Kérdéses, az újítás mellett eredményez-e megújulást a reformként meghirdetett intézkedés
Összefoglaltunk néhány közérdekűbb módosítást
A kormány a tavalyi, 2017/846-os határozatával megnövelte 2018 januárjától az országos bruttó minimálbér összegét 1450 lejről 1900 lejre. Az indoklásban az is szerepel, hogy a növekedés magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy mostantól a társadalombiztosítási járulékok és egészségbiztosítás fizetésének terhe teljes egészében átkerült a munkavállalóra. A munkáltatónak tehát már nem kell fizetnie pluszban az alkalmazottja után járulékot: a kormány elképzelése az volt, hogy minden esetben a fizetéseket felbruttósítják az addigi járulékoknak megfelelő összeggel, és ily módon az alkalmazottak bére tulajdonképpen nem fog csökkenni. Mivel törvényesen nem kötelezhették a munkáltatókat a megfelelő fizetésnövelésre, csak annyit tettek kötelezővé, hogy elkezdjék az egyeztetéseket a fizetésemelésről, ennek határideje 2017. december 20-a volt. A minimálbér növelése ellenben kötelező, és ez végső soron nagyobb kiadást jelent a munkáltatónak, mint ha csak hozzáadta volna a korábbi bruttó minimálbérhez az általa fizetett járulékok összegét.
Mégis több a munkaadó kiadása
A minimálbér növelést előíró kormányhatározat értelmében az 1900 lejes garantált bruttó minimálbér nem tartalmazza a pótlékokat és egyéb fizetés kiegészítéseket, egy teljes havi munkaprogramnak felel meg, amely átlagban 166,666 óra, és 11,40 lej órabért jelent. A bruttó minimálbér növelése elsősorban a járulékfizetés áthelyezésével valósul meg, de nagyobb lesz a nettó összeg is, ami végül mégiscsak többletkiadást jelent a munkaadónak. A munkatörvénykönyv 300-2000 lej közötti büntetést ír elő minden esetre, amikor nem növelik a kötelező minimálbér összegét. Sőt, amennyiben valaki ismételten a minimálbér alatt szabja meg az egyéni munkaszerződéssel alkalmazottak fizetését, 6 hónaptól egy évig terjedő börtönnel is büntethetik az illetőt.
Az 1900 lejre növelt minimálbér a munkaadónak tulajdonképpen 1943 lej kiadást jelent (egy újfajta adóval, az úgynevezett munkabiztosítási hozzájárulással együtt, ami 43 lej). Ebből az összegből a munkavállaló 1162 és 1235 lej közötti összeget kap kézbe, attól függően, hogy vannak-e az eltartásában gyerekek. 2017-ben az országos bruttó minimálbér (februártól) 1450 lej volt: ehhez a munkaadónak még hozzá kellett számolnia (kifizetnie) a járulékok rá eső részét, tehát az 1450 lej tulajdonképpen 1783 lej kiadást jelentett a munkaadónak. Ebből az 1783 lejből a munkavállaló kézbe kapott 1065 lejt (ha nem szerepelt más személy az eltartásában). Amint látható, januártól ellenben nem csupán a korábban a munkáltatóra háruló járulékokkal növelték a minimálbért (mert akkor csak 1783 lej lenne), hanem még pluszban 160 lejjel kell többet fizetnie a munkáltatónak (hogy kijöjjön az 1943 lej), ami közel 9%-os növekedés a minimálbérrel kapcsolatos kiadásait tekintve.
A munkaügyi minisztérium számításai
A minimálbérből kiindulva, a munkaügyi minisztérium öt esetet figyelembe véve számolta ki, hogy hány lejt kap kézbe az alkalmazott, attól függően, hány személy szerepel az eltartásában.
1. Amennyiben nincs az illető eltartásában senki, akiért pluszban részesülne kedvezményes levonásban, az 1900 lej bruttó minimálbér 1162 lej nettó bért jelent: a társadalombiztosítási hozzájárulás 25% - 475 lej, egészségbiztosítás 10% - 190 lejt, 510 lej az egyéni adómentes összeg (1900-475-190-510=725), tehát 725 lejre számolják a 10% jövedelemadót (januártól az is lecsökkent 16-ról 10%-ra), ami 73 lej lesz felkerekítve. A végösszeg tehát: 1900-475-190-73=1162 lej, amit az alkalmazott kézbe kap.
A munkáltató külön plusz kiadását képezi még a munkabiztosítási hozzájárulás, a bruttó összeg 2,25%-a, amit minden egyes alkalmazottjáért köteles kifizetni. A minimálbér esetén ez 43 lej.
2. Amennyiben az alkalmazott eltartásában egy gyermek szerepel, nagyobb az egyéni adómentes összeg: 670 lej. Ezáltal a jövedelemadója is kevesebb lesz, nem 73 lej, hanem 57 lej. A számítás a következő: 1900-475-190-670=565 – erre számolják tehát a 10%-os jövedelemadót, ami 57 lej. A nettó összeg pedig: 1900-475-190-57=1178 lej.
3. Két eltartott személy esetében az egyéni adómentes összeg 830 lej, amire nem számolnak adót: tehát az összes előbbi számítást elvégezve 405 lejre állapítják meg a jövedelemadót, ami 41 lej lesz, és végül a nettó fizetés ebben az esetben 1194 lej (1900-475-190 -41 = 1194 lej).
4. Három eltartott személlyel a következőképpen alakul a fizetés: 1900-475-190-25 = 1210 lej (az adómentes rész 990 lej, a jövedelemadó ily módon 25 lej lesz).
5. Amennyiben négy és ennél több személy van az alkalmazott eltartásában: 1310 lej lenne az egyéni adómentes rész, amire már nem is tudnak jövedelamadót számolni, az tehát nulla, ily módon a következőképpen alakul a nettó összeg – 1900-475-190=1235 lej.
Kivételes halasztás
Mivel az előírások eléggé zavarosak voltak, a határidő pedig szűkös, a kormány lehetővé tette, hogy a munkáltatók már ne januártól, hanem majd március 31-ig jelenthessék az alkalmazottak általános nyilvántartásába a bruttó összegekkel kapcsolatos változtatásokat, ami a járulékok áthelyezésével járt – de az áthelyezést természetesen már január elsejétől alkalmazni kell. A munkaszerződéssel és bérrel kapcsolatos bármilyen módosítást az elkövetkezőkben is ugyanúgy kell jelenteni a munkaügyi felügyelőségnek, mint eddig, az alkalmazása előtt egy nappal.
Elkülönített áfa-fizetés
Az áruforgalmi adó 2018-ban is 19% lesz, ugyanakkor életbe lépnek a módosulások az elkülönített áfa-fizetéssel kapcsolatosan. Az elkülönített áfa-fizetéséről augusztus végén döntött a kormány, amely sürgősségi rendeletben fogadta el, hogy októbertől fakultatív módon, január 1-től viszont valamennyi vállalkozásnak elkülönített számlára kell fizetnie az áfát, amiről csak az adóhatóság engedélyével vonhatnak vissza pénzt. Az intézkedés elleni tiltakozás miatt a parlamentben úgy módosították a jogszabályt, hogy csak a csődvédelem alatt álló cégekre, valamint az államnak december 31-én áfával tartozó vállalkozásokra vonatkozzon az előírás.
Azok az áfa-fizető cégek, amelyek nem kötelesek áttérni az új rendszerre, opcionálisan választhatják az elkülönített fizetést, és akkor a nyereségadójuk (vagy a mikrovállalkozás jövedelmére kirótt adó) 5%-kal csökken. Azoknak a cégeknek is elkülönített számlára kell fizetniük az áfát, amelyek beszállítói között olyan cégek vannak, amelyek alkalmazzák ezt a rendszert.
Mikrovállalatok adózása
Megnövelték azt a felső határt az üzleti forgalomnál, amely alapján besorolják a mikrovállalatokat: az eddigi 500.000 euróról 1 millió euróra nő. Azok a cégek, amelyek üzleti forgalma nem haladja meg ezt az értéket, a 16%-os nyereségadó helyett 1%-os jövedelemadót fizetnek, ha legkevesebb egy alkalmazottal dolgoznak, és 3%-ot, ha nincs egyetlen alkalmazottjuk sem. Ebbe a kategóriába tartoznak mostantól azok a cégek is, amelyek tanácsadásból és menedzsmentből szerzik jövedelmeiket, függetlenül attól, hogy az ebből származó jövedelem milyen arányban van az összjövedelemhez képest. Továbbá a szerencsejátékokkal, biztosításokkal, banki ügyletekkel, lelőhelyek feltárásával foglalkozó cégek is ide tartoznak, ha üzleti forgalmuk nem haladja meg az egymillió eurót.
Osztalékok adózása 2018-ban
Az osztalékokért kirótt adó megmarad a jelenlegi 5%-on. Ugyanakkor ki kell fizetni a bruttó minimálbérre számolt 10%-os egészségügyi járulékot (CASS), ha az osztalékból származó jövedelem meghaladja a 12 minimálbért. Egy adószakértő szerint ahhoz, hogy megtudjuk, az osztalékból származó jövedelmeink nem haladják meg a 12 minimálbért, össze kell adnunk a 2017-es évben önálló tevékenységekből, osztalékokból, bérleti díjakból és máshonnan szerzett jövedelmeinket, úgy, ahogy azt a módosult Adóügyi Törvénykönyv 170-es cikkelye 3-as bekezdése előírja.
Engedéllyel rendelkező magánszemélyek adózása
Azok, akik alkalmazottakként és engedélyezett magánszemélyként (PFA-ként) is jövedelemre tesznek szert, kifizetik a nyugdíj- (CAS) és az egészségügyi járulékot alkalmazottként és PFA-ként is. Ebben az esetben a járulékokat nem a PFA által megvalósított összjövedelem szerint állapítják meg, hanem a minimálbér esetében kirótt járulékokat kell fizetni, míg alkalmazottként az összjövedelemtől függően számítják ki ezeket a járulékokat.
Az engedéllyel rendelkező magánszemélyek, az egyéni vállalkozások és szabadfoglalkozásúak, a csak mezőgazdasági tevékenységből élők csak akkor fizetnek járulékot, ha előző évben ezekből a tevékenységekből 12 minimálbérnek megfelelő jövedelemre (22.800 lejre) tettek szert.
Bérleti díjak
Azok a magánszemélyek, akik bérleti díjakból szereznek jövedelmet, 10%-os adót fizetnek, amit az illető bérleti díj 60%-ára alkalmaznak. Ezeknek a magánszemélyeknek 10%-os egészségügyi járulékot (CASS) is kell fizetniük (azaz 190 lejt havonként), ha az évi bérleti díj eléri a 12 havi minimálbért. A bérleti díjak esetében a 12 havi bruttó minimálbér kiszámításakor a bérleti díjból származó nettó jövedelmet veszik számításba, amire előzőleg alkalmazták a 40%-os jóváírást.
