Nem a tétlenség fog megölni nyugdíjas éveinkben...
Az elemzésből kiderül: az utóbbi évtizedekben Európában sokkal hosszabb az élettartam, viszont sokkal alacsonyabb a gyermekvállalási hajlandóság. Jelenleg az átlagéletkor 42 év a kontinensen, ami 12 évvel több, mint máshol a világon. Az előrejelzések szerint ez a tendencia 2021 után még jobban felerősödik: Európa lakossága egyre idősebb lesz, és egyre inkább fogy. Egyes előrejelzések szerint 2035-ig körülbelül 4 európaiból egy 65 évnél idősebb lesz, 1950-ben ez az arány 13/1 volt.
Európai viszonylatban a munkaképes lakosság, vagyis a 24-60 évesek száma a maximumot 2010-ben érte el, azóta folyamatosan csökkent - tíz év alatt 12 millióval. Az előrejelzések szerint 2035-ig 50 millióval lesz kevesebb a munkaképes személyek száma 2010-hez viszonyítva.
Európa déli és keleti részén a legalacsonyabb a népszaporulat
Kontinensünkön a rendkívül alacsony gyermekvállalási hajlandóság különösen a déli régiót jellemzi. Portugália, Görögország, Olaszország és Spanyolország rajta van a világ azon országainak 10-es toplistáján, ahol a legkevesebb gyermek jut egy nőre. A térségben a ez a mutató 1,37, amely messze a lakosság reprodukálásához szükséges 2,1 alatt marad.
Szakemberek szerint a megélhetési gondok, a tisztességes bérezést biztosító munkahelyek, a gyermekvállalást ösztönző közpolitikák hiánya vezetett oda, hogy ebben a térségben egyre kevesebb gyerek jön a világra és a nők egyre később vállalkoznak az első gyermek világrahozatalára. Szakértők megjegyzik: bár Európa déli országaiban a nők számára épp úgy biztosított az esélyegyenlőség az oktatásban, vagy a munkapiacon, mint máshol a kontinensen, a családon belüli tradicionális szerepek – a nő „dolga” a háztartás - olyan plusz terheket ró a hölgyekre, amelyek következtében a gyermekvállalási kedv érthetően lanyhul.
Egy másik tényező Európa déli és keleti régiója lakosságának hangsúlyozott elöregedésében a kivándorlás. A térségből tömegesen költözik el a fiatal munkaerő. Ez nem csak Romániára jellemző, ahol az elmúlt évtizedekben 3,4 millióan távoztak, hanem, Horvátországra, Szerbiára és Bulgáriára, de még a balti államokra is, lásd Észtország, Lettország, Litvánia helyzetét.
Ilyen körülmények között egyre több az idősebb korosztályból kikerülő munkaerő. Az 50-64 évesek foglalkoztatottsága az elmúlt húsz évben 20 százalékkal nőtt, 2018-ban ez az arány 57 százalék volt Európában.
A felmérések többsége arról tanúskodik, hogy Európában az emberek nem csak hosszabb, hanem egészségesebb életet is élnek. Az Eurostat adatai szerint 2017-ben az emberek átlagban másfél évvel többet éltek, mint 2005-ben, ez pedig mindenképpen a növekvő jólét jele, állapítják meg a gazdasági szakemberek, akiket a Financial Times idéz.
Ami a kontinens nyugati részét illeti, a társadalom elöregedése erőteljesen csökkentheti a Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Ausztriában élő lakosok átlagos jövedelmét is az elkövetkező 30 évben, az egy főre jutó GDP 4759-6548 euró közötti lesz (a 2010-es évek szintje) – igazolja vissza a német Bertelsmann Alapítvány tanulmánya. A legszerényebb fékező hatás az elöregedés miatt az Egyesült Államokban, a legerősebb Japánban várható. E két országban az egy főre jutó GDP növekedése 2050-re várhatóan 2300 és 12 500 eurónyi összeggel csökken.
Megoldás a migráció?
Az európai lakosság elöregedése áll egyes bevándorláspárti elméletek mögött, ezek szerint a friss munkaerő jót tesz az európai gazdaságnak.
Németország befogadó-politikája mögött is a munkaerőhiány húzódik meg. Egyes számítások szerint 146.000 unión belüli és 114.000 EU-n kívüli munkaerőre van szüksége az országnak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellensúlyozására. (Sokkal kisebb mértékben, de hasonló intézkedésekre kényszerülnek a román munkaadók is, de még korai következetes programról beszélni Románia esetében.)
A budapesti Századvég Intézet elemzése, amelyet az MTI ismertet, arra figyelmeztet: a valóság rácáfolt a bevándorláspárti elméletre. A migránsok jelentős része ugyanis a jóléti ellátások érdekében érkezett Európába, ráadásul mivel ők is jogosultak lesznek a különféle juttatásokra, az elöregedés megállítására tett erőfeszítések csupán rövid távú megoldásnak számítanak. Az intézet szerint hosszú távon sokkal kifizetődőbb például az őshonos lakosság családtámogatási juttatásainak bővítése, amellyel szintén megállítható lenne a kontinens elöregedése.
Bezzeg Franciaország…
Franciaországban születik továbbra is a legtöbb gyerek Európában: a 2017-es uniós adatok szerint 1,9 gyerek jut egy francia nőre, megelőzve ezzel Svédországot (1,78) és Írországot (1,77).
Tavaly 753 ezer születést regisztráltak Franciaországban, ami 6 ezerrel kevesebb mint az előző évben, és 612 ezer halálesetet, ami viszont 2 ezerrel több mint 2018-ban. A lakosság száma így „csak” 141 ezerrel nőtt, de a második világháború óta ez a legalacsonyabb szintű emelkedés. A lakosság növekedése tehát most is inkább a születésnek, mintsem a migrációnak köszönhető.
A születések számának visszaesését a statisztikai hivatal egyrészt azzal magyarázza, hogy kevesebb a szülőképes, 20 és 40 év közötti nő, miután a 70-es években, a baby boom végén született nők fokozatosan kikerülnek ebből a korosztályból. Másrészt a nők valamivel kevesebb gyereket szülnek, mint korábban, tavaly egy nőre 1,87 gyerek, 2018-ban 1,88 jutott.
Gilles Pison demográfus a Le Monde című napilapban úgy vélte, hogy a születések számát illetően stabilizálódás figyelhető meg a baby boom vége óta, az adatok évente minimálisan ingadoznak. "A nők átlagban két gyereket szülnek, ahogy az anyáik tették, de később mint az anyáik" - mondta a szakértő. Tavaly a gyerekvállalók átlagéletkora 30,7 év volt, míg húsz évvel ezelőtt 29,3, 1974-ben pedig 24. Az elmúlt éveknek ez a legfőbb demográfiai jelentősége a szakértő szerint.
A születéskor várható élettartam Franciaországban tavaly tovább nőtt, a nők esetében 85,6 év, ami az egyik legmagasabb az Európai Unióban, a férfiaknál 79,7 év, ami viszont csak a tizedik hely az uniós tagállamok között. A lakosság öregedése is folytatódott: január 1-jén minden ötödik francia 65 éves vagy annál idősebb volt, míg 1985-ben még csak 12,8 százalék volt az arányuk a francia társadalomban.
Szegénységre és életfogytiglani munkára ítélve
– ez a sors vár a romániai „dekrét-nemzedékre”. Nem kapnak kevesebb pénzt, mint a mostani nyugdíjasoknak, de ennek értéke sokkal kevesebb lesz – állapítja meg az economica.net portál elemzése.
Az 1966-os romániai abortusz-tilalmat követően az 1967-70 között született népes generációk 10-20 év múlva elérik a nyugdíj-korhatárt. Ha ez bekövetkezik, az egyféle „gazdasági cunámival” fog felérni, figyelmeztetnek a szakemberek. A befizetések a nyugdíjalapba csökkennek, a költségek növekednek. Ez a tendencia 2040-ben fog csak megváltozni, amikor nyugdíjba vonulók száma stabilizálódik, állítják.
Románia összlakossága jelenleg alig haladja meg a 19 milliót, az előrejelzések szerint ez 2030-ban 18 millióra, 2050-ben pedig 15 millióra csökken. A lakosság rohamos fogyása mindenekelőtt az elvándorlásra és a gyermekvállalási hajlandóság csökkenésére vezethető vissza, Romániában a nők átlagosan 1,5 gyereket szülnek, ami messze nem elég a reprodukcióhoz, teszik hozzá.
Az uniós jelentés adatai szerint Romániában jelenleg 5,18 millió nyugdíjas él, a munkavállalók száma 8,22 millió (az economica.net szerkesztője megjegyzi: a kormány nyilvántartásában 7 millió alkalmazott szerepel csupán.) 2030-ra a nyugdíjasok száma nem sokat változna, csökkenne viszont az alkalmazottak száma körülbelül egy millióval. 2040-ben a nyugdíjasok száma 5,5 millióra növekedne, az alkalmazottaké 6,4 millióra.
Megjegyzik: a növekvő életszínvonal az élettartam fokozatos megnövekedésével jár, 2016-ban az átlagéletkor 71,8 év volt a férfiak és 78,9 a nők esetében, ez 2070-ben 83,6 lesz a férfiak és 88,3 a nők esetében. Az uniós testület jelentésének előrejelzése szerint EU-s viszonylatban Románia esetében növekszik meg leginkább a várható életkor. Ilyen összefüggésben nem véletlen, hogy felmerült a nyugdíjkorhatárnak a kitolása 65-ről 70 évre, magyarázzák.
Vasile Ghețău, a Román Akadémia Vladimir Trebici Demográfiai Kutatóközpontjának vezetője a Hotnews portálnak nyilatkozva a migráción kívül a következő okokra vezeti vissza ezt a jelenséget: az alacsony életszínvonal, a magas lakásárak, a munkanélküliek nagy aránya a fiatalok körében, a kevés óvodai és bölcsődei hely; a nők emancipálódása és anyagi függetlenedése; a nagy befektetést, áldozatot követelő szakmai karrier egyre fontosabbá válása; az igények növekedése, ami a lakhatási körülményeket, vagy a szabadidő eltöltését illeti, márpedig a gyerekvállalási hajlandóságnak egyáltalán nem kedvez, amikor ezek az igényen túlzottan hangsúlyossá válnak.
A Hotnews-nak adott interjúból kiderül: az 1989 utáni idők instabilitása nem kedvezett a családalapításra, a házasságkötések és ilyenformán a gyermekek világrahozatala időben kitolódott, ami ezek számát is meghatározta. Azok, akik szakmai előmenetelükre összpontosítottak, azt tapasztalhatták, karrier mellett legfennebb egy gyermek vállalható. Kialakult az egygyermekes családmodell, ma pedig azok az egykék családalapításán van a sor, akik nem is tudják, milyen nagycsaládban élni, maguk is továbbviszik ezt a modellt – mondta a szakember feltéve a kérdést: vajon a munkaadók mennyiben vették figyelembe, mennyire segítették, hogy a nő alkalmazottaknak anyai kötelezettségeinek is eleget tudjanak tenni…
Kolozsváron idén is nőtt a születések száma
Az elmúlt tizenkét évben folyamatosan nőtt Kolozsváron a születések száma. 2008-ban 5605 csecsemő született, míg 2019-ben ez a szám elérte a 6963-at, habár a polgármesteri hivatal nem ültetett életbe kifejezett születéspolitikát, csak az élet minőségén javít – nyilatkozta a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal szóvivője, Oana Buzatu.
– 2008-tól kezdődően folyamatosan nőtt a születések száma a városban. Ez azt jelenti, hogy 2008-hoz képest 2019-ben majdnem 1400 gyerekkel több született. Kolozsváron nem a születések számának növelését tartottuk szem előtt, hanem az élet minőségének javítását, ezt pedig beiktattuk a városfejlesztési stratégiájába, aminek az eredményei már látszanak. Az élet minőségének javulásával nem csak a születések száma nőtt, hanem a város és a városrészek gazdaságilag is fejlődtek. A városi önkormányzatnak az a kötelessége, hogy olyan körülményeket biztosítsunk a lakosoknak, hogy minél többen itt telepedjenek le – közölte Buzatu.
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal már Emil Boc első polgármesteri mandátumnak kezdetekor, azaz 2004-től foglalkozik az élet minőségének javításával, és ezt kifejezésre juttatták a 2027-ig érvényes városfejlesztési stratégiában is.
„Az életminőség javításán értendő a szabadidő kellemes eltöltése, továbbá az egészségügy, az oktatás, az infrastruktúra, az üzleti élet fejlesztése. Még ha a lakosok száma nem is éri el a bukaresti létszámot, Kolozsvár minden bizonnyal országos szinten az első helyen áll az élet minőségét illetően. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal folytatni szándékozik a helyi közigazgatás digitalizálását, a korszerű technológiák alkalmazását, amelyek egyrészt megkönnyítik a kolozsváriak életét, kezdve a közszolgáltatások wireless kifizetésétől a mesterséges intelligencia alkalmazásáig.
(Forrás: Hotnews.ro, economica.net, MTI)
