Van földgázunk, de csak a mélyben: az oroszok energiahordozóját vesszük igénybe, drágán

Az energiaárak növekedése jelentős nyugtalanságot eredményezett az európai országokban. Az államok különböző módszereket találtak a helyzet kezelésére, nálunk például „befagyasztották” az energiahordozók árát és fűtéstámogatást helyeztek kilátásba.

„Az önkormányzatoknak az állami költségvetés biztosítja a gázvásárláshoz szükséges fedezetet” – nyilatkozta a napokban Virgil Popescu ügyvivő energiaügyi miniszter. Hozzátette: a tárca több energiavállalat tulajdonosa: a tárcához tartozik a bukaresti és a konstancai Electrocentrale, illetve a  Romgaz. Eme cégek esetében nem merülnek fel szerződéskötéssel kapcsolatos gondok, ám a többi hőenergia-termelő cégnél a tél a gázszámlák kiegyenlítésének ellehetetlenítését jelenti.

„Nem mennyiségi, hanem árral kapcsolatos problémáról van szó” – közölte a tárcavezető, bár a helyzet úgy áll, hogy soha ennyi földgázt nem vásároltunk a Gazpromtól, mint most, a belföldi termelés pedig szemmel láthatóan csökken.

Az év első három hónapjában a földgáz ára a bécsi tőzsdén 18 euró/MWh, a következő év első három hónapjában ez az ár 93 euró/MWh-ra nőhet. A gond az, hogy néhány polgármesteri hivatal csak most kezd szerződéseket kötni a földgázra, bár ezeket már nyáron alá kellett volna írni – közölték az energiaügyi minisztérium illetékesei.

Másrészt a városok sorra „kapitulálnak” a földgáz árának növekedése nyomán, az országos földgázimport soha nem látott növekedést ért el, ám a Fekete-tengerben levő földgáz legkevesebb öt év múlva bányászható ki, ha az offshore-törvény holnapra elkészülne.

Hol nemzet-, hol pedig föderális állam

 „Románia egységes és központosított állam, ha az erőforrások összegyűjtéséről, a pénznek az országból való kiviteléről van szó, a költségvetés fő finanszírozói az ország nyugati megyéi. Amikor problémamegoldásról van szó, akkor az ország rögtön föderális állammá válik az „oldják meg helyi szinten a problémákat” elv alapján.  Ez a magatartás érvényes minden kormányra, politikai színezettől függetlenül. Teljesen másképp néz ki a probléma egy bukaresti irodából, mint a helyszínen” – nyilatkozta  Călin Bibarţ aradi polgármester. 

 – Ami a fűtést illeti, az ország összes hőközpontja gondokkal küzd, és nekünk harminc éve nincs erre vonatkozó országos politikánk. Minden önkormányzatnak saját költségvetéséből kell gazdálkodnia. A parlamentből vagy a bársonyszékből könnyű beszélni, de az árkülönbözetet mindig a helyi költségvetésből kell fedeznünk. Pénzügyi segítség nélkül Aradon csak két hónapig tudjuk fedezni a számlákat.  A Romgaz a román állam cége, és egyes megyei jogú váro­sokkal szerződéses kapcsolatban áll. Bukarestben a földgáz ára 160 lej, a többi város pedig kénytelen a szabadpiacról vásárolni a földgázt 500-800 lej közötti árban. Ez azt jelenti, hogy ebben az országban kétféle kategóriába sorolják az emberek. Nemcsak én mondom, hanem ez a véleménye a temesvári, nagyváradi és más nagyvárosok polgármestereinek is – méltatlankodott az aradi városvezető. 

Dominic Fritz temesvári polgármester a Facebook-oldalán közölte, hogy még egy hétig tudják biztosítani a lakosoknak a fűtést és a meleg vizet egy másik céggel való szerződéskötés által, amiért ötmillió lejt kell fizetni a megyei jogú város költségvetéséből.

 „Nagy gondokkal szembesülünk a földgázbeszerzését illetően. Egy hónappal ezelőtt én voltam az első városvezető, aki meghúzta a vészharangot” – magyarázta Bákó polgármestere, Lucian Daniel Viziteu.

Megoldás lenne a kőszén?

Nagyon nehéz helyzetben van Petrozsény megyei jogú város, mivel az ott található szénlelőhelyet nem lehet kibányászni, az ország által felvállalt és gyorsított ütemben zajló szennyezéscsökkentő „zöldpolitika” miatt.

„A petrozsényi hőközpontot teljes mértékben felújítottuk, és megfelel minden környezetvédelmi követelménynek. Ám nincs nyersanyag.  Jelenleg a Zsil-völgyi bányák naponta legtöbb 700-800 tonna kőszént tudnak kibányászni, miközben a város napi szükséglete 1800 tonna. A Zsil-völgye képes lenne az egész ország számára olcsó energiát előállítani. A megoldás a minisztérium kezében van” – nyilatkozta nemrég Tiberiu Iacob-Ridzi  polgármester.

Az állam részéről az egyedüli segítség az volt, hogy nemrég elfogadták a villanyáram és a földgáz ára növekedést megakadályozó törvényt.

 „Az öt hónapos téli időszakra, azaz idén november 1-jétől jövő év március 31-ig a kormány kiutal az önkormányza­toknak egy összeget, ami részben fedezi a gigakalória árának növekedését. A támogatás a földgáz vásárlási ára és a 0,250 lej/kwh megszabott ár közötti különbség 50%-ra elegendő” – jelentették ki az elemzők a parlament által elfogadott jogszabályra hivatkozva.

A Romgaz vállalat bejelentette: befejezte az amerikai Exxon vállalattal a tárgyalást, miszerint átveszi a Fekete-tenger Neptun Deep elnevezésű földgázkitermelő részesedésének az 50%-át. Ez által a Romgaz az OMV Petrom partnerévé válik az egyik legnagyobb helyi offshore energetikai projektben. A  Romgaz csak azt nem pontosította, hogy az első gázmolekula csak öt év múlva fog felszínre kerülni, már ha az erre vonatkozó törvénykezés holnapra elkészülne – állítják a szakemberek.

Kiszolgáltatva a Putyin vezette Oroszországnak

A Romgaz vállalatnak a Fekete-tengeri helyzetre vonatkozó közleménye és a valós romániai helyzet közötti átfedésből kiderül a gazdaság és az energetikai szektorba való befektetéshiány, amire az elmúlt harminc év kormányai hallgatólagosan rábólintottak. Sőt mivel Románia a második legnagyobb földgázgyártó ország az unióban, amely  nem képes fűtést biztosítani lakosainak, ez által pedig az ország kudarcot vallott mint regionális stabilitási tényező is. Ennek első áldozata Moldova Köztársaság, amely idén télen teljes mértékben ki lesz szolgáltatva a Gazprom vállalatnak – fogalmaznak a szakértők.

Eközben Nagy-Britanniában és Európában a földgáz ára egyötödével csökkent, miután Oroszország bejelentette, hogy növelni fogja ebben a térségben a földgázexportot, miközben hónapokon át korlátozta a gázszállítást.

Két nappal azután, hogy Vladimir Putyin felkérte a Gazpromot,  kezdje ellátni európai raktárait, a  vállalat bejelentette: belső raktárait feltöltötte. A beavatkozásra azt követően került sor, miután elemzők kijelentették, hogy Moszkva energetikai válságot szított a szállítások csökkentésével.  A nagy-britanniai árak közel 20 százalékkal csökkentek, miután október folyamán a földgáz rekord áron kelt el.

 A szakemberek megállapítják: a földgáz ára még így is közel háromszorosa az év elején regisztráltnak, ám a mostani csökkenés segíti az energiafaló ipart, és reményt nyújt arra, hogy a földgáz ára nem lesz olyan negatív hatással az országok gazdaságára. A földgáz árának növekedése az infláció növekedését is jelentette, ez által pedig az állami bankokra nyomást gyakorolt, hogy a kamatlábat emelje. 

A szakemberek szerint az árak gyorsan és újból növekedhetnek, ha Oroszország nem szállít még több gázt novemberben, de a moszkvai jelzések elegendőek voltak ahhoz, hogy megállítsa a hónapok óta tartó gázárnövekedést.

 A Nagy-Britanniába decemberben szerződéses alapon kiszállítandó földgáz ára 15%-kal csökkent, míg az európai hivatkozási ár 12%-os csökkenést jegyzett, és jelenleg 65,70 eurós óránkénti megawatt áron beszerezhető.  

„Minden Oroszországtól függ, és reméljük, hogy a gázszállítás nőni fog, az idei moszkvai húzd meg, ereszd meg játék után” – nyilatkozta egy energiavállalat igazgatója.  A Gazprom pénteken bejelentette, hogy november 8-ig befejezi a belső raktárak feltöltését, Putyin szerint akkor kezdődik el a Németországnak és Ausztriának való pótszállítás is.

Mindezek ellenére aggodalommal tekinthetünk a tél elé, mivel Európa raktáraiban a szokásosnál kevesebb földgáz található, és ha az időjárás egy kicsivel is zordabb lesz a szokásosnál, a gázellátás a legalsó határon lesz, ez pedig árnövekedéshez vezethet – állapítják meg.

Oroszország folyamatosan tagadta az európai gázszállítmányok korlátozását, ám mérsékelte exportját a 2021-es hosszú távú szerződések teljesítésére, és saját gáztárolóit a szokásosnál alacsonyabb szintig töltötte fel. Putyin bejelentette: ha Európa még több gázt akar, akkor jóvá kell hagyni a Nord Stream 2 gázvezetéket Németország felé, ám ezzel sem a kelet-európai államok, sem Amerika nem értett egyet. A gázellátás világszinten csökkent, amint a gazdaságok kezdtek helyrejönni a járvány után. Ázsia többet fizetett, hogy minél több cseppfolyósított földgázhoz jusson, és kevesebb maradjon Európának – állapították meg a szakemberek.