Bemutatták a Bálványos Intézet által készített árnyékjelentést
A magyar nyelv az informális kommunikáció nyelvévé válik
A sajtótájékoztatón Toró Tibor politológus elmondta, az árnyékjelentés célja, hogy a korábbi kutatások eredményeit kisebbségjogi és emberi jogi szempontból értelmezze, és az Európa Tanács tanácsadó testülete számára ajánlásokat fogalmazzon meg.
A nyelvhasználati fejezet egyik központi megállapítása szerint továbbra is problémát jelent a húszszázalékos küszöb, amelyhez a román jogrend a kisebbségi nyelvhasználati jogok gyakorlását köti. Toró rámutatott, Kolozsváron mintegy 33 ezer magyar él, mégsem kötelező a magyar nyelv használatának biztosítása a közigazgatásban, mivel a magyar közösség aránya a hivatalos küszöb alatt marad. „A nyelvi jogok egy része ma már inkább szimbolikusan létezik, mintsem a mindennapi gyakorlatban” – fogalmazott a politológus.
A Bálványos Intézet szerint a 2019-es közigazgatási törvénykönyv ugyan több nyelvhasználati jogot megerősített, de nem tartotta fenn azt a korábbi szabályt, amely az 1992-es népszámlálási adatokat tekintette irányadónak. A legfrissebb népszámlálási adatok alkalmazása miatt 52 település – köztük Kolozsvár, Szászfenes, Négyfalu, Szilágysomlyó, Maroshévíz és Tatrang – került ki a kötelező nyelvhasználati rendelkezések hatálya alól, ami mintegy 75 ezer magyar lakost érint.
A kutatás szerint az elmúlt másfél évtizedben szinte minden vizsgált területen visszaesés tapasztalható. Miközben a kétnyelvű feliratok és táblák viszonylag gyakoriak, a kisebbségi nyelveken történő tényleges ügyintézés jóval ritkább. A jelentés szerint az érintett önkormányzatok mindössze öt százalékánál érhetők el kétnyelvű formanyomtatványok. A hivatalos dokumentumok, tanácsi határozatok és napirendek magyar fordítása szintén hiányos.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a magyar nyelv egyre inkább az informális kommunikáció tereibe szorul vissza. Sok önkormányzat magyarul is kommunikál a közösségi médiában, hivatalos honlapja, dokumentumai és kötelező érvényű közlései azonban többnyire kizárólag románul érhetők el. „A magyar nyelv sok esetben megmarad a Facebookon, de eltűnik a hivatalos dokumentumokból” – jegyezte meg Toró Tibor.
Még kedvezőtlenebb a helyzet a dekoncentrált intézményeknél. A felmérés szerint a rendőrségi intézmények csupán tíz százalékánál találhatók kétnyelvű feliratok, magyar nyelvű szóbeli ügyintézésre pedig mindössze az intézmények 14 százalékában van lehetőség.
A Bálványos Intézet ezért rendszeres állami monitoringot, a nyelvi jogok megsértésének szankcionálását, a kétnyelvű honlapok és formanyomtatványok kötelezővé tételét, valamint a magyarul beszélő ügyfélszolgálati személyzet alkalmazását javasolja.
Kisebbségi részvétel vagy politikai kontroll?
Toró Tibor a kisebbségek döntéshozatalban való részvételéről is beszélt. Hangsúlyozta, a keretegyezmény nem pusztán a kisebbségek intézményi jelenlétét írja elő, hanem azt is, hogy a részvétel demokratikus, pluralista és átlátható legyen. „A keretegyezmény nem egyszerűen jelenlétet vár el, hanem demokratikus, pluralista és átlátható részvételt” – fogalmazott.
A jelentés szerint azonban több olyan mechanizmus működik Romániában, amely a gyakorlatban politikai kontrollt eredményezhet. Példaként az iskolaigazgatók kinevezésének rendszerét említették, ahol a pályázóknak igazolniuk kell, hogy konzultáltak a kisebbséget képviselő parlamenti szervezettel. A kutatók szerint ez a gyakorlat egyes esetekben politikai szűrőként működhet.
Hasonló problémákat látnak a kulturális intézmények vezetőinek kiválasztásában is, ahol egy korábbi törvénytervezet támogatói véleményhez kötötte volna a pályázást.
Az árnyékjelentés az Etnikumközi Kapcsolatok Főosztályának (DRI) pályázati rendszerét is bírálja. A kutatók szerint az elbírálási folyamat nem kellően átlátható, nem nyilvános minden pontszám, az elutasított pályázók nem kapnak részletes szakmai indoklást, és nem ismert pontosan a pályázók száma sem.
A gyerekpénz módosítása a legszegényebbeket sújtaná
A jelentés a gyerekpénz módosítását előíró törvénytervezetre is kitér. A kutatók szerint a javaslat – amely az univerzális támogatás csökkentését, illetve jelenléthez és magaviselethez kötött elem bevezetését irányozza elő – látszólag etnikailag semleges, a gyakorlatban azonban a mélyszegénységben élő magyar és roma családokat aránytalanul érintené. Úgy vélik, a javaslat éppen azokat a családokat büntetné, amelyek a leginkább rászorulnak a támogatásra, így tovább mélyítheti a már meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket.
Oktatási egyenlőtlenségek és nyelvi aszimmetriák
Kiss Tamás szociológus az oktatási fejezetet ismertetve elmondta, a kutatás nem a magyar nyelvű oktatás létjogosultságát kérdőjelezi meg, hanem azt vizsgálja, hogy a román állam biztosítja-e a magyar diákok számára az egyenlő hozzáférést és az azonos minőségű oktatási feltételeket. „A kérdés nem az, hogy van-e magyar oktatás, hanem az, hogy a magyar diákok ugyanazokhoz az erőforrásokhoz férnek-e hozzá, mint a többségi tanulók” – fogalmazott.
A felmérés szerint a magyar oktatási helyszínek különösen a tantermen kívüli infrastruktúra – tornatermek, dísztermek, orvosi rendelők, pszichológiai és logopédiai szolgáltatások – tekintetében maradnak el.
A kutatók szerint a kétnyelvű feliratok és kommunikáció hiánya hozzájárul ahhoz, hogy a magyar diákok a saját nyelvüket másodlagosnak érzékeljék az iskolai térben. „Ha vegyes iskolában a magyar nyelv csak az osztályteremben jelenik meg, az a diákok számára is azt üzeni, hogy a nyelvük másodlagos” – mondta Kiss Tamás.
A magyar anyanyelvű roma diákok több mint fele szegregált iskolákban tanul
A sajtótájékoztató egyik központi témája a magyar anyanyelvű roma diákok helyzete volt. Kiss Tamás hangsúlyozta, ezeket a gyermekeket a nyelvi kisebbségi helyzet, az etnikai kirekesztés és a mélyszegénység következményei egyszerre érintik.
A kutatás szerint a magyarul tanuló roma diákok több mint 55 százaléka szegregált, többségében roma tanulókat oktató intézményekbe jár. A jelentés külön esettanulmányban vizsgálja Csíkszeredát, ahol a kutatók szerint az iskolakörzetek kijelölése, a konténeriskolák alkalmazása és a buszoztatási rendszer együttesen járul hozzá a roma gyermekek elkülönítéséhez.
A jelentés készítői országos deszegregációs stratégia kidolgozását, az iskolakörzetek rendszeres ellenőrzését és a hátrányos helyzetű oktatási helyszíneken dolgozó pedagógusok célzott támogatását javasolják.
Lemorzsolódás és vizsgahátrányok
Kiss Tamás rámutatott, a magyar oktatás egyik legsúlyosabb problémája a lemorzsolódás. A jelentés adatai szerint a 2022-ben végzett magyar diákoknak csak 35 százaléka érettségizett sikeresen, miközben országos szinten ez az arány 48 százalék volt. „A legfontosabb kérdés nem az, hányan kezdik el az iskolát, hanem az, hányan jutnak el sikeres érettségiig” – fogalmazott.
A kutatók felhívták a figyelmet, hogy ebben szerepet játszik a roma diákokat érintő korai lemorzsolódás, az érettségit nem biztosító szakoktatásba történő nagyobb arányú irányításuk, valamint a román nyelv és irodalomból szervezett vizsgák sajátosságai.
Megjegyezték, hogy a román nyelv oktatásában és az érettségi vizsgák rendszerében történtek ugyan előrelépések, a nyolcadik osztály végén szervezett országos felmérés azonban szerintük továbbra sem méri kellően méltányosan a kisebbségi diákok kompetenciáit.
Kiss Tamás zárásként hangsúlyozta, kiemelten fontos, hogy a magyar kisebbséget érő jogsérelmeket és a magyar közösségen belüli hátrányos helyzetű csoportok problémáit együtt kell láthatóvá tenni. „Nemcsak a kisebbségi jogsérelmekről kell beszélnünk, hanem azokról is, akik a kisebbségi közösségen belül is hátrányos helyzetben vannak” – fogalmazott a szociológus.
A jelentés készítői abban bíznak, hogy ajánlásaik megjelennek az Európa Tanács Tanácsadó Testületének következő országjelentésében is.
