„Van egy gyermeklapunk kincses Kolozsvárban, / sok gyermekhez eljut szerte az országban, / vers, mese és játék, vicc és rejtvény benne, / híres magyaroknak ezer híres tette. / Hatvan éve süt ránk kedves Napsugárunk, / kit minden hónapban szívrepesve várunk! / Ünnepeljük együtt, apraja és nagyja, / Őt a jószerencse soha el ne hagyja! / Szálljon rá Istennek bőséges áldása, / soká örüljön még néki nagy családja!” – így szól a Napsugár-köszöntő, amelynek szövegét Szabó Kinga írta a Kaláka együttes jól ismert Mátyás-dallamára, a hatvanadik születésnap tiszteletére. A tízsoros himnusz és kottája a januári, évfordulós lapszámban jelent meg, a felhívás kíséretében: arra kérték az olvasókat, hogy tanulják meg, és hétfőn délben énekeljék el együtt a dalt. Az elemi osztályosokat, akik elsődleges célközönségük, arra is biztatták, hogy hívják meg a régi Napsugár-olvasókat, nagyobb diákokat és tanárokat egyaránt, „hadd vigyék hírét az ünnepnek”.
Az eseményt a folyóirat honlapján és Facebook-oldalán is népszerűsítették, a múlt szerdán közzétett videót pedig – amelyben a kolozsvári zenelíceum harmadikosai járnak elől a jó példával – 130-nál is többen megosztották. – Amióta közzétettük ezt a kis filmet, valósággal megpördült az élet. Nagyváradról az egyik előkészítős tanító néni érdeklődött: igaz ugyan, hogy még nem Napsugár-olvasók, egyelőre a Szivárvány-korosztályt erősítik, de attól még ünnepelhetnek, ugye? Hát hogyne ünnepelhetnének!, mondtam neki – nyilatkozta derűsen Zsigmond Emese főszerkesztő lapunknak tegnap, a Napsugár-éneklés központi helyszínén.
Sepsiszentgyörgyről és Székelyudvarhelyről is érkeztek visszajelzések, s a szerkesztőség tagjait valósággal elbűvölte mindaz, amivel a Báthory udvarán szembesültek; „nagy örömmel fogadtuk a gyerekek szeretetteljes és színpompás köszöntését”, összegezte a főszerkesztő. Az iskolások egy óriási körbe szerveződtek, amelynek közepén a negyedikesek formázták meg a hatvanas számot, a fejükre saját készítésű napsugaras fejfedőt biggyesztettek. Az éneklés persze nem csupán a kör közepén volt magától értetődő, de a többiek számára is, előkészítősöktől a hatodikosokig mindenki büszkén emelte a magasba a hurkapálcikára tűzött kis táblácskáját.
Bartha Magda, aki az iskolában a Napsugár és a Szivárvány lelkes terjesztője, elárulta: a tanító nénik már csütörtök-pénteken megbeszélték, hogy mivel lehetne színesebbé, gazdagabbá tenni ezt a mostani alkalmat. A gyerekek közben tanulgatták az éneket, és „nagyon élvezték, főleg, hogy a dallam már ismerős volt számukra; a szöveg pedig nagyon szép és találó”.
Timár Ágnes iskolaigazgatót is jóleső érzéssel töltötte el, hogy a gyerekek örömüket lelik a köszöntésben, s hogy hűségesek a laphoz, amelyet annak idején ő is olvasott. Megjegyezte: nagy esemény volt a színes lap érkezése, amely kimondottan az ő korosztályukhoz szólt.
A kolozsváriak mellett az Erdély más településein élő kisdiákok is előszeretettel csatlakoztak a köszöntéshez. A Napsugár Facebook-oldalán, alig néhány órával az esemény után jelezték ezt Oroszhegyről, Mocsolyáról, Gyulakutáról és Maroskeresztúrról is, képekkel, videókkal, kedves szavakkal kívántak boldog születésnapot. Az ünneplés hamarosan folytatódik: a nagy Napsugár-találkozót márciusban tartják a Kolozsvári Magyar Operában, kisebb és nagyobb olvasók érdeklődésére egyaránt számítanak.
(Fotók: Rohonyi D. Iván)
