Hogyan alkalmazkodnak a tanárok, diákok, szülők?
A tavaszra nyitott ablakon beszűrődő madárcsicsergésben hallom Alpár harsonajátékát, nem nyomja el a közeli Szászfenesről végeláthatatlan sorban ingázó autók zaja, alig van közlekedés. Alpár éppen gyakorol a távolabbi szomszédos tömbházban, mi meg itthonról dolgozunk. Áronnak tegnap megvolt az első online zongoraórája, a tanárnő a billentyűkre irányított kamerán keresztül követte diákját. Ákoséknak hirtelen bejelentett magyarórájuk volt, a fél osztály le is késte, jövő héten lesz online román- és földrajzórájuk – ez napról-napra bővül a mostanra elkészült digitális órarendben. Kénytelen-kelletlen a pedagógustársadalom beletörődött, hogy a járványügyi helyzet tartós lesz, nem helyezkedhetünk várakozó álláspontra. Nem lesz elég csak feladatokat kiosztani a diákoknak, házikat, teszteket, feladatlapokat, esszéket íratni. A magyartanár már küldött két saját készítésű rövid videót idő- és értékszembesítésről egy József Attila-vers kapcsán a tizenkettedikeseknek, angolból két katasztrófafilmről kell összehasonlító esszét írniuk, amit még a zárás előtt elkezdtek nézni a suliban, és mára a távoktatási platformokat is sikerült egyre több tanárnak kiválasztania.
Digitális órarend, angol fizika, Edmodó és Quizizz
Egységesíteni próbáltak az Apáczai-líceumban, hogy ne kelljen túl sok platformot használniuk a diákoknak, de meghagyták a tanárok választási szabadságát is. Nagy különbségek vannak a pedagógusok között, egyesek már korábban is használtak digitális eszközöket a tanításban, ők gyakorlottabbak, a többiek között akad, aki önmagát is meglepve örömmel fedezi fel most a különböző lehetőségeket.
– A tanári kar mintegy felének van már valamilyen online, digitális oktatási tapasztalata, nekik könnyebb most, a többiek autodidakta módon és kollégáik segítségével vágnak bele az online tanításba. Nem lehet folyamatos a tanítás, mint az iskolában, hiszen egyes családokban több gyermek van és csak egyetlen számítógép, amit meg kell osztani. A 8. és 12. osztályokban prioritást élveznek a vizsgatantárgyak – mondta Vörös Alpár, az Apáczai-líceum igazgatója, aki szerdán már tartott egy fizikaórát a reálos kilencedikeseinek. 23 diákja vett részt a Jitsi Meet felületen nyélbeütött videokonferencián, ez regisztráció és időkorlát nélkül ingyenesen használható. Itt a tanár létrehozhat egy osztályt, hozzárendeli a gyermekeket, jó minőségű kapcsolattal meg tudják beszélni a házi feladatokat. Más tanárok a Zoomot használják erre a célra, ott 40 perces időkorlát van. A Khan Academy-n temérdek angol nyelvű természettudományos és matematika oktatóvideó található, de a kilencedikesek – olykor szótárazva – boldogultak vele. Óvodától egyetemig osztályokra, leckékre, tematikákra lebontva könyvtárnyi gyűjteményben találunk matematikát, fizikát, kémiát, biológiát, világ- és művészettörténelmet (az Egyesült Államok történelmét is, csak az nálunk nem tananyag), közgazdaságtant, csillagászattant, programozást stb. A különféle applikációkban, felületeken teszteket is oldhatnak, háromlépcsős segélykérő rendszer működik, ha valaki nem boldogul egy-egy feladattal. Több tanár az Edmodo-t használja, mások a Zoomot, Quizizzt stb.
A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium tanárai 5–12. osztályban az Edmodo-t használják, feltöltenek anyagokat, nagyrészt feladatlapokat, a diákok több mint 90%-ának már sikerült regisztrálnia. Face to face online órákhoz a Cisco Webex-et választották, elsősorban a líceumi osztályokkal. A reálos tizenkettedikeseknek hétfőn már négy órájuk volt, a diákok a kapott link segítségével belépnek az adott tanár virtuális osztálytermébe, beszélgetni lehet, a hangzavart megelőzendő jelentkezni lehet, a képernyő megosztható másokkal stb. Ezeken a felületeken tesztelni is lehet a diákokat, adott időkeret áll rendelkezésre a helyes válasz kiválasztásához, és a valós tudás osztályozható, mert tananyagból, egymástól „puskázni nem lehet”, erre nincs elég idő és mindenki más feladatot kap – tudtuk meg Kaupert Melinda informatikatanártól, aki beszélgetésünkkor is éppen egy kollégájának segített a platformok megismerésében.
Pitagorász tétele a gyakorlatban FORRÁS: KHAN ACADEMY
Elsősök: unatkozni is kell!
Különös az elsősök helyzete, akik februárban még nem is tanultak minden betűt, de mindenképpen még nehézkes számukra az olvasás, írás. Molnár Zoltán tanító másfél éve igyekszik a diákjait – akik most elsősök – kivonni az okoskütyük bűvköréből, amelybe ők gyakorlatilag beleszülettek, most két hét távoktatással kárbaveszhetne az utóbbi másfél év munkája.
– Elemi osztályokban nem keletkeznek behozhatatlan hiányosságok ezzel a többhetes szünettel. Természetesen rengeteg online lehetőség létezik, orrvérzésig lehet gyakorolni az összeadást, kivonást, szorzást, osztást. A gyerekek hazavitték az ábécéskönyvet, abból gyakorolhatnak, állatos szöveggyűjteményt adtam nekik, 3-4 soros szövegekkel. A legfontosabb az olvasás, de gyerekfüggő, hogy ki mennyit bír meg, van akit bottal sem lehetne kényszeríteni, más meg az esetleg előírt egy oldal után belefeledkezik, és tovább olvas. A diákjaim jól elvannak órákon át legózással, gyurmázással, színezéssel, és nyugodtan lehet unatkozni, ilyenkor jó ötletek születhetnek – mondta a tanítóbácsi.
Otthon dolgozó szülők szimultán tanító szerepében
A szülőknek sincs könnyű dolga, hirtelen tanítókká kellett válniuk. Egyeseknek ráadásul falusi tanítókká – azokról a szülőkről van szó, akiknek több különböző korú gyermekük van otthon, ők ugyanis megtapasztalhatják, milyen feladattal küzd meg egy vidéki tanító, aki a kis gyereklétszám miatt szimultán tanít akár minden elemistát elsőstől negyedikesig.
Áron és Ábel odavan az online iskoláért. Reggel ébredés után az első dolguk laptop elé ülni a füzetekkel és ceruzákkal borított asztalnál. Legalábbis ez történt a távoktatás első néhány napján. Ők Magyarországon élnek, ahol csak hétfőtől zártak be az iskolák, később, mint nálunk, és ott szinte azonnal elkezdődött az online tanítás, bár sok tanárnak ott is most kell ismerkednie a módszerekkel. Az anyukájukat viszont rendesen lefárasztotta a napi 4-5 óra, amikor kétfelé kellett figyelni a másodikos és negyedikes fiúkra. A tornaórát is „megtartották”, a vénséges Pixel kutyával órák és ebéd után 1-1,5 órás sétára mentek. Különösebb kockázat nélkül megtehetik, hiszen egy faluban élnek, öt perc járásra van a rét és az erdő.
A vidéki élet előnyei: tornaóra helyett biztonságos séta
Kolozsvári ismerősünk két fiával „tanárbácsiskodik”, miközben otthonról végzi irodai munkáját, ami nem kevés – sőt folyamatos – egyeztetést kíván telefonon, interneten. A nagyobbik srác már kinőtt abból a korból, amikor tanulni kell vele, így legfeljebb csak a bosszankodás marad, hogy „megint nem tanulsz, csak számítógépezel, s ha délután elmész biciklizni, mikor fogod letudni a házi olvasmányt?”. A kisebbiknek viszont még nincs Facebookja, így a szülő kapja folyamatosan a különféle linkeket és utasításokat, hogy hova, milyen platformra milyen jelszóval kell regisztrálni, mit kell kinyomtatni a házi feladathoz stb. Persze, a gyermek pont akkor akar regisztrálni és akkor kér segítséget a leckében, amikor a szülő épp online gyűlésen van vagy azt készíti elő, netán épp öt kollégával „beszélget” egyszerre messengeren. Közben a másik szülőnek változatlanul be kell járnia dolgozni, így a helyzet tovább fokozódik ebédidőben: mindkét gyermek akkor lesz éhes, amikor megint online gyűlés lenne. (Micsoda véletlen egybeesés, pedig gyűlésből csak kettő van naponta!) Közben személyes ügyben kellemetlen hírről értesítik telefonon az apukát, amire gyors megoldást kell találnia, s miután a nagyszülőket a koronavírustól védendő, nem hívták fel a nagyit főzni, a különben jó szakács hírében álló apuka a nagy kapkodásban elrontja a kedvelt „gyorsmásodikat”, amiért meg is kapja a szemrehányó pillantásokat az éhes csemetéktől. Mire elkészül a második második, és elolvassa és megválaszolja a kiesett időben az ügyfelektől és kollégáktól érkezett leveleket, üzeneteket, kérdéseket, már csak csekély egy órás késéssel tudja megtartani a második gyűlést, amelynek végeztével rájön: egy csomó dolga van még aznap. Így aztán miután az anyuka hazajön, magára zárja az ajtót, hogy haladjon, s miután jóval később végez, mint a munkahelyen szokott, levonja a következtetést: hiába reménykedett, hogy az utóbbi hónapokban felgyűlt elmaradt teendőinek a végére jár, katasztrófa az otthondolgozás két – vagy akárhány – gyerekkel. Akiknek a házijára közben nem is volt igazán ideje figyelni…
Minden gyermek hazatért a zsoboki otthonba
Visszatért az a 16 licista diák is, aki egyébként csak hétvégén szokott hazajárni a Zsoboki Gyermekotthonba. Az iskolai kényszerszünet megnehezíti az otthonban dolgozók, lakók életét, de a járvány dacára helyzetüket némileg szerencsésebbnek, védettebbnek érzik Kalotaszegnek ebben a rejtett völgyében.
– Az állandó lakóink közül csak kevesen mentek haza más településekre, a helybeli diákok nem járnak iskolába, ők e-mailben kapják a feladatokat, nincs mindenkinek lehetősége arra, hogy a távoktatásba ilyen formában bekapcsolódjon – mondta Gál Jankó Erzsébet pszichológus, tanár. Összesen mintegy negyven gyermek számára jelentik a családot és az iskolát is az otthon alkalmazottai ebben az időszakban. A tanárok mintegy 70%-a zsoboki, de az otthon pszichológusa és gyógypedagógusa tanítói képzettséggel is rendelkezik, így a tanárok mellett ők is együtt dolgozhatnak a gyerekekkel. Igyekeznek kisebb csoportokban megoldani a feladatokat. Az otthon közelében álló iskolát nem használják, fertőtlenítették, oda nincs bejárás.
Zoknibirkózásos tesiházi egy kőbányai iskolában FOTÓ: FACEBOOK
A kolozsvári Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolája egész Erdélyből összegyűjti a fogyatékkal, autista spektrumzavarral élő, halláskárosult stb. magyar gyermekeket óvodás kortól kezdődően, de korai fejlesztést is kínálnak halmozottan sérült kicsinyek számára. Bentlakó diákjaik hazamentek, akikkel lehet, távoktatásban tanulnak, de a személyes jelenlétet igénylő foglalkozásokat, a speciális, egyéni foglalkozásokat kénytelenek szüneteltetni.
– A távoktatás osztályokra, személyekre lebontva, lehetőségeket figyelembe véve, tehát differenciáltan megvalósul. A gyermekeink, tanulóink távoktatását a sajátos nevelési igények megnehezítik. Sok család hátrányos régióból származik, vagy szociális-gazdasági szempontból nagyon kiszolgáltatott helyzetben van, így ez is nehezíti a helyzetet. Fontosnak érezzük, hogy akit elérhetünk, akinek van módja és lehetősége az együttműködésre a megváltozott körülmények közepette, azok számára segítséget nyújtsunk, biztosítva anyagokat, ötleteket, szükség esetén a tanácsadást – mondta Ilyés Irén pszichológus.
Irodalmi házimozi Mórickával Györgyfalváról
Lőnhárt Melinda magyartanár a Györgyfalvi Általános Iskolában. Napokkal ezelőtt feltűnt a közösségi oldalon összefoglaló házivideója a műnemekről, amelynek otthonos, helyenként mókás hangulatán túl különleges erénye, hogy gyönyörűen összekapcsolja a nebulók fejében a magyar és a román irodalmi ismereteiket: a magyar drámai, epikai és lírai műnemeket és azok alapjait románul is megnevezi.
Lőnhárt Melinda irodalmi házimozija
– Hogy oldottuk meg a távoktatást Györgyfalván? Kísérleti jelleggel. Még mielőtt a távoktatás szóba jött volna, kiadtuk az olvasnivalót és a megoldandó feladatokat a gyerekeknek a tankönyvből a kényszervakáció előtti utolsó napon azzal a kéréssel, hogy dolgozzanak önállóan otthon a füzeteikbe, aztán a viszontlátáskor majd közösen kiértékeljük az önálló munkát. Akkor még nem gondoltuk, hogy a viszontlátás kicsit arrébbacska lesz. Messenger csoportokat hoztunk létre előbb a nyolcadikosokkal, aztán a hetedikesekkel és osztályonként minden társasággal, és ott kollaborálunk több-kevesebb sikerrel. A mi esetünkben kis létszámú osztályokról van szó, hetente többször tudunk kommunikálni főleg a vizsgára készülőkkel. A nyolcadikosokkal most a tesztes könyvből dolgozunk, minden héten 1-2 tesztet kidolgoznak a megadott határidőre, befotózzák, én kijavítom egy külön lapra, visszafotózom nekik a pontszámokkal együtt, aztán indul a közös videohívás, ahol azokkal a dolgokkal foglalkozunk, amit egyáltalán nem vagy nem jól oldottak meg. Nálunk 2 tanító néni van és 5 tanár, a tanítók a szülőknek küldik messenger csoportokban a feladatokat, de nem leckét, inkább csak gyakorlatokat, a tanárokkal pedig kicsit bonyolultabb a helyzet, mert ötünkből csak kettőnknek van facebook és messenger elérhetősége, de azon vagyunk, hogy mindannyian bekapcsolódjanak. Lehetőség nyílt az Educreden keresztül online tanfolyamokra is tanárok számára, ahol mától kezdődően 5 napon át követhetjük azoknak az eszközöknek a megismerését, amelyeket ebben a helyzetben tanárokként, iskolákként használhatunk, még kérdés, hogy tudjuk-e tartani a lépést, és hogy valóban segít-e ez nekünk, vagy kicsi közösség lévén maradhatunk a messenger csoportjainknál. Kaptunk felhívást az igazgatónktól meg Török tanfelügyelő úrtól is a Tévéiskolában (Telescoala) való közreműködésre és közös feladatbázisok elkészítésére, olvastam aztán az RMPSZ oldalán a hírt, hogy a Hargita és Kovászna Megyei Tanfelügyelőség kézbe vette az ügyet. Közben kitaláltam egy házimozizást is, ami a facebook oldalamon követhető, ezt minden nyolcadikosnak ajánlom, hetedikes kisfiammal a tananyaghoz kapcsolódó rövid videókat készítünk, amire nagyon sokan reagáltak, látszik, hogy nagy az igény az ilyen kísérleti kezdeményezésekre is – mondta a györgyfalvi tanár, akinek humorral és játékossággal fűszerezett videóiban előfordulnak hangszerek, segédeszközök, a világ sültcsirkéjének műanyag kotkodácsolása, ráadásul egy legendás szereplővel is találkozhatunk: „Móricka, otthon ha leírod a fogalmazást, ne felejtsd el, hogy legalább három bekezdésed legyen! Egy bevezetés, egy tárgyalás és egy befejezés.” Én nagyon várom a folytatást!
Kicsengetek, becsengetek
Vallasek Júlia műfordító, egyetemi tanár szülőként és pedagógusként is megtapasztalja a távoktatás csínját-bínját.
– Jelenleg nálunk három egyetemi oktató és négy középiskolás diák (3., 6. és 9. osztályosok) él egyetlen interneten és küzd meg az online oktatás/tanulás nehézségeivel. Ideális megoldásaink nincsenek, de kreatív próbálkozás bőven akad.
Angol házi Edmodóban érettségizőknek
Amióta a BBTE is átállt online oktatásra, rengeteget egyeztetünk kollégákkal, tippeket-tapasztalatokat cserélünk és igyekszünk átstrukturálni az anyagot, olyan feladatokat adni, amelyek megkönnyíthetik egy-egy tanegység egyéni elsajátítását. Korábban is sokat kommunikáltam a diákokkal online, de egy hete gyakorlatilag napi egy-két órán át párhuzamosan több fórumon próbálom tartani a kapcsolatot a különböző csoportokkal, szakdolgozókkal stb.
A középiskolai online tanulás megszervezése mintha könnyebben ment volna. Első nap kialakítottunk egy rögzített napi programot, a gyerekek beosztották maguknak a határidők függvényében a feladatokat. Délelőtt 2 óra tanulás, 4 diák, két külön szobában, ki-ki halad az iskolából rendszeresen küldött feladataival. Délutánra marad az, amihez esetleg szülői segítség, infrastruktúra (pl. gyorsabb laptop) kell. Csak hát hiányoznak az osztálytársak, az élő beszélgetések és ezen nem segít, hogy egyszer poénból és az iskolai hangulat fenntartása véget még az apáczais ki- és becsengetés hangját is bejátszottam nekik – foglalta össze szülői-tanári tapasztalatait Vallasek Júlia, aki szükségmegoldásnak tartja az online oktatást, amiről csak hosszútávon fog kiderülni, mennyire volt hasznos, mi az, amit sikerült így is elsajátítani, mi az, amit nem. – Nyilván egészen másként néz ki az, amikor egy tantárgy oktatási anyagát eleve távoktatásra készíti elő az ember. Itt végül is nem erről van szó. Gyereknek/felnőttnek, tanárnak/diáknak egyaránt hasznos viszont, hogy segít fenntartani egy, az egy héttel ezelőtti normalitáshoz hasonló rendszert. Optimista alkat lévén még abban is bízom, hogy a kényszerhelyzet kicsit proaktívabbá, kreatívabbá tehet tanárt és diákot egyaránt.
A Kolozsvári Református Kollégiumban mindenkinek készítettek egy felhasználót kifejezetten otthoni tanulásra alkalmas programhoz. Minden osztálynak van egy csoportja, tagjai azok a tanárok, akik az adott osztályban tanítanak. Ezekben a csoportokban minden tantárgynak van külön csoportja, ahova a tanár beküldi a leckét, a megoldott és megoldandó feladatokat. Aztán internetes videótalálkozót indítunk, ahol látjuk a tanárt és egymást, ez olyan, mintha órán lennénk, csak nem az iskolában, hanem otthon.
Számomra a mostani itthoni tanulás egy álom megvalósulását jelenti, mindig is szerettem volna kipróbálni. Nekem nagyon tetszik, és általában mondhatom, hogy szinte minden diáktársamnak. Nyilván sokkal jobb érzés otthon, akár pizsamában a családunk mellett lenni, de ez közelről sem azt jelenti, hogy megállt az élet. Minden tantárgyból van feladatunk, hiányzókat írnak.
Nekem azért tetszik ez a módszer, mert arra ösztönöz, hogy magamtól is utánajárjak információknak, illetve utánanézzek annak, amit nem értek, hiszen nincs mellettem tanár vagy osztálytárs, aki a számba rágja a leckét.
Csak azoknak a diákoknak jelenthet problémát ez az egy vagy esetleg több hónapnyi kényszervakáció, aki nem dolgozik, nem készíti el a feladatokat, így mire visszamegyünk az iskolába, alaposan lemarad, s a felmérőkön, dolgozatokon nem fog jól teljesíteni. Ezt komolyan kell venni, és nem úgy felfogni, mint egy vakációt.
Benkő Boróka, Kolozsvári Református Kollégium, 9. természettudományi osztály (Kép lent)
