Amit 2018-ban 200 lejért vettél meg, az most 250…
Hazai statisztikák szerint – a novemberi adatokat vizsgálva – az átlagbér egy év alatt 14%-kal nőtt, az éves infláció nagyjából 4%-os volt, az élelmiszerek viszont 5%-kal drágultak, sőt, ezen belül a burgonya 25%-kal, a gyümölcsök 16%-kal, a húsok átlagosan 7%-kal lettek drágábbak.„Ha most elmész egy üzletbe 200 lejjel, ahhoz képest, hogy abból mit tudtál egy éve vagy netán két éve venni, a vásárlóerő mintha nem 4%-os csökkenést mutat, mint amennyi az infláció volt, hanem többet. Vagyis ahhoz, amit két éve 200 lejért megvásároltál, most 250 lejbe kerül” – nyilatkozta februárban a Mediafaxnak Iancu Guda, a Pénzügyi-Bankári Elemzők Egyesületének elnöke.Az élelmiszerek ráadásul még többe kerülnek azoknak, akik egészségesen akarnak táplálkozni, márpedig a táplálkozási szakemberek azt tanácsolják, hogy a bevásárló lista elkészítésénél ne spóroljunk ezen: a teljes kiőrlésű kenyér, az adalékmentes joghurt, a bio hús és gyümölcs segít abban, hogy egészségesek legyünk. Iancu Guda szerint egy ilyen, minőségi termékeket tartalmazó havi bevásárlókosár személyenként legalább 450-500 lejbe kerül.
Visszatérve a statisztikákra, az elmúlt év utolsó hónapjában az élelmiszerek átlagosan 5,08%-kal voltak drágábbak 2018 decemberéhez képest. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint viszont az infláció csak 4%-os volt, vagyis e hónap éves viszonylatában is egyértelmű: az élelmiszer drágult a legtöbbet. Szakértők úgy vélik, hogy ennek több oka van: sok terméket importálunk, növekedtek a termelési költségek, nem utolsó sorban a sertéspestis is hozzájárult ahhoz, hogy az élelmiszerárak az inflációnál nagyobb mértékben növekedjenek. Ami tény: 2019 decemberében a burgonya például 24%-kal volt drágább, mint 2018 azonos hónapjában, a gyümölcsök pedig 18%-kal. A disznóhús több mint 11%-kal került többe, a hústermékek viszont „csak” 7%-kal – derül ki az Országos Statisztikai Hivatal adataiból. Persze, bizonyos termékek ára nem változott, másoké pedig éppenséggel csökkent, csak hát a legnagyobb csökkenés mindössze 0,27%-os – ezt egyes zöldségek és a zöldségkonzervek kategóriájában mérték.Mindezek ellenére az emberek vásárlókedve nem lankad, hiszen… enni kell. Az élelmiszer-, ital- és dohánytermékek eladásainak bruttó értéke egy év alatt 9,4%-kal nőtt.
A szegénység küszöbén
Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy – miután élelmiszerre költünk a legtöbbet, és éppen azok drágultak a leginkább az elmúlt egy évben – az EU-s statisztikák szerint Románia lakossága az élen jár azon a toplistán, amely az elszegényedés veszélyét rangsorolja. Uniós viszonylatban 10 alkalmazottból egyet fenyeget a szegénység, azaz a dolgozó népesség 9,5%-át. Ez az arány 2008-ban még csak 8,6% volt, a helyzet tehát nemcsak nálunk nem fényes. Országokra lebontva Románia 15,3%-kal a nemkívánatos első helyen áll, megelőzve Luxemburgot (13,5%), Spanyolországot (12,9%) és Olaszországot, míg a rangsor másik végén Írország (4,9%), Csehország (3,4%) és Finnország (3,1%) található.
A legnagyobb veszélyben különben azok a személyek vannak, akik részmunkaidőben vagy szezonálisan dolgoznak.
Nem nálunk a legkisebb a minimálbér, de…
A különféle EU-s statisztikák rendszerint rámutatnak: Romániában a legolcsóbb az ilyen vagy olyan termék. Legutóbb, múlt héten például az üzemanyag esetében írtuk meg, hogy nálunk kerül a legkevesebbe, és ez tényszerűen igaz is, ugyanis 100 euróból Unió-szerte nálunk vehető a legtöbb liter benzin vagy gázolaj. Az már teljesen más – de a Romániában dolgozók és élők szempontjából sokkal fontosabb – kérdés, hogy a fizetéshez képest hogyan állunk: vagyis hány liter benzint tud venni a fizetéséből egy dán vagy norvég személy, s hányat egy romániai.
A 27 EU-tagország közül 2020. január 1-jén 21-ben szabályozta törvény a minimálbért, ez általában 600 euró alatti összeg a kontinens keleti részén, és 1500 euró fölötti nyugatabbra.
A legkisebb, átszámítva 312 eurós minimálbért Bulgáriában jegyzik, majd Lettország (430), Románia (466) és Magyarország (487) következik. Az 1500 euró fölötti minimálbérrel 7 tagország büszkélkedhet, ennek alapján legjobb dolguk a Hollandiában (1636 euró), Írországban (1656) és Luxemburgban (2142) dolgozóknak van. Nem nehéz tehát kiszámolni: nyugaton a bérek akár 7-szer nagyobbak is lehetnek, mint a kontinens kommunista múltú keleti régióiban.
A minimálbérek mértékét az árakkal összevetve viszont már korántsem ennyire nagyok a különbségek. Az Eurostat adatai szerint a minimálbérre számolt vásárolói erő szintén Lettországban a leggyengébb (579 egység), míg a legjobban Luxemburg lakosai élnek, ahol 1705 egységet tudnak vásárolni a minimálbérből, vagyis a különbség „csak” háromszoros. Románia ez esetben a középmezőnyben helyezkedik el, „alulról” a tízedikként, mintegy 900 egységgel, többek között Magyarországot is megelőzve (800). E számolásnak azonban van egy nagy szépséghibája: ezt a bizonyos egységet a bruttó bérek figyelembevételével számolta az Eurostat, márpedig Romániában úgy nőtt 2000 lej fölé a minimálbér, hogy a fizetendő adókat és járulékokat is a munkavállaló „nyakába varrták” – ezeket korábban a munkaadó fizette. Az adók levonása után tehát már messze nem lehet 900 egységnyi terméket vásárolni egy hazai minimálbérből…
