Ezt maga a miniszterelnök közölte ma, újságírói kérdésre válaszolva Nucet községben, ahol több miniszterével együtt egy helyi ünnepségen vett részt.
A miniszterelnök közölte, még pénteken megkapja a részletes tájékoztatást, és válaszol Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének, aki korábban levélben kereste meg a katonatemető törvénytelennek vélt átalakítása ügyében.Az erdélyi magyar sajtót és közvéleményt napok óta élénken foglalkoztatja, hogy a Kárpátokon túl fekvő Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata önkényesen létrehozta az első és második világháborúban elesett román katonák emlékhelyét a közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye első világháborús osztrák-magyar katonai temetőjében. A beavatkozás során 52 betonkeresztet és egy nagyméretű ortodox keresztet állítottak fel a bekerített sírkertben, ahol az osztrák-magyar monarchia mintegy hatszáz katonája nyugszik. Dormánfalva önkormányzata május 17-re hirdette meg a román katonák emlékhelyének az ünnepélyes felavatását.Az egyik közösségi hálón közzétett, pénteken készült fényképek tanúsága szerint a román emlékhely kialakításának a munkálatai pénteken is folytatódtak, annak ellenére, hogy az RMDSZ vezető politikusai csütörtökön levélben kérték az illetékes hatóságokat, hogy állítsák le a munkálatokat a helyzet tisztázásáig.A közösségi hálón jelent meg az a kisfilm is, amelyet a Bákó megyei Exclusiv televízió készített dormánfalvi önkormányzat március 29-i üléséről, amelyen az önkormányzati testület Constantin Toma polgármester előterjesztése nyomán egy tartózkodás mellett arról döntött, hogy a település magánvagyonából a település közvagyonába helyezi át az úzvölgyi katonai temetőt.Constantin Toma polgármester a kétkedő képviselők kérdésére a tanácsülésen elmondta: sokáig vita tárgyát képezte a temető hovatartozása, de úgy véli, hogy sikerült tisztázni a jogi helyzetet. A polgármester hangsúlyozta: Úzvölgyében nemzetközi katonatemető áll, ahová egy 1924-ben készített összeírás szerint 1350 magyar, osztrák, német, olasz, szerb, orosz és román katonát temettek el - egy korabeli rajz szerint - külön-külön parcellákba. A polgármester a román hatóságok reakcióhiányának tulajdonította, hogy a második világháború után a temető elveszítette a nemzetközi jellegét, és a kilencvenes évektől a magyar jellege erősödött meg.Arról tájékoztatta az önkormányzati testületet, hogy a megjelölt magyar sírokat nem kívánják bántani, de a temető üres részén egy 3,5 méter magas gránitkereszttel és 50 betonkereszttel emléket kívánnak állítani az ott eltemetett román katonáknak. Hozzátette: levelet írtak a többi érintett ország nagykövetségeinek is, és felajánlották segítségüket ahhoz, hogy az ott nyugvó katonáik számára ők is alakítsanak ki egy-egy parcellát. A polgármester tájékoztatása szerint mind a román védelmi minisztérium, mind a kulturális minisztérium láttamozta a terveiket, és a román védelmi tárca 65 ezer lejjel hozzá is járult a műveletek 300 ezer lejes összköltségéhez.Constantin Toma hangsúlyozta: az a cél, hogy visszaállítsák a temető román parcelláját. Megjegyezte: kevés információval rendelkeznek az ott eltemetett román hősökről, de ha sikerül megtudni a neveiket, ezek is felkerülnek a betonkeresztekre.
