Telitalálatnak tartom a KlausenMusik Egyesület július 23-i koncertjét. Elsősorban azért, mert J. S. Bach műveit szereti a közönség, másodsorban pedig az előadók kiválasztása miatt. Első műsorszámként Bach-korálvariációt hallgathattunk (O, Lamm gottes, unschuldig – Ó, Isten ártatlan báránya címmel) Csengeri-Kostyák Zsuzsa előadásában, aki stílusos interpretációjával tűnt ki.
A hangverseny a Der Herr, denket an Uns (Az Úr megemlékezik mirólunk) című kantátával folytatódott. A műsorfüzetből megtudtuk: a mű szövegét a 115. zsoltárból merítette a szerző, és barátja esküvője alkalmával komponálta. Mind a kamarazenekar, mind az énekkar teljesítménye dicséretre méltó.
Az igazi meglepetést számomra azonban Starmüller Éva szoprán szólója jelentette. Néhány évvel ezelőtt már volt alkalmam meghallgatni az előadót, amint barokk művet énekelt. Most a barokk ékítményeket gyönyörűen előadó, kiművelt szoprán hangot hallhatott a közönség.
Vincze-Dallos Csilla hegedűművész a BWV1001 g-moll no. 1 hegedűszonáta Adagio tételét tolmácsolta csillogó tónussal, kiváló hegedűtechnikával, kifogástalan muzikalitással.
Sándor Csaba fiatal operaénekes gazdag repertoárral rendelkezik, pályája egyenes ívű sikersorozat. Ezúttal arról győzött meg, hogy nemcsak az operaéneklés, de az egyházi művek előadása sem okoz számára gondot. Gyönyörű hangszíne betöltötte a templomot, muzikalitása elbűvölte a közönséget.
A hangverseny utolsó számaként a 147. kantáta népszerű záró korálját hallgathattuk meg, amely megkoronázta ezt a szép koncertet. Nem utolsó sorban illesse dicséret Potyó István karnagyot, karmesteri tevékenységéért. A közönség hálás tapssal jutalmazta a művészeket az igényesen válogatott és előadott produkcióért.
(Borítókép: A fellépők megköszönik a tapsot. Fotó: KlausenMusik)
