Erdélybe látogatott Novák Katalin magyar köztársasági elnök
Péntek délelőtt Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével és az ügyvezető elnökség tagjaival találkozott. Kelemen a megbeszélést követően elmondta: Novák Katalint arról tájékoztatták, milyen kihívások előtt áll az erdélyi magyarság, milyen kérdések foglalkoztatják közösségünket, és erre milyen megoldások kínálkoznak. „Számunkra nagyon fontos, hogy erős kapcsolat legyen a két ország között, és ez bizalomra épüljön” – fogalmazott a szövetségi elnök.
Novák Katalin köztársasági elnök beszédet mond a magyarlapádi felújított református templom felszentelésén
A Magyar Református Egység Napjához kapcsolódó rendezvénysorozat keretében péntek délután 2 órakor tíz frissen felújított dél-erdélyi templomot szenteltek újra egy időben. A szentelést tíz Kárpát-medencei református püspök végezte. A magyarlapádi templom újraszentelésén, amelyen Novák Katalin is részt vett, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke tartotta az ünnepi istentiszteletet. Az algyógyi templomot a magyarországi református egyházi zsinat lelkészi elnöke, Balog Zoltán dunamelléki református püspök szentelte újra.
Kató Béla püspök beszédében többek közt kiemelte: háromezer templom felújítására kerülhetett sor az elmúlt időszakban, ebből négyszáz az Erdélyi Magyar Református Egyházkerületben, közülük tíz Dél-Erdélyben, ezeknek az újraszentelését tartották pénteken.
Borbándi András magyarlapádi lelkipásztor üdvözölte a vendégeket. Köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vállaltak a templomfelújítási munkálatokban, és háláját fejezte ki a magyar kormánynak a támogatásért. A templom javításához egy évre volt szükség, a teljes körű felújítás azonban nem valósulhatott volna meg a Fidesz–KDNP-kormány több mint 850 ezer eurós hozzájárulása nélkül.
A magyarlapádi templomszentelés alkalmával tartott beszédében Novák Katalin elmondta: jó ma itt magyarnak, református keresztyénnek lenni, testvérek között lenni. „Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok, református vagyok, és hogy ennyien együtt lehetünk” – hangsúlyozta. Kiemelte: nem véletlen, hogy amikor háború van és ideológiai rombolás zajlik, a templomokat rombolják le először, mert tudják, hogy itt kezdődnek a közösségek. „Mi, amikor templomokat építünk és újítunk szerte a Kárpát-medencében, azért tesszük, mert ezzel kezdődik a közösségeink megerősítése” – mutatott rá az ősi településen, amelyről az első írásos emlék 1030-ból való, és amelyet akkor első szent királyunk felesége, Gizella birtokaként tartottak nyilván.
Látogatás a felújított nagyenyedi püspöki házban
„Azzal, hogy ma tíz templomot felszentelhettünk, azt is üzenjük, hogy mi itt leszünk 1000 év múlva is, testvérek között, magyarul szólítva meg egymást” – fűzte hozzá.
A köztársasági elnök a református egységet szimbolizáló, budapesti asztalos – mellesleg a Magyar Nemzeti Bank egyik volt alelnöke – által készített Kálvin-keresztet adományozott a templomnak és arra kérte a résztvevőket, hogy érezzék át a nap felelősségét és töltsék meg élettel isten házát. Mint mondta, nem azért újultak meg a templomok, hogy megcsodáljuk, hanem hogy élettel töltsük meg tereit.
Ünnepi beszédet mondott Szőcs Ildikó, a Bethlen-kollégium igazgatója is, aki a templom és iskola közösségépítő szerepét hangsúlyozta.
Magyarlapád után Nagyenyedre látogatott Novák Katalin, ahol Kató Béla püspökkel leleplezték a Bethlen utcai püspöki ház emléktábláját, majd megtekintette a Bethlen Gábor Kollégium épületét.
