A lengyel elnök pénteken bejelentett döntését, hogy visszavonja ukrán hivatali partnere kitüntetését az előzte meg, hogy Zelenszkij május végén az "Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) hősei" tiszteletbeli elnevezést adományozta az ukrán Különleges Műveleti Erők (SZSZO) északi műveleti központjának.
Nawrocki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Zelenszkij kitüntetésének visszavonása nem az ukrán nép ellen irányul, és Lengyelország a jövőben is támogatni fogja Ukrajnát Oroszország agressziójával szembeni harcában. Hozzátette, hogy nem kíván lemondani a tőle kapott ukrán Bölcs Jaroszláv-rendről - idézte fel az UNIAN.
Lengyelország és Ukrajna kapcsolatait a volinyi (volhíniai) mészárlásnak nevezett események eltérő megítélése árnyékolja be.
Ez a terület a második világháborúig Lengyelországhoz tartozott, utána a Szovjetunió, azon belül az Ukrán SZSZK, majd 1991-től a független Ukrajna részévé vált. Lengyel álláspont szerint a háború előtt Lengyelországhoz tartozó Volhíniában és Kelet-Galíciában az UPA és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) mintegy százezer lengyel civilt mészárolt le 1943 és 1945 között, amit Varsó népirtásnak minősített.
Ukrán kutatók arra mutatnak rá, hogy a megszálló hitleristák ellen küzdő lengyel Honi Hadsereg az UPA ellen is harcolt, és ebbe a lengyel civil lakosság is bekapcsolódott. Ukrán becslések szerint a Honi Hadsereg (AK) legalább 20 ezer ukránt ölt meg. Az ukránok által elkövetett mészárlások egy része így megtorlás volt UPA-partizánok és vétlen ukrán nemzetiségű civilek haláláért. Ukrán álláspont szerint az UPA Ukrajna függetlenségéért indított küzdelmet, és noha rövid ideig együttműködött a náci németekkel, alapvetően mindkét totalitárius rendszer - azaz a fasiszta, de főként a sztálinista szovjet erők ellen - harcolt.
Tiltakozásul Kirilo Budanov, az ukrán elnöki iroda vezetője és Vaszil Bodnar varsói ukrán nagykövet lemondott a korábban Lengyelország által nekik adományozott Lengyel Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjéről.
