A védekezés egyik módja a családdal eltöltött minőségi idő
Hogyan terjed a játék?
A fiatalok VKontakte közösségi portálon található „halálos csoportokba” való belépéssel válhatnak játékossá. Filipp Bugyejkin tíz nyilvános csoportot hozott létre, ilyen az f57 vagy Kék Bálna nevű csoport. Ezeknek tagjai magányos, szerelemben csalódott, túlsúlyos fiatalok, akik saját életükről, bánatukról osztanak meg információkat. Ám ez csak az első lépés. Amennyiben a csoport adminisztrátora meggyőzhetőnek talál egy fiatalt, meghívja egy zárt csoportba.
A zárt csoportban kijelölnek mellé egy „mentort”, aki különböző feladatokat küld a fiatalnak ötven napon keresztül, amelynek elvégzését bizonyítania kell, fénykép, videó formájában. Az elején csak kisebb feladatokat kapnak, például lopjanak el valamit egy boltból, keljenek fel hajnali 4:20-kor és nézzenek meg egy horrorfilmet. Ezt követően egyre durvább dolgokat követelnek a tinédzserektől: tetováltassanak vagy borotvapengével vágjanak testükre egy bálnát. A mentor mindeközben folyamatosan beszélget a fiatallal, felkutatja gyengepontjait, sérelmeit majd „megoldást nyújt” minden problémájára. Az utolsó feladat pedig az öngyilkosság, amivel a fiatal véget vethet szenvedéseinek.
Ha egy játékos ki akar szállni, a mentorok nem hagyják, megfenyegetik őket: megölik a családját vagy őt, amennyiben nem végez magával.
Romániai áldozatok
Vélhetően a Kék Bálna miatt került kórházba öt jászvásári fiatal. A 12-13 éves diákok közül az egyik mesélt egy játékról, amit szünetben ki is próbáltak: hosszan visszatartották a lélegzetüket, emiatt lettek rosszul.
Hasonlóan, egy feketehalomi gyermekotthon lakója is a Kék Bálna áldozatává vált, a 19 éves lány kíváncsiságból próbálta ki a játékot. A Brassó megyei gyermekvédelmi igazgatóság közleménye szerint a lány telefonjára érkezett egy kód, majd egy térkép az ő helyzetével és egy útvonallal a település egyik utcájához, ahol biztonságban lehet. A lány ekkor megijedt, kikapcsolta telefonját, majd szólt a gyermekotthon vezetőségének, akik értesítették a helyi hatóságokat.
Egy Neamţ megyei fiú is kipróbálta a játékot, készített egy profilt a VKontakten, majd csatlakozott az f57 csoporthoz, ahol a mentortól megkapta a feladatokat. Egy teljesítése után ki akart szállni a játékból, így letörölte a felhasználóját, ám ekkor telefonjára fenyegtő üzenet érkezett, „Ne próbálj meg elmenekülni” szöveggel. A fiú állítja, ő nem tette publikussá telefonszámát – írja az Adevărul.
Egy ploieşti-i fiatal fiú Facebook-profiljáról készítettek egy másolatot a játék működtetői, azon keresztül hirdették a Kék Bálna kihívást, elmagyarázva hogyan lehet csatlakozni.
A rendőrség tájékoztató kampányt indított
A román rendőrség tájékoztató kampányt indított, amelyben a tudatos internethasználatra próbálja felhívni a fiatalok figyelmét, felszólítva őket, vigyázzanak, kivel beszélgetnek az interneten, a közösségi médiában, e-mailben, messengeren vagy más fórumokon.
– Amennyiben azok a személyek, akikkel az interneten beszélgettek megbántanak, megfenyegetnek, szexuális jellegű üzeneteket, pornográf fényképeket küldenek, vagy arra próbálnak rávenni, hogy alkoholt vagy drogokat fogyasszatok, szóljatok a hozzátok közelállóknak és értesítsétek a rendőrséget is – áll a kampány közleményében.
A rendőrség mellett az oktatási minisztérium is lépéseket tesz a játék terjedésének akadályozására. Fel akarja venni a kapcsolatot a belügyminisztérium Cyber Security részlegével.
Azonnali választ nyújtó virtuális világ
– Serdülőkorban a gyermekek különösen sérülékenyek. Mindenfajta változásra fogékonyak, és bármennyire klisészerűvé vált már az, hogy az internetet és a technikát hibáztatjuk mindenért, tény, hogy az internet világa nagyon sok újat kínál nekik. Nem maga az internet világa a probléma, hanem az előtte-benne eltöltött idő, és a megtartó offline kapcsolatok
hiánya. A mai gyermekek teljesen másképp állnak hozzá az internet és a közösségi háló világához, mint a felnőttek. Felnőttként ezt nehezen hisszük el, de így van. Teljesen más a gondolkodásmódja és az információ-feldolgozási készsége egy mai fiatalnak. Zsenge koruktól megszokják, hogy az internet azonnali választ ad a kérdéseikre. Úgy gondolom, hogy ez a kulcsfogalom ebben az esetben, vagyis, hogy azonnali kielégülésre és válaszra várnak, amit a jelenkori technológia meg is ad nekik – magyarázta a pszichológus.
Az ilyen típusú játékoknak nagyon kecsegtető, figyelemfelkeltő szövegeik vannak. Olyan kérdésekkel és kijelentésekkel hívják fel a fiatal figyelmét, amelyek őt is nap mint nap foglalkoztatják. Kamaszkorban mindennaposak a felnőttekkel való veszekedések, szerelmi problémák, tanárok iránti elégedetlenség stb. Persze, hogy figyelemfelkeltő számukra egy ilyen típusú reklám vagy szöveg. Ugyanazon mechanizmus alapján működnek, mint a felnőtteknél a fogyasztó tabletták, vagy csodákat ígérő fogyókúrás módszerek (mi is bedőlünk nekik, pedig felnőttek vagyunk).
Megerősítést kínál
– Miután felkeltették a fiatal figyelmét, a következő fontos lépés, hogy rövid időn belül kapcsolatba is lépnek vele. Így az azonnali megerősítést kap, nem kell valakinek a figyelmére várnia. Ettől a fiatal fontosnak érzi magát, és azt gondolja, hogy egy hasonló problémákkal küzdő személy elfogadja és megérti. Egy másik fontos vetülete a
játéknak, hogy elvárják a fiataloktól, hogy bizonyítsanak, feladatokat oldjanak meg, és azt dokumentálják. Az elvégzett feladatok esetében szintén visszajelzést kapnak, ami számukra
jutalomértékű. Emiatt úgy érezhetik, hogy szükség van rájuk, és azzal, hogy feladatokat teljesítenek, kiharcolják helyüket a csoportban. Ebben a korban a valahova tartozás és a konformitás érzése létfontosságú a fiatalok számára. Jelentős számukra a kortárscsoporthoz vagy egyáltalán valamilyen csoporthoz való tartozás élménye. Ugyanakkor az is lényeges számukra, hogy kitűnjenek. És azzal, hogy ezeket a feladatokat teljesítik, hogy egy ilyen csoporthoz tartoznak, elfogadva érzik magukat – vázolta a függőség kialakulásának folyamatát a szakember.
– A fiatalok nincsenek megérve arra, hogy tudják, mindez csak látszólagos. Innen már észrevétlenül válik a mindennapjaik fontos tényezőjévé a játék, és bár lehet, hogy érzik, a feladatok nem a legjobbak, nem kéne teljesíteniük azokat, a függősséget már kialakították bennük. És a kapcsolati függőség nagyon erős tud lenni – hangsúlyozta.
Elsődlegessé válik az online érzéskifejezés
– A játék elszigeteli őket mindenki mástól, egyre több időt vesz igénybe, egyre több feladatot kell megoldaniuk, hogy bizonyítsák lojalitásukat. Egyre kevesebbet kommunikálnak offline térben, és egyre több érzésüket online próbálják megélni. Ugyanakkor konkrétan ennek a játéknak a feladatai arra hivatottak, hogy egyre inkább kifárasszák, és könnyen befolyásolhatóvá tegyék a játékosokat – mutat rá a pszichológus. – Azért kell éjszaka felkelni a játékhoz, mert az álmatlanság egy idő után olyan fizikai diszkonfort érzéshez vezet, ami képtelenné teszi őket a helyes döntés meghozatalára. Ez kulcsfontosságú, hogy eléggé frusztráltak legyenek ahhoz, hogy ne vegyék észre a feladatok banalitását és veszélyét. Elérik, hogy egyre kevésbé tudjanak bárminek örülni, és depresszívebbek legyenek. A játék zenéje, ugyanazon dallamok vég nélküli ismétlődése is ezt az érzetet erősíti fel a kamaszban. Ehhez társul a kialvatlanság, ami étkezési zavarokhoz, teljesítményzavarokhoz, rossz közérzethez és türelmetlenséghez vezet. Így egy idő után semmilyen pozitív élménye nem lesz a mindennapi életében, és egyre gyorsabban fordul vissza az online térhez, ahol egyből reagálnak rá, és megdícsérik, sőt jutalmazzák és elfogadják, ha feladatait elvégzi – sorolta a valóságtól eltávolító körülményeket a pszichológus.
Gond az énvédő mechanizmus hiánya
– Nagyon sok mai gyermeknek nincs alkalma kiskorában fejleszteni a megküzdési képességeit, hogy később ezek segítségével képes legyen helyes döntések meghozatalára. Sokszor az azonnali kielégülés kerül előtérbe a késleltetettel szemben, ugyanakkor jellemző a szülői túlgondoskodás is élete első időszakában. Mindig ott vagyunk és felügyeljük őket (sajnos a világ nagymértékben meg is követeli ezt), és nem kell semmit egyedül megoldaniuk. Az iskolában is mindent elitéznek helyettük a szülők. Így a gyermek nem hibázik, mert nincs rá lehetősége, és így nem is alakulhat ki az egészséges énvédő mechanizmusa sem. Szélsőségekben gondolkodik és érez, és ezeket építik be a személyiségébe. Ez sajnos nagyon gazdag táptalajt biztosít arra, hogy serdülőkorban, amikor amúgy is minden változó, és a hormonok tombolnak, fogékonyabb legyen az ilyen típusú „kihívásokra” – fogalmazott a szakember.
Van-e lehetőség a menekülésre?
– Mindig van lehetőség kiszállni, csak lennie kell az offline térben, a családban, a közösségben olyan megtartó kapcsolat, amihez fordulhat a fiatal, amikor úgy érzi, hogy bajba van. Éreznie és tudnia kell, hogy bármekkora is a gond, segítenek neki. Elmondhatja, hogy mi történik vele, és ha lesz is következménye annak, amit tett, attól még elfogadják és szeretik.
Fontos, hogy ismerjük a gyermekeinket, a tevékenységeit figyelemmel kövessük, részei legyünk a mindennapjainak, ismerjük a barátait. Időközönként töltsünk minőségi időt velük, adjunk feladatokat nekik, amik jutalma az, hogy kiharcolhatja a helyét a családban. Éreztessük, hogy teljes értékű egyén a családban és szükség van rá – javasolta Vitus-Bulbuk Emese.
