Sok szülő nincs tisztában gyermeke online tevékenységével
Múlt héten mutatták be Kolozsváron az EU Kids Online, európai szintű kutatáshálózat Romániára vonatkozó, 2018-as adatait. A Londoni Gazdasági és Politikatudományi Iskola (London School of Economics and Political Sciences) által koordinált és kidolgozott kutatás az európai gyerekek, fiatalok internethasználati szokásait méri fel. A kutatás vizsgálja, hogy mire használják a gyerekek, fiatalok az internetet, milyen eszközökről neteznek, milyen emberekkel és hogyan ismerkednek meg általa, de kitér arra is, milyen veszélyekkel szembesülhetnek a gyerekek az online közegben, és tudnak-e védekezni ellenük.
A romániai gyerekek internethasználatára vonatkozó, 2018-as adatokat összesítő tanulmány Hozzáférés, használat, kockázatok és az internet lehetőségei a romániai gyerekek körében címmel jelent meg, a www.rokidsonline.net weboldalon bárki számára elérhető, izgalmas és rendkívül hasznos olvasmány. Segíthet a szülőknek megérteni a gyerekeik online viselkedését, felkészülni arra, hogy megvédjék őket az internethasználat veszélyeitől, de a gyerekek számára is számos értékes, érdekes információt tartalmaz. A Romániára vonatkozó jelentést a DigiLiv-REI Platform – Digitális életek. Kutatás, nevelés és közbelépés elnevezésű kutatócsoportja készítette, a kutatásban résztvevő 935, 9 és 17 év közötti gyerek lekérdezését a Román Felmérési és Stratégiai Intézet (IRES) vállalta.
Egyre gyakoribb az internetes zaklatás
A tanulmány múlt heti kolozsvári bemutatóján jelen volt Monica Barbovschi, az elemzést végző egyik szociológus, valamint Oana Cobeanu pszichológus. Az eseményen a szociológus a felmérés legfontosabb eredményeit részletezte, kiemelve: a romániai gyerekek majdnem egynegyedét bántalmazták online 2018-ban, amely arány állandó növekedést mutat.
– Már eddig is tudomásunk volt a cyberbullyingról – internetes zaklatásról –, arról, hogy ezzel a romániai gyerekek is szembesülnek, és arról is, hogy a jelenség egyre gyakoribb. A kutatás rámutat, hogy míg 2013-ban a gyerekek 12%-a élt át internetes zaklatást, arányuk 2018-ra 23%-ra nőtt, azaz 5 év alatt megkétszereződött az áldozatok száma. Ugyanakkor, az offline térben, főleg az iskolákban történő zaklatás mértéke csökkent ugyanebben az időszakban. Azoknak a gyerekeknek az egynegyede, akik a felméréskor zaklatásról számoltak be, elmondták, havonta legalább egyszer élnek át online bántalmazást, ezek legtöbbször rosszindulatú vagy sértő üzenetek. Ez egy ördögi kör, arra jöttünk rá, hogy egy bántalmazottból könnyen lehet bántalmazó – fejtette ki a kolozsvári kutatásismertetőn a szociológus, aki szerint a lányok körében a zaklatás aránya magasabb, mint a fiúknál.
Hozzátette: a bántalmazott gyerekek közel fele (43%) vallotta azt, hogy eléggé vagy nagyon zavarta a jelenség, csak 20%-uk mondta azt, hogy nem okozott különösebb gondot nekik a zaklatás.
A megkérdezett gyerekek egyharmada volt internetes gyűlöletbeszéd – cyberhate – áldozata, ezeknek az áldozatoknak a 23%-a vallotta azt, hogy szándékosan keresett rá olyan oldalakra, tartalmakra, amelyek valamely személy vagy csoport ellen irányuló, gyűlölködő üzeneteket, kommenteket tartalmaztak.
Oana Cobeanu pszichológus a kutatás bemutatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy az internetes zaklatás a szorongásos rendellenességek, depresszió, iskolaelhagyás, öngyilkos hajlam arányának növekedését hozza magával. A pszichológus kiemelte: az iskolai, offline zaklatással ellentétben, az online zaklatás nem szűnik meg. Iskolai zaklatás esetén a bántalmazott gyerek a szünetekben el tud bújni egy általa biztonságosnak ítélt helyre, viszont az online zaklatásnak 24 órából 24 órán keresztül ki van téve a gyerek, fogalmazott.
A közömbösség és a túlzott kontroll sem jó
A pszichológus azt is hangsúlyozta: a zaklatás egyik meghatározó oka a szülők közömbössége, hogy nem avatkoznak be a gyerekek életébe, nem tudják irányítani azt, ami a gyerekükkel történik. – Viszont a gyerekek internethasználatának túlzott kontrollja sem jó, mert a fiataloknak szükségük van az internetre, hiszen ez fontos eleme a szociális identitásuk kialakításának, mert kamaszkoruk egyik fontos kelléke az internet, a digitális világ. Sokszor a gyerekek azért nem mondják el a szüleiknek, hogy online zaklatás áldozatai, mert attól félnek, hogy a szülő elveszi mobiltelefonjukat, eltiltja őket az internettől – hangsúlyozta a pszichológus a kolozsvári eseményen.
Szemelvények a kutatás eredményeiből
A több mint 900 fiatal lekérdezésével készült felmérésből kiderül, a gyerekek leggyakrabban (84%) a mobiltelefonjukról csatlakoznak az internetre, amely hozzáférési mód az elmúlt négy évben négyszeresére nőtt. Viszont a megkérdezettek arról számoltak be, hogy nem mindenhol biztosítottak a mobilon netezés körülményei: a megkérdezettek egynegyede vallotta, hogy gyenge az internetjele vagy egyáltalán nem is fér hozzá az internethez a lakhelyén. A tanulmányban résztvevő gyerekeknek csupán 9%-a vallotta az, hogy nehézségekbe ütközik az internethasználatkor, a többiek könnyen elsajátítják azt.
Főképp szórakozásra és kommunikációra használják a felmérésben résztvevők az internetet, viszont ezeket már nemcsak a közösségi média platformokon végzik, azok népszerűsége csökkent az elmúlt időszakban. A felmérés arra is rávilágít: minél idősebb a gyerek, annál aktívabb internet-felhasználó.
Az internet a megkérdezett gyerekek szinte fele (45%) szerint biztonságos hely, egyharmaduk pedig úgy ítéli meg, hogy az online térben kedvesek és segítőkészek az emberek. Amennyiben mégis olyan emberrel találkoznak az online térben, aki számukra nem tetsző módon viselkedik, a megkérdezettek kétharmada tudja, mit léphet a kellemetlenül viselkedő személlyel szemben.
Tízből négy gyerek vallotta, hogy online könnyebben tud önmaga lenni, mint az offline térben, emberek között. Túlzott internethasználatra utal, hogy a gyerekek kétharmada érzett frusztráltságot, amikor nem fért hozzá az internethez.
A megkérdezett gyerekek 42%-a mondta, hogy kapcsolatba lépett az interneten olyan személyekkel, akiket azelőtt személyesen nem ismert, 60%-uk pedig találkozott az interneten megismert személlyel offline térben is. Ezek a találkák döntő többségben (81%) örömmel töltötték el a gyerekek, csak 4%-uk csalódott a személyes találkozó után.
A megkérdezettek 14%-a vallotta, hogy visszaéltek személyes adataival – ellopták a jelszavát, identitását.
Tíz gyermekből három vallotta, hogy szülei, barátai a megkérdezése nélkül osztott meg róla valamit az interneten. A gyerekek közel egynegyedét (23%) dühítette már az, hogy szülei közzétettek valamit róla online, 21%-uk pedig arról számolt be, hogy a szülők által posztolt tartalmak miatt kellemetlenségeket tapasztalt. A gyerekek ugyanakkor azt is elmondták, hogy a szülők segítik őket a biztonságos internethasználatban (44%) és segítik őket, ha bajba jutnak (41%).
A megkérdezett gyerekek 15%-a kapott már szexuális jellegű információkat, 7%-uk pedig tett már közzé vagy küldött valakinek önmagáról szóló szexuális tartalmú üzenetet. A megkérdezett fiatalok 36%-a látott online vagy offline szexuális jellegű képeket az elmúlt 12 hónapban – írja a tanulmány.
Játékra, kikapcsolódásra, tanulásra használják
A felmérés eredményeinek átböngészése után egy gyereket is kérdeztünk arról, hogyan látja saját internethasználattal kapcsolatos szokásait. B. D. elmondta: napja válogatja, mennyit internetezik, általában napi 2-3 órát van online. „Inkább a számítógépről internetezek, főleg a barátaimmal játszok és videókat nézek. Tanulásra is szoktam használni néha, online utána olvasok dolgoknak” – mesélte a 10 éves fiú. Elmondta: semmilyen közösségi oldalon sincs fent, nincs se Facebook, se Instagram, se bármilyen más közösségi médiás profilja, csak az online játszáshoz köthető internetes platformokon van felhasználója. A hagyományos közösségi média oldalak közül csak a YouTube-ot használja, az online játékokkal kapcsolatos videók érdeklik.
Amikor arról kérdeztük, ő saját maga hogy ítéli meg, sokat internetezik-e elmondta, úgy érzi egyáltalán nem lóg sokat a neten, vannak, akik jóval több időt szentelnek az internethasználatnak. A fiúk szerinte főleg különböző számítógépes játékokat játszanak együtt, de hogy a lányok mit csinálhatnak, arról fogalma sem volt.
A kiskamaszok esetében az online és az offline összemosódik
Arról, hogy mennyire használják tudatosan a gyerekek az internetet, hogyan viselkednek az online térben, illetve hogyan védheti meg a szülő a gyermekét az internet veszélyétől, Keresztesi Polixéna iskolapszichológust kérdeztük. A szakember kifejtette: napi egy, másfél óra internetezés simán belefér a gyermek életébe, ha az online tevékenység nem megy az offline tevékenységek – sport, iskola, szocializáció – rovására.
– Akkor, amikor arról beszélünk, hogy mennyire tudatosak a gyerekek az internethasználatban, feltétlenül különbséget kell tenni a korosztályok között, hiszen normális, hogy egy kisebb gyereknek jóval naivabb a gondolkodásmódja, viselkedése, mint egy 17 évesnek. Emellett az internethasználatot befolyásolja a gyerek személyisége, az, hogy mennyire tájékozott. Azt figyeltem meg a munkám során, hogy a gyerekek eléggé tájékozottak e téren, a szülők, pedagógusok eléggé felvilágosították őket. De persze itt is vannak kivételek – részletezte a szakember. Mint elmondta, a gyerekek tudják, hogy az interneten információkat lehet gyűjteni, viszont a fiatalabbak, a kiskamaszok még nehezen tudnak különbséget tenni a helyes és helytelen, jó és rossz információ között. – De a kisebbek nem is információkeresésre használják elsősorban az internetet, hanem inkább szocializációra. Az ő esetükben az online és az offline világ összemosódik, az iskolai szocializációt délután az interneten folytatják – tette hozzá.
Nehéz a virtuális tevékenységet nyomon követni
– Az internetes ismerkedés szintjén is naivabbak a fiatalabb gyerekek, ők, ha bejelöli őket egy ismeretlen, általában nem törődnek azzal, hogy vajon kié is lehet igazából a profil. A gyerekek pedig ezeknek az ismeretleneknek számos dolgot elárulnak önmagukról, hogy kik ők, hány évesek, hova járnak iskolába – mesélte a szakember. – A szülőknek és a pedagógusoknak is fel kell arról világosítani a gyereket, hogy személyes adatokat nem adhat meg az interneten. Nem mondhatják el senkinek, kik, hol laknak, anyjuk-apjuk hol dolgozik, és éppen akkor hol van, vagy hova mennek nyaralni stb. A gyereknek el kell magyarázni, hogy ezt nem szabad. Nagyon nehéz nyomon követni, hogy mit csinál a gyerek az online térben, sok szülőnek fogalma sincs arról, mi történik a gyerekkel a virtuális világban, ezért fontos, hogy előre felvilágosítsuk őket – hangsúlyozta Keresztesi Polixéna.
A gyerekek zaklatása kapcsán, legyen az online vagy offline zaklatás, a szakember azt javasolta, hogy a szülők, pedagógusok magyarázzák el a gyerekeknek, hogy ezekről bátran beszéljenek.
– Meg kell értenie a gyereknek, hogy a zaklatásról szólni kell, nem pedig szégyellni. Bátorítani kell a gyereket, hogyha ilyen történik vele, akkor jelezze azt egy barátnak, felnőttnek, olyan valakinek, akiben megbízik. Ha ezt a gyerek megteszi, akkor el lehet kezdeni megoldani a problémát. Fontos érzékeltetni velük, hogyha erről beszélnek, az nem számít árulkodásnak, hiszen így segít valakin, aki bajban van, így segíthet egy negatív jelenség kiküszöbölésében – tette hozzá.
Tiltás helyett partner lenni
Amikor arról kérdeztük a szakembert, hogy mégis mit tehet a szülő azért, hogy megvédje a gyerekét az internet veszélyeitől, kiemelte: nem a tiltás, a gyerek elszigetelése a megoldás a problémára. Mint mondta, az internettől eltiltott gyerek kirekesztve érzi magát, kimarad dolgokból. – Egyáltalán nem értek egyet azzal, hogy a szülő eltiltja a gyereket az internethasználattól, kell engedni, persze felügyelettel és kontrollal. Inkább azt javaslom, hogy a szülő kommunikáljon a gyerekkel, ismerje meg, hogy a gyereke kivel csetel a virtuális életében, mit játszik online. Beszélgetni kell róla, ötletet adni a gyereknek arról, hogy mégis mire használja a netet, akár közösen böngésszenek weboldalakat. Egy partneri, bizalmi viszonyt kell kialakítani és folyamatosan kell kommunikálni – javasolta a szakember.
Fontos, hogy ne csak az online világ létezzen a gyerek életében
Hozzátette: vannak olyan szülők, akik teljesen párhuzamosak az online világgal. A szakember hangsúlyozta, felnőttként sem szabad elzárkózni ettől a világtól, ahhoz pedig, hogy megértsük gyerekünk elengedhetetlen az internetismerete. – Az ilyen szülők a gyerekeikkel közösen fedezhetik fel a virtuális világot, megkérhetik a gyerekeiket arra, hogy tanítsák meg őket különböző dolgokra – mesélte.
Arra is kíváncsiak voltunk, mégis mennyi időt tölthet a gyerek internetezéssel, egy szakember véleménye szerint. Keresztesi Polixéna elmondta, a gyerekek internethasználattal kapcsolatos szokásai helyzettől, kortól függőek, de egy, másfél óra mindenképp belefér bármilyen korosztály számára. – Akár két órát is netezhetnek, ha van szociális életük. Fontos, hogy ne csak az online világ létezzen a gyerek életében, hogy az online tevékenység ne menjen az offline kapcsolatok, sport, tanulás rovására. Nem is az interneten töltött idő számít igazán, hanem az, hogy legyen egyensúly a két világ, az online és az offline között – hangsúlyozta.
Számos tippel szolgál az EU is
Február 5-ikére hirdette meg az idei Biztonságos Internet Napját az Európai Bizottság, amelynek apropóján a hatóságok, informatikai cégek, civil szervezetek és gyerekek összefogásával hívják fel a figyelmet a biztonságosabb internetezés fontosságára és alapvető szabályaira. A Biztonságos Internet Napjának – Safer Internet Day célja, hogy az Európai Unió Safer Internet Programja akciótervéhez kapcsolódva több mint 100 országban ugyanazon a napon hívják fel a figyelmet az internet előnyeire és veszélyeire is, így a zaklatásra, a gyermekpornográfiára és egyéb illegális és káros tartalmakra. Idén Együtt egy jó internetért szlogennel hirdették meg az akciónapot, amikor a szakemberek tájékoztatták a gyermekeket, szülőket, pedagógusokat és döntéshozókat a problémákról és lehetséges kezelésükről.
Románia 2008 óta partnere az Európai Unió által meghirdetett programnak, itthon a Salvaţi Copiii nevű országos civil szervezet foglalkozik a különböző tevékenységek lebonyolításával, ugyanakkor koordinálja az EU által Bukarestben létrehozott Biztonságos Internet Központot. A központ 360 ezer gyereket, valamint 95 ezer szülőt és tanárt vont be közvetlen tájékoztató programjaiba, míg a központ által működtetett segélyvonal és sürgősségi telefonszolgálat 8000 hívást és bejelentést fogadott.
Idén, a hagyományokhoz híven a központ februárt a Biztonságos Internet Hónapjává nevezte ki. Ennek fényében, együttműködve a tanügyminisztériummal, február 12-én országos versenyt hirdetnek Tudatosan választok. Véget vetek az internetfüggőségnek címmel. A verseny célja, hogy az internetfüggőséggel kapcsolatos tevékenységeket szervezzenek az iskolákban, amelyek következtetéseit rövid videóban kell beküldeni a szervezőknek.
A Salvaţi Copiii számos ehhez hasonló kreatív programot hirdetett, interaktív, www.oradenet.ro webcímen elérhető honlapjuk pedig számos információt tartalmaz a biztonságos internethasználatról kicsiknek és nagyoknak, szülőknek, tanároknak egyaránt. Videósorozattal küzdenek az internetes zaklatás – cyberbullying – ellen, munkafüzetekkel, tanácsokkal, tájékoztató összefoglalókkal segítik a tanárok munkáját, a szülőknek pedig Nevelés a digitális korszakban címmel nevelési útmutatókat tesznek hozzáférhetővé, de korosztályokra lebontva olyan forrásokat is elérhetővé tesznek, amelyek az internet és az új technológiák használatára vonatkozó információkat tartalmaznak. A weboldalon közzétett anyagok mind ingyen használhatók, letölthetők, kiváló lehetőséget nyújtanak a szülőknek, tanároknak megérteni, hogy mivel foglalkozik a gyerekük az interneten, miközben támogatják őt abban, hogy helyes internethasználatra neveljék a gyereket. A weboldal a nebulóknak is segítséget nyújt, mindamellett, hogy számtalan információ érhető el az oldalon, néhány kattintással átirányít a Biztonságos Internet Központ által működtetett segítségnyújtó platformokra is, így a gyerekek könnyen tudnak segítséget kérni tőlük.
