Védelmet kér a román külügy külképviseleti épületeinek

Védelmet kér a román külügy  külképviseleti épületeinek
A román külügyminisztérium provokációnak nevezte és közleményben ítélte el a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) múlt hétvégi akcióját, amelynek során a szervezet aktivistái székelyzászlóval takarták le a feliratot és a címert Románia budapesti nagykövetségének bejáratánál. Teodor Meleșcanu román külügyminiszter hétfőn közölte, tárgyalni fog Magyarország romániai nagykövetével, és biztonsági intézkedések foganatosítását fogja kérni.

A közlemény szerint egy revizionista programot hirdető szervezet nemzeti jelképeket meggyalázó cselekedetéről van szó, amely a román külügyminisztérium szerint ellentmond a diplomácia kapcsolatokat szabályozó bécsi egyezménynek és teljességgel elfogadhatatlan. Bukarest felkérte a magyar hatóságokat, hogy biztosítsák a román külképviselet épületeinek és személyzetének sérthetetlenségét, erről pedig párbeszédet akar folytatni Magyarország bukaresti nagykövetével.

"A román hatóságok folyamatosan együttműködési készségüket hangoztatták a Budapesttel folytatott párbeszédben" - olvasható a közleményben, amely szerint a román fél elvárja, hogy Magyarország egy valódi stratégiai partnerség és a két ország közti alapszerződés jegyében viszonyuljon a kétoldalú kapcsolatokhoz.

Marius Pascan, a Népi Mozgalom Párt (PMP) szenátorának Facebook-bejegyzése alapján értesült a történtekről a román sajtó. Pascan felszólította a román hatóságokat, "ne hunyászkodjanak meg gyáván", hanem kérjenek magyarázatot a történtekre, többek között Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől.

"Ezek az akciók veszélyesek, és könnyen radikalizálódhatnak, ha nem akadályozzák meg azonnal. De meglehet, hogy éppenséggel Budapest érdeke mesterségesen feszültséget szítani a kétoldalú kapcsolatokat illetően. Szerintem nem kellene passzívnak maradnunk, lehajtanunk a fejünket a nagy egyesülés centenáriuma évében" – hangoztatta a politikus.

A HVIM Pest megyei és budapesti szervezetének honlapján azt közölte, az akció válasz volt a román kormányfő "vulgársoviniszta kirohanására". Mihai Tudose szerdán egy televíziós műsorban közvetve akasztással fenyegette meg az autonómiát követelő erdélyi magyarokat.

Szijjártó: kölcsönös tiszteletre alapuló kapcsolatot!

 

Magyarország mindig is kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatra törekedett Romániával az ott élő magyar közösség érdekében - mondta a külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatornán hétfőn.

Szijjártó Péter arra reagált, hogy Mihai Tudose román miniszterelnök szerda este a magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatban egyebek mellett azt nyilatkozta a Realitatea hírtelevíziónak: "Ugyanaz lesz a válaszom, mint amikor, nem tudom milyen nap alkalmából, zászlót próbáltak kitűzni. Ekkor világossá tettem, ha az a zászló lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is".

A külügyminiszter szerint teljességgel elfogadhatatlan a 21. századi Európában, hogy egy komplett nemzeti közösséget és annak vezetőit akasztással, halállal fenyegetnek meg. A magyar kormánynak kötelessége világossá tenni, hogy egy ilyen kijelentés teljes egészében tarthatatlan, és kiírja Románia miniszterelnökét a kulturált európai politikusok sorából - fogalmazott Szijjártó Péter.

Az Ukrajnában élő kisebbségek jogait még tovább korlátozó törvénytervezetekről azt mondta, a helyzet rendkívül súlyos, mivel senki sem vette komolyan azt a fenyegetést, amit az oktatási törvény jelentett. Ukrajna ahelyett, hogy feloldaná a konfliktusokat, újabb javaslatokat tett a nyelvhasználat és az állampolgárság korlátozására. Például a színházi előadásokon ki kellene írni ukránul is, mi hangzik el, illetve az újságokat is két nyelven kellene megjelentetni - mondta Szijjártó. Az újabb korlátozások ellen a magyar kormány ugyanolyan keményen fel fog lépni, mint az oktatási törvény ellen - jelentette ki a miniszter.

Szijjártó Péter a Kossuth rádió 180 perc című műsorában a román miniszterelnök nyilatkozatával kapcsolatban azt mondta: Európában zajlanak viták az autonómiáról, és léteznek különböző autonómiaformák. A 21. században nem lehet megkérdőjelezni annak a legitimitását, hogy az autonómiáról lehet-e vitázni. A vitát meg kell vívni, de közben halállal fenyegetni, elfogadhatatlan.

Fotó: Rohonyi D. Iván (archív)