Angol nyelvű képsorok
Az április 25-ig megtekinthető tárlat ugyanakkor a masszív infrastrukturális és ingatlanbefektetésekkel azonosított építészek társadalmi felelősségvállalásának egyik fokmérője is, a világhírű szakemberek ugyanis egyre több esetben ilyen jellegű projekteknek köszönhetően részesülnek egyre magasabb szakmai kitüntetésekben. A kiállítás a világ különböző pontjain megvalósított vagy eltervezett, hangsúlyosan szociális típusú lakóhelyeknek alternatív alapanyagokból és eszközökkel történő felépítésére helyezi a hangsúlyt.
Ingo Tegge, a Német Kulturális Intézet igazgatója az Erdélyi Néprajzi Múzeumban szervezett építészeti tárlat szerdai sajtóbemutatón elmondta: a világnak egyre inkább szüksége van az építészeti gondolkodás modernizálására és társadalmi szerepvállalásra. Kiemelte: a német és osztrák szakemberek által összeállított példák közül néhány Romániában is könnyen megvalósítható lenne.
Şerban Ţigănaş építész kijelentette: a szakembereknek egyre inkább és egyre pregnánsabban megoldást kell találnia a szociális lakhatás égető problémájára, ezért az utóbbi években a nemzetközi fórumokon ez a téma került előtérbe.
Felvetettünk: amennyiben a kolozsvári önkormányzat hajlandó lenne meghallgatni a lakosság és a szakemberek ötleteit, a Kolozsvár szégyenét immár öt évtizede képező Pataréten is megvalósíthatók lennének a kiállításon látható ötletek. Ţigănaş úgy vélte, a világ több pontján szinte ugyanilyen vagy ennél súlyosabb szociális helyzetben lévő társadalmi rétegeken sikerült segíteni az alternatív építkezési anyagokból megvalósított lakhatási megoldásokkal.
– Sok helyen az önkormányzat csupán korlátozott anyagi forrásokat tudott kiutalni egyes nyomornegyedek átépítésére, ezért az építészeknek megoldást kellett találniuk a minimális lakhatási feltételek biztosítására. A zsúfolt nyomornegyedekben például alig van hely az utcán, így az átalakított kisközösségek számára nem a földön, hanem a levegőben biztosítottak kapcsolódást a település többi részéhez: libegőket építettek számukra – magyarázta az építész.
A kiállítás több tematikus fejezetből – építőanyag, részvétel, lakhatás, formatervezés, kulturális vonatkozások – épül fel, amelyek az általános téma alapján szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A bemutatott projektek olyan épületekre helyezik a hangsúlyt, amelyek globális kihívásra találtak helyi megoldást. Több ötletet tekintélyes nemzetközi szakmai fórumokon díjaztak.
Elhangzott: a világ nagy részén jelenleg elérhető, iparilag gyártott építőanyagok (például acél, üveg, beton) használata helyett a fejlődő országokban a helyileg rendelkezésre álló anyagok (vegyük, mondjuk az agyag és a bambusz példáját) és hagyományos építési technikák alkalmazása sokszor sokkal kézenfekvőbb és célszerűbb lenne.