Az utóbbi évek legnagyobb tandíjemelését szavazta meg a BBTE, de érdekel ez valakit?

Az intézmény párbeszédet ígér a tiltakozó hallgatókkal

A tüntetők hangsúlyozták: amíg nem érnek el tényleges hatást, továbbra is hangot adnak elégedetlenségüknek (Fotó: KOVÁCS MEDÁRD)
A megemelt tandíjak ellen tiltakoztak egyetemi hallgatók február 25-én a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektori hivatala előtt Kolozsváron. A tiltakozást követően a BBTE párbeszédet és kiegyensúlyozott megoldást ígért. Az intézmény közlése szerint a tandíjemelést jogi és költségvetési okok indokolják, és azt fokozatosan, két tanév alatt vezetik be, miközben az egyetem továbbra is a hallgatókat részesíti előnyben.

TOMPA RÉKA
KOVÁCS MEDÁRD

A BBTE közleményben reagált arra a tiltakozásra, amelyet a hallgatók szerdán szerveztek az egyetem rektori hivatala előtt. Hangsúlyozták, hogy a párbeszéd az akadémiai irányítás alapelve, és a hallgatók továbbra is központi szerepet töltenek be az egyetem döntéshozatalában.

Az intézmény szerint az új tandíjak meghatározását jogi és költségvetési megfontolások indokolták, összhangban az oktatási és kutatási minisztérium, valamint a romániai állami egyetemek között megkötött intézményi szerződés előírásaival. A tandíjemelést a következő két egyetemi év során fokozatosan vezetik be annak érdekében, hogy a tandíjak közelítsenek az állam által egy költségvetéses hallgató képzésére biztosított, évi 6500 lejes finanszírozási normatíva szintjéhez. Kiemelték, hogy a hallgatói közösség képviselői jelen vannak az egyetem valamennyi döntéshozó testületében, és konzultálnak velük minden olyan javaslatról és határozatról, amely hatással lehet a tanulmányi, kutatási és életkörülményekre.

Az intézmény szerint a világjárvány idején és az azt követő időszakban tudatosan igyekeztek alacsonyan tartani a tandíjakat, noha ez jelentős pénzügyi terhet rótt a költségvetésre. A fenntartási és közüzemi költségek jelentős növekedése miatt az egyetemnek saját forrásaiból kellett fedeznie a kiadásokat, ami komoly nyomást gyakorolt a költségvetési egyensúlyra. A BBTE hangsúlyozta: a hallgatók védelme érdekében a tandíjak emelése elmaradt más egyetemek mögött, ami jelenleg nehézséget okoz a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások és létesítmények további fejlesztésében. Úgy fogalmaztak, a jelenlegi tandíjszint már nem fedezi azokat a költségeket, amelyek szükségesek a hallgatói igények biztosításához.

Az intézmény összehasonlító elemzésre hivatkozva azt is közölte, hogy a 2025–2026-os tanévben továbbra is a BBTE alkalmazza Románia legkiegyensúlyozottabb tandíjpolitikáját, elkerülve a jelentős, hirtelen emeléseket. Közölték, a tandíjak jelenlegi szintje körülbelül 5000 lej, ami alacsonyabb, mint más nagy romániai egyetemeken. Emellett a BBTE kollégiumi díjai is jelentősen kedvezőbbek más egyetemi központokhoz képest, ami különösen fontos a hátrányosabb társadalmi-gazdasági helyzetű hallgatók számára. Az egyetem közleményében hangsúlyozta, hogy elkötelezett a folyamatos, nyílt és felelős kommunikáció mellett, és az akadémiai közösség valós igényeire reagáló kezdeményezéseket komolyan elemzi, és lehetőség szerint konkrét intézkedésekké alakítja.

A diákszervezetek valódi, érdemi és konstruktív párbeszédet sürgetnek (Fotó: KOVÁCS MEDÁRD)

Szerkesztőségünkhöz eljuttatott csütörtöki közleményükben leírták, a vezetőség új „szociális támogatási csomag” bevezetését is tervezi, amelyet a hallgatókkal együttműködésben dolgoznak ki. Tájékoztattak továbbá arról, hogy a BBTE elkötelezett a magas színvonalú és mindenki számára hozzáférhető oktatás mellett, még akkor is, ha költségvetési válság van. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy mindezt gazdaságilag és jogilag racionális keretek között teszik.

Leírták, nyitottak a párbeszédre, és céljuk olyan megoldások kidolgozása, amelyek egyszerre biztosítják az akadémiai kiválóságot és a hallgatók szociális támogatását. Azt is kiemelték, hogy a tandíjas státusz évente felülvizsgálható, és a hallgatók tanulmányi eredményeik alapján átkerülhetnek államilag finanszírozott helyekre.

Mit mondanak a diákszervezetek?

Szerdán a BBTE diákszervezetének honlapján tették közzé álláspontjukat a hallgatói szervezetek. Hangsúlyozták, úgy érzik, mellőzték őket. „Továbbra is olyan egyeztetést szeretnénk, ahol a hangunkat, a véleményünket nem csupán meghallgatják, hanem érdemben mérlegelik, és ahol olyan válaszokat kapunk, amelyek valódi nyitottságot és érdeklődést tükröznek a BBTE vezetőségének részéről” – írták a diákszervezetek képviselői.

Közölték, a tandíjak aránytalan emelése újabb pénzügyi terheket ró a diákokra, miközben a döntés előkészítése során folytatott konzultáció csupán formális volt, és nem jelentett valódi egyeztetést. Álláspontjuk szerint a hallgatók véleménye a végső döntésben nem tükröződött, annak ellenére, hogy a döntéshozatal több szakaszában is szavaztak a tandíjemelésről, és a diákképviselők túlnyomó többsége ellenezte azt a kari tanácsokban és a Szenátusban is. Mint írták, a tandíjak emelése olyan időszakban történt, amikor a hallgatók már eleve országos megszorítások hatásaival szembesülnek. A vasúti kedvezmények korlátozása, valamint az ösztöndíjakra és szociális támogatásokra fordítható keretek csökkentése jelentős többletterhet jelentett sok diák számára, akik ezekre a támogatásokra támaszkodva folytatják tanulmányaikat. Bár korábban elhangzott, hogy az egyetemek saját forrásaikból kiegészíthetik az ösztöndíjkeretet a negatív hatások mérséklése érdekében, a BBTE esetében ez nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni a forráscsökkenést, és a 2024–2025-ös tanévhez képest jelentősen csökkent az odaítélt ösztöndíjak száma.

Kulisszák mögötti pillanat, kisvideó készül. Munkatársaink, Petko (balra) és Dolly (jobbra) László Petrát, a KMDSZ elnökét kérdezték a tüntetésen (Fotó: KOVÁCS MEDÁRD)

A hallgatói érdekképviseletek szerint a tandíjemelés az elmúlt évek egyik legjelentősebb növekedése, egyes karokon két év alatt akár 120 százalékos emelkedés is bekövetkezhet. A diákszervezetek úgy vélik, a döntés tovább súlyosbítja a már meglévő pénzügyi nehézségeket, és figyelmen kívül hagyja a diákközösség tiltakozását.

A diákszervezetek egyeztetést kezdeményeznek az egyetem vezetésével, és valódi, érdemi és konstruktív párbeszédet sürgetnek. Követeléseik között szerepel a tandíjemelésről szóló határozat visszavonása, a konzultációs és döntéshozatali folyamat újraindítása, valamint az ösztöndíjalap kiegészítése annak érdekében, hogy az ösztöndíjak száma és összege visszatérjen a 2024–2025-ös tanév szintjére. A hallgatók hangsúlyozták: amíg nem érzik úgy, hogy álláspontjuk tényleges hatással van a döntésekre, továbbra is hangot adnak elégedetlenségüknek.

Tüzet olt a BBTE?

A tüntetés óta a BBTE honlapján és közösségi oldalain olyan bejegyzéseket is lehet látni, amelyekben a szociális védelmi intézkedésekről írnak, valamint arról, hogy a diákigazolványokkal milyen szolgáltatásokat vehetnek igénybe a hallgatók, akár ingyen, akár kedvezményesen. Úgy tűnik, hogy a nagy felháborodás ellenére az egyetem a közösségi médiában inkább azt kívánja hangsúlyozni, hogy milyen lehetőségeik vannak a diákoknak kikapcsolódásra, sportolásra, szórakozásra vagy tanulásra.

Február 24-én a BBTE honlapján sajtóközleményt adtak ki arról, hogy az egyetem bentlakásaiban több mint 6000 hallgató lakhat havi 140–240 lej közötti szállásdíjért, 25-én pedig arról írtak, hogy milyen szociális védelmi intézkedések, tandíjkedvezmények és lakhatási támogatások járnak azoknak a hallgatóknak, akik nem kaptak férőhelyet a bentlakásokban.

Diáklétszám-csökkenéstől tart a KMDSZ

A tüntetésen a Campus csapata is jelen volt, és amit láttunk, az némileg csalódást okozott: jóval kevesebben voltak, mint amire számítottunk. A kisebb tömeg leginkább a különböző diákszövetségek és képviseletek magjából állt. Sokak szerint ez várható volt, ahogy az egyik magyar diáklány is elmondta, az időpontválasztás és a hideg időjárás is nagyban közrejátszhatott abban, hogy kevesen mentek el. Hozzátette, hogy bár a probléma őt nem érinti személyesen – hiszen a változás csak a jövőben beiratkozottakra vonatkozik –, fontosnak tartja a részvételt a következő generációkért.

 

Az eseményen László Petrát, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnökét is kérdeztük, aki elmondta, szolidaritást vállalnak a diákokkal és nem értenek egyet a tandíjnöveléssel. „Az elmúlt évben számos megszorítás érte a felsőoktatást és az ösztöndíjrendszert: országos szinten több mint 44 ezer diák maradt ösztöndíj nélkül Romániában. A gazdasági helyzet rendkívül kedvezőtlen, és ilyen környezetben ekkora mértékű emelés véleményünk szerint teljes mértékben méltánytalan” – fogalmazott.

László Petra szerint a döntés várhatóan a diáklétszám csökkenéséhez fog vezetni, és ennek hatását a diákság azonnal érezni fogja: a gólyarendezvényeken, a diáknapokon, és az egyetemi közösségi élet számos más területén is. A KMDSZ-elnök szerint a fiatalok más lehetőségek után néznek majd, esetleg más helyen folytatják a tanulmányaikat. „A kisebb városokban is egyre több alternatíva áll rendelkezésre, és sokan inkább azokat fogják előnyben részesíteni, mert lassan Kolozsváron egyetemistának lenni fenntarthatatlanná válik” – véli László Petra.