László-Bakk Anikó nyugalmazott zenetanár és a kolozsvári zeneóvoda éltetésében érintett pedagógus átadta a nyáron felavatott Vallásszabadság Háza múzeumának azt a gyertyatartót, amelyet a Mátyás-napok keretében évről évre használtak. – Ezt a gyertyatartót Korondon vásároltam 1993 tavaszán, és a Kolozsvári Mátyás-napok alkalmával, február 23-án gyertyát helyeztünk bele, és meggyújtottuk Mátyás király szülőházában. Most átadjuk a Vallásszabadság Háza múzeumának, hogy ott „lakjon” az idők végezetéig. A Mátyás-napok során bemutattuk azt a kultúrörökséget, ami a miénk, és a jövőben is örömmel és hálával idézzük meg a reneszánsz legfontosabb királyának, Mátyásnak emlékét – fogalmazott László-Bakk Anikó.
Demeter Stefánia Katalin, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa képviselőjeként kifejtette: a Mátyás királyra való emlékezés a nemzeti identitás megerősítését hivatott szolgálni.
László-Bakk Anikó kifejtette: a Kodály-tanítvány Szegő Júlia 1948-ben alapította meg Kolozsváron saját otthonában az első kolozsvári zeneóvodát. 1950–1980 között Selmeczi Marcella és Csalah Márta az úgynevezett Fások Klubjában folytatták a tevékenységet. László Bakk Anikó és Nistor Gáspárné Máthé Krisztina 1980-ban vette át a „stafétát”. Később Maksay Júlia, a S. Toduþa Zenei Főgimnázium tanára és Kis-Kalló Erika, a magyar opera hegedűse is vezetett zeneóvodás csoportot.
– A kolozsvári zeneóvoda hét évtizede során sok száz kisgyermek lelkében ültettük el a zenei anyanyelv emberformáló magját. Hálával emlékezünk Guttman Gabriella, Kostyák Erzsébet, Szabó Gitta, Terényi Lenke és Olga Suceava zenetanárokra, akik oktató-nevelői munkásságuk során ezzel a különleges szakterülettel is foglalkoztak – fogalmazott László-Bakk Anikó.
Fekete Miklós karnagy vezetésével az Unicante kórust hallgathattuk meg, amely az eseményhez illő vallásos és reneszánsz műveket adott elő tiszta intonációval, fiatal és képzett hangok által keltett szép hangzással.
A Kolozsvári Mátyás-napok idei rendezvényén megjelent Pennaforgatók Mátyás király mesebirodalmában címet viselő illusztrátorok munkáit tömörítő könyvet Németh Júlia műkritikus méltatta. – Ez az aprócska kis könyv külalakjával, szemrevalóságával lebilincseli az olvasót. Érdemes belelapozni, belefeledkezni. Andrásy Zoltánnak és nemzedékének köszönhetően az 1950-es, 1960-as években Kolozsváron híres grafikai iskola létezett. Ebben a kis könyvben ezt a régi grafikai iskolát látom, habár az itt megmutatkozó fiatalok nem ismerhették személyesen elődeiket. De tanításuk fellelhető ezekben a művekben – méltatta a kiadványt Németh Júlia. – A reneszánsz örökzöld szellemiségét, Mátyás király emlékét, Mátyás királyhoz fűződő legendák feldolgozását, grafikai megvalósítását láthatjuk itt 20 fiatal grafikus művész munkáiban. Az illusztráció különleges műfaj, mert nemcsak rajzkészséget, technikai tudást, fantáziát igényel, hanem egyfajta nemes alázatot. A művésznek rá kell éreznie az illusztrálandó mű hangulatára, de saját magából is adnia kell valamit. Óriási felelősség gyermekeknek illusztrálni. Ahogy a kolozsvári zeneóvoda hozzásegítette az oda járó gyerekeket ahhoz, hogy zenekedvelők legyenek, az a gyermek, aki jó művész munkáit nézheti könyveiben, egész biztos művészetkedvelő lesz – összegzett a művészettörténész.
Borítóképen: A híres kolozsvári zenészcsalád két tagja, Kostyák Előd és fia, Gergő csellóduókat adtak elő
