Philip Blonde, a brit Konzervatív párt képviselőjelöltje, filozófus, politikai elemző a modern liberalizmus kritikáját fogalmazta meg előadásában. Mint kiemelte, ez a mai ideológia valójában nem liberális, és kisebb csoportok érdekeit szolgálja ki a társadalmak kiterjedtebb részeivel szemben. Úgy vélte, a modern liberális elvekre épülő, birodalmi berendezkedés felé való irányulás rossz, s a mostani a nemzetállami törekvések valójában sokkal közelebb állnak az univerzalizmushoz. A nemzetállami jellegét, szuverenitását megőrizni óhajtó Magyarország pedig képes lehet arra, hogy a saját megalapozott érdekeinek védelmén túlmenően egy kidolgozott modellt, értékplatformot mutasson fel Európának, s annak helytállóságát a nyugat-európai társadalmak is felmérhetik.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kiemelte: az Európai Unió közép-európai államainak felzárkózása elengedhetetlenül fontos, de amennyiben ezek az országok nem lesznek képesek integratív módon, egymásra való tekintettel megfogalmazni érdekeiket, ez a felzárkózás nem fog megtörténni. Másrészt a nyugat-európai tagállamok alapvetően nem is figyelnek a közép-európai folyamatokra. Mindamellett nekik is érdekük kellene lennie, hogy ezek a régiók is békésen fejlődjenek, együttműködjenek a nemzeti kisebbségekkel rendelkező országai, és ezekben is alkalmazzák azokat a modelleket, amelyeket a nyugat-európai államok a kisebbségeik érdekében bevállaltak – részletezte Korodi Attila.
A kérdés ilyenképpen az, hogy kialakul-e egy olyan európai berendezkedés, ahol az egymásra figyelés nemcsak a hangzatos, igazságszolgáltatási, jogállamisági vitákra irányul, hanem magában foglalja a kisebbségvédelmi rendszereket is – tette hozzá az RMDSZ politikusa. Az EP-választások után több országban változtak a belső politikai arányok, olyan pártok nyertek teret, amelyekkel a különböző értékrendek mentén a párbeszéd jobb lehet – vélte. Az elmozdulás csírái megvannak, de azokat ki is kell használni, nem utolsósorban Romániának is több területen a közép-európai együttműködési lehetőségekre kellene összpontosítania, a jószomszédi viszonyokat építenie úgy, hogy a többé-kevésbé kényes ügyeket is rendezni tudja – állapította meg Korodi. „Akkor fogunk felzárkózni, ha az együttgondolkodás mindenkinek társadalmi felelőssége lesz” – hangsúlyozta.
A Nemzeti-Liberális Párt (PNL) külügyi bizottságának elnöke, egyetemi tanár, Radu Carp szerint az EP-választásokat követően az európai törvényhozás megosztottabbá vált, mint a korábbiakban volt. Mindamellett pozitív fejleménynek ítélte, hogy a nagyon eltérő, megosztott álláspontok mellett is konszenzusra lehetett végső soron jutni az Európai Bizottság elnöki székének betöltésére javasolt jelöltet illetően. Szót ejtett a nyugat-balkáni országok csatlakozásának fontosságáról is, megjegyezve, hogy a közép-európai államoknak, a Visegrádi Négyeknek (V4) is érdekükben áll azt támogatni.
Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a Tusványos egyik alapítója kiemelte: a Minority SafePack és a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés az európai szintű kisebbségvédelmi rendszer megalkotásában mérföldkő lehet. Radu Carphoz hasonlóan úgy vélte, fragmentált európai parlament jött létre, amely az európai belpolitikák megosztottságát is tükrözi, s tulajdonképpen 50 százalékban kicserélődött. Paradoxális helyzetnek minősítette, hogy a Magyar Közösség Pártja (MKP) elveszítette az európai képviseletét, miközben a felvidéki magyar közösség több mint 10 százalékát alkotja Szlovákia lakosságának. Ugyanakkor nem tud eléggé kritikus lenni azzal az eljárással, amellyel az ukrán politika elérte, hogy kiküszöbölje a magyar képviseletet az ottani törvényhozásból.
Európában, az unióban két nagy megközelítés kapcsán zajlik vita, éspedig „az agresszív európai utópizmus és a nemzetek Európája felfogás között” – fejtette ki Németh Zsolt. Ebben a tekintetben áttörés nem történt, mindössze egy előrelépés, éspedig az, hogy az európai választók szintjén is „kitapinthatóvá vált ennek az agresszív európai utópiának az elutasítottsága”. Feltételezése szerint az EP-frakciókon belül, a föderális versus nemzetek Európája ideológiák ütközése szempontjából is – az utóbbi javára kedvező – változás zajlott le.
Az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen kompromisszum-kereső, koordinatív személyiség, vezetése alatt a testület kétségkívül betölti majd eredeti szerepkörét, hogy a „szerződések őre legyen” – mondta Németh Zsolt. Hangsúlyozta: Magyarországnak a közép-európai szövetségek építése mellett szélesebb körű partnerségek kialakítására is törekednie kell, ebben a tekintetben szerinte kecsegtető az Olaszországgal való együttműködés lehetősége. A lengyel–magyar együttműködést a közép-európai szövetségépítés modelljének nevezte, a két kormány létrehozta egymás kölcsönös megismerésének eszközrendszerét, ennek fontos eleme a Waclaw Felczak Alapítvány. Megjegyezte: bízik abban, hogy a következő években a magyar–román barátságépítés viszonylatában is előrelépés történik.
„Az igazi kérdés az, hogy Románia akarja-e a közép-európai együttműködést, hajlandó lesz-e valóban szembemenni az agresszív európai utópiával, amelynek előbb-utóbb mindannyian a kárvallottjai leszünk, s amely már Bukarestet is kóstolgatja, hiszen ennek az uniós birodalmi látásmódnak már vannak megalapozatlan támadásai Romániával szemben is” – hívta fel a figyelmet a politikus.
Borítóképünk illusztráció. Fotó: Codra Botond/Tusványos Press
