A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Gyulafehérváron beszélt erről a Református Egység Napján, Bethlen Gábor egész alakos szobrának a felavatása alkalmából. A Románia miniszterelnök-helyettesi tisztségét is betöltő politikus szerint Bethlen Gábor egy másik szempontból is példa lehet az utókor számára. Azt üzeni, hogy a kisebb országok akkor lehetnek sikeresek, ha értik és a maguk javára fordítják a nagyhatalmi törekvéseket, ha mindig szem előtt tartják a saját érdekeiket, amiként Bethlen Gábor is tette.
Bethlen Gábor visszatért a várba...
A politikus Bethlen Gábor tanításának tartotta azt is, hogy érdemes küzdeni azért, amiben igazán hiszünk. "Mindig meg kell tenni, amit lehet" - idézte a fejedelem szállóigévé vált mondatát. Úgy vélte: ez is ok arra, hogy Bethlen Gábort ne csak nagy elődnek, hanem követendő példának tekintsük.
Kelemen Hunor köszönetet mondott Gabriel Plesa gyulafehérvári polgármesternek, amiért a Bethlen Gábor szobor szimbolikus helyre, a gyulafehérvári várba kerülhetett. Szerinte ez is jelzi, hogy a gyulafehérvári többségi román közösség befogadta a kisebbség hősét.
Ünnepi beszédében Gabriel Plesa polgármester úgy fogalmazott: Bethlen Gábor visszatért a várba, az épület elé, amelyben 400 éve megalapította a Collegium Academicumot, Erdély felsőoktatási intézményét. Úgy vélte: a szobor "felidézi a múltunkat, megerősíti a jelenünket, és a jövő felé irányít".
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke elmondta: először ünneplik szórványban a Református Egység Napját. Hálát adott azért, hogy Gyulafehérváron a többség is úgy gondolja, hogy gazdagabbá válik, ha beemeli a református értékeket a város történetébe. Úgy vélte, a szoborral, amelyDeák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotása, a református egyház testvéri kezet nyújt a románoknak és németeknek, valamint a más vallásúaknak egyaránt.
A püspök szerint a kollégium 400 évvel ezelőtti megalapítása annak a következménye, hogy Bethlen Gábor felismerte: erősíteni kell a nyugattal fenntartott gazdasági, kulturális kapcsolatokat, és azt, hogy a gazdasági felemelkedés nem lehetséges felkészült a haza iránt hűséges szakemberek nélkül. Sikerült olyan felsőfokú intézményt létrehoznia, amely évszázadokon át szolgálta Erdély szellemi felemelkedését.
Victor Opaschi, a román kormány vallásügyi államtitkára beszédében azt hangsúlyozta: örömmel vesz részt a magyar egyházak rendezvényein, és jelenléte azt mutatja, hogy Románia értéknek tekinti a vallási sokszínűséget.
A Református Egység Napja alkalmából szervezett rendezvényeken az egyház meghívására részt vett Novák Katalin köztársasági elnök.
Amint arról korábban tudósítottunk, rendezvénysorozatra érkezett tíz református püspök pénteken tíz olyan dél-erdélyi református templomot szentelt újra, amelyeket a magyar állam támogatásával újítottak fel a közelmúltban. A Római Katolikus Érseki Hivatal Egyházművészeti Múzeumában református iskolatörténeti mozaik címet viselő kiállítást, a Fehér megyei múzeumban pedig a régi tankönyvek kiállítását nyitották meg.
Novák Katalin: nem hagyjuk elvágni a köldökzsinórt az anyaország és az elszakított magyarok között
Ahhoz keresünk szövetségeseket, hogy a fegyverekkel vívott háborút elkerülhessük, s abban az ideológiai hadviselésben, ami a teremtés rendjét akarja felforgatni, a családot megőrizhessük családnak, a férfit férfinak, a nőt nőnek és a nemzet maradjon együttélésünk természetes éltető tere - mondta Novák Katalin Gyulafehérváron szombaton.
Balog Zoltán dunamelléki református püspök, Novák Katalin, köztársasági eln9k és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke Gyulafehérváron
A magyar köztársasági elnök Bethlen Gábor szobrának ünnepélyes leleplezése után tartott beszédében azt hangsúlyozta, hogy tárgyalni kell, megpróbálni megegyezni, szövetségeseket keresni, ajtókat nyitogatni úgy, hogy a magyaroknak jobb és szebb élete legyen. Úgy, hogy közben azok is jól járjanak, akik hajlandók velünk együttműködni és szövetséget kötni. Ebben van Közép-Európa jövője - jelentette ki Novák Katalin.
Hangsúlyozta: a köldökzsinórt az anyaország és az elszakított magyarok között soha nem fogjuk és soha nem hagyjuk elvágni. Nem csak Bethlen Gábor és Erdély aranykora nem ereszt, mi sem eresztjük el egymást ezután sem - tette hozzá Novák Katalin.
A köztársasági elnök elmondta: azért vannak ma ott, mert Bethlen Gábor nem ereszt és mi sem eresztjük el őt, azt a férfit, aki akkor alkotott Erdély földjén maradandót, amikor mások pusztítottak, háborúztak és elvették azt, ami másé.
Négyszáz év telt el azóta, de minket ma is lenyűgöz és kötelez a református fejedelem arra, hogy mi is építsünk: téglából, habarcsból épületeket, hitből és igéből pedig szellemi, lelki védőbástyákat - emelte ki Novák Katalin. Hozzátette: ez a kettő együtt, anyag és szellem, test és lélek, ez a templom.
Emlékeztetett arra, hogy pénteken Dél-Erdélyben tíz templomban ültek örömünnepet, örültek, hogy olyan évtizedre tekinthetünk vissza, amely az anyaország és az ott élő magyar közösségek, reformátusok, katolikusok, evangélikusok összefogásával, az építkezés rég nem látott korszakát hozta el.
Mint mondta, az erdélyi magyar közösségek szülőföldön maradása, a határainkon kívül gyökeret eresztett magyar közösségeink gyarapodása olyan közös érték és érdek, amely soha mások ellen nem szól. Hangsúlyozta: Bethlen arra kötelez minket, hogy hittel, hitből a hitünk megmaradásáért építsünk. Amikor egyik oldalról a török, a másikról az osztrák, a német szorongatott, s közben még belviszály is fenyegetett, hitből lehetett építkezni, ez a hit a "mégis hit". Az erdélyiek hite is "mégis hit", az erdélyi magyarok nem csak úgy magyarok, hanem "mégis magyarok", akik szívük belsejéből tudják, hogy az anyaország és szülőföldjük gyarapodását úgy segíthetik igazán, ha őrzik anyanyelvünket, továbbadják az őseinktől örökölt szokásokat, viseletet, büszkeséget. Akkor tudnak a magyarság és Románia gazdagodásában is szerepet vállalni, ha védik önazonosságukat - jelentette ki a köztársasági elnök.
Novák Katalin kiemelte: Bethlen azért nem ereszt és mi azért nem eresztjük, mert benne szeretjük azt a magyart, akit nem a gazdagsága, nagyhatalmi fölénye, nem történelmi előjogai tettek alkalmassá arra, hogy a népét kormányozza és vezesse, hanem a felülről kapott bölcsesség és a hajthatatlanság, hogy Erdély megmaradásáért mindenkivel tárgyal, ha kell, szembeszáll, ha kell, kiegyezik, de ez mindenkor az övéi megmaradását, biztonságát és emelkedését szolgálta. Ez a bethleni politika, a szó nemes értelmében a közjó, a magyar jó szolgálata.
Az esemény nem múlhatott el kisebb incidens nélkül: Amint az alba24.ro portal által közzétett videóból kiderül, Calin Maties, Fehér megyei szociáldemokrata párti szenátor hivatlanul megjelent az ünnepségen. A népviseletbe öltözött politikus a szobor leleplezését követően váratlanul odament Novák Katalinhoz, akinek egy csokor viragot nyújtott át, majd tarisznyájából kivett egy nagy Avram Iancut ábrázoló képet, amelyet a Bethlen-szobor előtti gyepre helyezett el azzal a megjegyzéssel: 150 éve halt meg a románok hősének számító Iancu, Gyulafehérvár polgármesterének pedig tudnia kellett volna erről. Novák Katalin elfogadta a virágcsokrot, majd egy kedves mosollyal viszonozta.
Ezrek vettek részt a gyulafehérvári várban tartott szabadtéri istentiszteleten
Prédikációjában Balog Zoltán dunamelléki református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke megemlítette: a nyugat-európai protestáns egyházaknál nem ritka, hogy több tagba oszlanak, a magyar reformátusokat azonban "egyben tartotta a történelem ura".
"Legyen együtt a nemzet is, mert van még mit tenni. Vannak akik érdektelenek, akik riogatnak, hogy huj de veszélyes az összefogás, nehogy már odaszámítsuk azokat is, akik nem a határon belül vannak. De itt vagyunk, együtt vagyunk" - jelentette ki a püspök. "Lehet okoskodni, lehet jogászkodni, hogy ki képvisel kit, de a magyar az magyar, és pont. (.) Ha kell, egymásba kapaszkodunk" - mondta.
Megemlítette: az egyházban, a magyar közösségben is előfordul, hogy emberek egymás kárára vannak, megsebezik egymást. Erre azonban nem a legyintés, a továbbállás a válasz. "Oda küld áldást az Úr, ahol együtt vannak a testvérek" - fogalmazott.
Felidézte: pénteken a felújított algyógyi ezeréves kerek templomban szolgált, amelynek mindössze három híve van. Arról beszélt, hogy Kuun Kocsárd grófot egykor Párizsból irányították Algyógyra, mondván, hogy reumájára az igazi gyógyvíz Erdélyben van. "Itt lehet meggyógyulni, itt van a gyógyulás, itt van az élet forrása. Gyógyuljunk együtt, és akkor megkapjuk Isten áldását" - zárta prédikációját a püspök.
A Református Egység Napja alkalmából Gyulafehérváron találkozott a világ magyar reformátussága. A városban ülésezett a Generális Konvent is.
Borítókép: reformatus.ro/Kiss Gábor
