Visszatérő probléma a tarlóégetés, a hatóságok felelősségre intenek

Márciusban százhúsz alkalommal riasztották a Kolozs megyei tűzoltókat

Melléképületre átterjedt tarlótűzhöz riasztották hétfőn a dési tűzoltókat FOTÓ: ISU CLUJ
Aggasztó a márciusi Kolozs megyei tarlótüzek száma, hiszen már százhúsz esetben kérték a tűzoltók segítségét a lángok megfékezésére – fogalmaztak a Kolozs Megye Prefektusi Hivatalának, a Kolozs Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőségnek és a Kolozs Megyei Rendőrkapitányságnak a képviselői, akik a napokban a tarlótűz veszélyeire hívták fel a figyelmet. Maria Forna prefektus felhívást intézett a lakossághoz, amelyben fokozott óvatosságra kérte a Kolozs megyeieket a megszaporodott vegetációtüzek miatt. Hangsúlyozta, hogy a tarlótűz nemcsak anyagi kárt okozhat, hanem emberéletet is követelhet. A nem megfelelő tarlóégetés miatt a magánszemélyek 7500–15 000 lej közötti büntetésre, a jogi személyek pedig 50 000–100 000 lej közötti büntetésre számíthatnak. Az ismételt hatósági felhívás ellenére hétfőn is tarlótűzhöz riasztották a dési tűzoltókat, amely melléképületre is átterjedt.

Januárban és februárban nem, márciusban viszont százhúsz esetben kérték a Kolozs Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) tűzoltóinak a közbenjárását tarlótüzek miatt. Ezért a három illetékes intézmény – Kolozs Megye Prefektusi Hivatala, a Kolozs Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség és a Kolozs Megyei Rendőrkapitányság – vezetője a napokban felhívta a Kolozs megyei lakosság figyelmét az illegális tarlóégetés veszélyeire és a törvényes előírások betartására. 

A megyei vészhelyzeti bizottság által elfogadott intézkedési tervet már eljuttatták a helyi önkormányzatokhoz, amelyeknek haladéktalanul alkalmazniuk kell az előírt szabályokat. A prefektus hangsúlyozta: sürgős és egyértelmű üzenetekre van szükség arra, hogy a lakosság tisztában legyen a tüzek által jelentett veszélyekkel.

Mint mondta, a tűzesetek nemcsak az emberek életét és testi épségét veszélyeztetik, hanem az állatokat és a környezetet is súlyosan károsítják. A hatóságok ezért nemcsak a polgármestereket szólították fel a megelőző intézkedések betartására, hanem minden kolozsvári és Kolozs megyei lakost is arra kérnek, hogy tájékozódjon a kockázatokról és az esetleges szankciókról.

A felhívás a vallási közösségek felé is kiterjedt: a prefektus arra kérte a különböző felekezetek lelkészeit, hogy az istentiszteleteken is hívják fel a hívek figyelmét a vegetációtüzek veszélyeire és következményeire.

A sajtótájékoztatón Gabriel Drînda, a Kolozs megyei ISU vezetője elmondta: idén már 120 ilyen tarlótüzet jegyeztek a megyében. Összehasonlításképpen hozzátette, hogy tavaly ugyanebben az időszakban mintegy 300 vegetációtűzhöz riasztották őket, azonban ezek nagy része januárban és februárban, egy rendkívül száraz időszakban keletkezett. Idén ezzel szemben az összes tűzeset márciusra datálható, ami a szakemberek szerint különösen aggasztó jelenség.

A veszélyekre Radu Adrian Moșuțan, a Kolozs megyei rendőrség vezetője is felhívta a figyelmet. Kiemelte, hogy a vegetációtüzek nemcsak anyagi károkat okoznak, hanem halálos áldozatokat is követelhetnek. Ennek kapcsán felidézett egy tavalyi tragikus esetet, amikor az egyik Kolozs megyei településen a tarlótűz emberéletet követelt.

A hatóságok arra is figyelmeztettek, hogy a tarló, száraz növényzet, nád vagy bozótos felgyújtása nemcsak veszélyes, hanem szabálysértésnek is minősül. A vonatkozó jogszabá­lyok szerint az ilyen cselekmények pénzbírsággal sújthatók: magánszemélyek esetében 7500 és 15 000 lej közötti bírság szabható ki, jogi személyek (cégek) esetében a büntetés 50 ezer és 100 ezer lej között mozog.

A tűzesetek nemcsak az emberek életét és testi épségét veszélyeztetik, hanem az állatokat és a környezetet is súlyosan károsítják FOTÓ: ISU CLUJ

A hatóságok felhívták a figyelmet arra, hogy a vegetáció szándékos felgyújtása nemcsak veszélyes, hanem súlyos jogi következményekkel is jár. A román büntetőtörvénykönyv értelmében bűncselekménynek számít egy vagyontárgy megsemmisítése, megrongálása vagy használhatatlanná tétele tűz, robbanás vagy más hasonló módszer alkalmazásával, amennyiben az más személyek vagy javak biztonságát is veszélyezteti. A jogszabály szerint az ilyen cselekmények elkövetői kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők. A hatóságok ezért ismételten arra kérik a lakosságot, hogy tartózkodjanak a száraz növényzet égetésétől, és tartsák be a tűzvédelmi előírásokat.

A hatóságok arra is felhívták a figyelmet, hogy a tarló- és növényzetégetés nemcsak bírságot von maga után, hanem súlyos gazdasági következményekkel is járhat a gazdák számára. Az ilyen gyakorlat nem felel meg a kötelező gazdálkodási követelményeknek, amelyek betartása feltétele az uniós agrártámogatások folyósításának. A szabályok megszegése esetén jelentősen csökkenthetik a közvetlen kifizetéseket, súlyosabb esetben pedig a gazdálkodók akár teljesen el is eshetnek az adott évre járó támogatásoktól. A szakemberek ezért nyomatékosan kérik a gazdákat, hogy tartsák be a környezetvédelmi és mezőgazdasági előírásokat, elkerülve ezzel a komoly pénzügyi veszteségeket.

A hatósági felhívás ellenére hétfőn délután a dési tűzoltókat riasztották egy tarlótűz eloltásához Kozárvár település környékén. A szél miatt a tűz átterjedt egy használaton kívüli csarnok melléképületére is. Amikor a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a fából készült épület már lángokban állt a 250 négyzetméteres területen. Két tűzoltókocsit vetettek be, amelyek közül az egyik nagykapacitású volt, így a tüzet sikerült nagyobb kár nélkül eloltani. A tűzoltók ezt követően is a helyszínen maradtak, hogy az ezer négyzetméteres területet felügyeljék. 

Tarlótűzgyújtást csakis  a polgármesteri hivatalokban működő önkéntes tűzoltórészleg vezetője által kibocsátott engedély birtokában lehet végezni, ha a tűzgyújtás helyszínén van, aki állandóan felügyelje a tüzet, és megbizonyosodjon afelől, hogy a parazsat eloltották. Úgyszintén biztosítani kell a helyszínen a tűzoltáshoz szükséges eszközöket, mint például lapátot, homokos ládát, víztartályt stb.  A tüzet a lakóházaktól, mezőgazdasági épületektől, elektromos  vezetékektől, gázcsövektől, üzemanyagtartályoktól távol kell meggyújtani. Amennyiben a tűz elterjed, az károsíthatja a villamos, a telefonhálózatot, akadályozhatja a közúti forgalmat és veszélyezteti az arra közlekedő emberek épségét. 

Tarlótűz gyújtása a következő esetekben merülhet fel: szélmentes időjárás esetén, legtöbb tíz hektárnyi területen, felszántott részeken. A tűzgyújtás helyét el kell keríteni az építményektől, a szomszédos mezőgazdasági, megművelt területektől, erdőktől. Tarlótüzet csakis nappal szabad gyújtani, és állandó felügyelet alatt kell tartani. Az öt hektárnál kisebb területek esetében biztosítani kell az oltáshoz szükséges eszközöket és anyagokat. Öt hektárnál nagyobb terület esetében víztartályt, vontató járművet és szállítóeszközt kell biztosítani. Az elégetendő, elszáradt növényzetet össze kell gyűjteni, majd óvatosan meggyújtani. Az összegyűjtött növényzetkupac körüli ötméteres távolságban meg kell tisztítani a talajt a növényzettől. A vasút menti elszáradt növényzetet csakis a terület tulajdonosa gyújthatja meg. Tilos a nyílt láng használata, így a tarlótűz meggyújtása gáz és folyékony halmazállapotú üzemanyagtól, gyúlékony anyagoktól 40 méternél kisebb távolságra, továbbá fa-, papír-, textíl-, karton-, aszfalt-, olajtárolóktól kevesebb mint 10 méterre.