra van szükség, amikor például a Facebook-alapító Mark Zuckerbergnek az amerikai kongresszus valamelyik szakbizottsága elõtt kell tanúvallomást tennie.
A közmédiának és az újságírók által birtokolt médiaorgánumoknak az elmúlt évtizedek során konszenzus alapján kialakított szigorú szakmai és etikai szabályoknak kell megfelelniük, míg magáncégként a Facebook szinte azt tesz, amit csak akar. A szakemberek fontosnak tartották megjegyezni, hogy az információlavinát meg kell szûrni, a hírforrások hitelességét pedig ellenõrizni. A kapott információk megszûréséhez és megemésztéséhez, vélekedtek, alapvetõen fontos a nyelvtudás, a világutazás, személyes tapasztalatszerzés, illetve az, hogy lehetõleg több forrásból szerezzünk ugyanarról az eseményrõl híreket. Kinek van ám minderre ideje? kérdezte az egyik résztvevõ.
