dna

Miközben egyre jobban radikalizálódik a társadalom a korrupcióellenes küzdelemről szóló vitákban, egyre nehezebb racionálisan beszélni arról, hogy mi a korrupció, hol lehetnek túlkapások az igazságszolgáltatásban, mi a tényleges és mi a mondvacsinált korrupció. Az utóbbi években felértékelődött az ügyészség szerepe, a társadalom jelentős része már elfogadja, hogy az ügyészek mondják meg, milyen törvényeket fogadjon el a parlament és a kormány ahhoz, hogy a vádhatóság hatékonyan végezhesse munkáját. Egyeztetésekre szükség van, csakhogy az elmúlt években pont ugyanolyan gumitörvények születtek a vádhatóság sugallatára, amelyeknek az alkalmazása számos kérdést vet fel. Már csak az sokat elmond a mostani helyzetről, hogy olyan büntető törvénykönyvet és perrendtartást szavazott meg vita nélkül a parlament, amelyekben tucatnyi alkotmányellenes cikkely található.

Ha valaki azt hitte, hogy angyalok és démonok folytatnak nyílt hatalmi harcot egymással immár csaknem egy hónapja, akkor a tegnapi fejleményeknek mindenképpen kijózanító hatásuk van. Egyfelől az igazságszolgáltatás, ezen belül főleg a korrupcióellenes ügyészség, másfelől a kormány és a parlament folytat élet-halál harcot egymással, miután a kormány által vitatható eljárás révén elfogadott hírhedt 13-as rendelettel aktivizálódott az évek óta lappangó, de igazán most akuttá vált kegyetlen harc, ami az erőforrások fölötti ellenőrzésről és a hatalom birtoklásáról szól.

Súlyos vereséget szenvedett a korrupcióellenes ügyészség (DNA) az alkotmánybíróságon azt követően, hogy a vádhatóság eljárást indított a hírhedt, Btk.-módosító 13-as sürgősségi kormányrendelet ügyében. A taláros testület kimondta, hogy a DNA túllépte hatáskörét és alkotmányos természetű jogi konfliktus keletkezett a kormány és a vádhatóság között.

Megvesztegetés elfogadása miatt indul eljárás David Ciceo reptérigazgató ellen. A vád szerint egy kolozsvári ingatlant fogadott el Ioan Bene üzletembertől, cserébe azért, hogy versenytárgyalás nélkül bízza meg az épülő kifutópálya munkálataival.