Unió-szerte Romániában legtöbb a női menedzser

Összeállításunkban összegezzük több – az Országos Statisztikai Intézet (INS), a World Vision romániai szervezete, az Eurostat által végzett – statisztikai elemzés megállapításait.

Romániában több a nő, mint a férfi

Románia lakosságának több mint fele (51,1 százaléka) nő. (A statisztikai hivatal adatai szerint 2020. január 1-jén a romániai lakhellyel rendelkező személyek száma 19 328 800 volt.)

Városi környezetben a nők aránya nagyobb (52,4 százalék), mint vidéken (49,5 százalék).

A női népesség átlagéletkora 3,3 évvel magasabb a férfiakénál: a hölgyeknél 42,2 év, a férfiaknál 40,6 év. 
Vaslui és Tulcea megyéket kivéve Románia összes többi megyéjében többségben vannak a nők. A legtöbb 65 éven felüli nő Teleorman, Vâlcea és Brăila megyében él, a legkevesebb Ilfov és Iaşi megyében. A 65 éven felüli hölgyek többsége (50,1 százalék) városon lakik.

Kolozs megyében a legalacsonyabb a termékenységi mutató

A szülőképes nők (15–49 közötti korosztály) a női népesség 43,2 százalékát teszik ki.
 
A termékenységi mutató országos viszonylatban 1,8 gyermek/nő volt. 2019-ben a legnagyobb termékenységi arányszámot Vaslui (3,1 ezrelék), Szilágy (2,4 ezrelék), Szucsáva (2,3 ezrelék) megyében mutatták ki, a legkisebbet Ilfov (1,4 ezrelék) és Kolozs (1,3 ezrelék) megyében.
 
2019-ben az élve születések száma 199 720 volt, ami 10,3 újszülöttet jelent 1000 lakosra. Romániában a születések száma magasabb az európai átlaghoz viszonyítva, amely 9,5 ezrelék (2016-os adat). Az adatokból kitűnik: folytatódik az elmúlt évek tendenciája és továbbra is több fiúgyermek születik, mint lány (105/100). 
2018-hoz viszonyítva a születésszám városi környezetben 10,7 ezrelékről 10,6 ezrelékre csökkent, vidéken viszont maradt a 10 ezrelék.
 
2019-ben a nők átlagos életkora szüléskor 28,8 év volt, illetve az első gyermek születésekor 27,6 év. Ez valamivel magasabb, mint egy évvel korábban: 28,7, illetve 27,4. Mindebből arra lehet következtetni, hogy folytatódik a tendencia, egyre inkább kitolódik a gyermekvállalási hajlandóság.
 
A vidéken élő nők továbbra is fiatalabban vállalnak gyereket (27,2 év) a városon élőkhöz viszonyítva (30 év). Ez az eltérés észlelhető az első gyereket vállaló hölgyek átlagéletkora tekintetében is (29,1 városon, 25,2 falun).
 
A nők átlagos életkora első gyerekük születésekor Călăraşi megyében a legalacsonyabb (24,7 év), a legmagasabb pedig Bukarestben (30,8 év). A nők átlagos életkora szüléskor szintén Călăraşi megyében a legkisebb (26,5 év) és Bukarestben a legnagyobb (31,5 év).
 
A nők gyermekvállalási hajlandósága függ a foglalkozásuktól: a háztartásbeliek körében az arány elég magas (33 százalék 2019-ben), ez mégis enyhe csökkenést jelent 2018-hoz viszonyítva (34,2 százalék).
 
A 2019-ben születettek 52,4 százalékának az édesanyja a dolgozó nők köréből került ki. Vidéken az újszülöttek 48,3 százalékának az édesanyja háztartásbeli volt, városon ez az arány 20,6 százalék. 2019-ben nőtt a felső- (30,4 százalék), illetve középfokú (35,6 százalék) végzettséggel rendelkező anyukák száma.
 
2019-ben a nők esetében a várható élettartam 79,54 év volt (80,34 városon és 78,51 vidéken).
 
A házasságkötések aránya 2019-ben 5,8 házasság volt ezer lakosra. Az összes házasság (128 610) közül a legtöbb augusztusban köttetett (23 044), a legkevesebb pedig februárban (5306). Romániában a házasságkötések száma magasabb az európai átlagnál, ahol ez 4,4 ezrelék (2016-os adat)
2019-ben – 2018-hoz hasonlóan – a házasságot kötő hölgyek átlagéletkora 30,6 év volt, a férfiaké viszont csökkent: 33,8 volt 2018-ban, 33,7 pedig 2019-ben. Az első házasság esetében az átlagéletkor a nőknél 28,3 év, a férfiaknál 31,6 év – ez is enyhén csökkent 2018-hoz viszonyítva.
 
2019-ben 30 197 válást regisztráltak, ami 1000 lakosra 1,4 válást jelent. Romániában relatív alacsony a válások száma a többi európai államhoz viszonyítva, ahol ez az érték 1,9 ezrelék (2016-os adatok). A válás mellett döntő hölgyek átlagéletkora 39,5 év, a férfiaké pedig 43,2.
 
A statisztikai hivatal szerint a tavalyi harmadik évharmadban az országban 8 555 000 dolgozót tartottak számon, 42,6%-uk volt nő. A foglalkozási csoportokra bontott elemzésből kiderül, hogy a romániai nők 1,9%-a az országban vezető politikai, vagy magas rangú hivatalnoki tisztséget töltött be; 20,3%-uk valamilyen szakterület szakértőjeként, 8,3% valamilyen technikusként, 6,3% közigazgatási szerv tisztviselőjeként dolgozott. Ugyanakkor a nők 23,8%-át szolgáltatásban alkalmazták, 18,4%-uk szakképzett munkaerőként tevékenykedett mezőgazdaságban vagy az erdészettel, halászattal foglalkozó ágazatokban; 7,1%-uk más szakágakban foglalkoztatott szakmunkás volt, a fennmaradó 13,9% pedig az „egyéb” foglalkozási kategóriához tartozott. Ami a képzési szintet illeti: a dolgozó nők közül 25,9% rendelkezett felsőfokú végzettséggel, 4,6%-uk végzett mesteriskolát vagy posztliceális tanulmányokat, 41,6-%-uknak volt líceumi érettségijük, 12,1%-uk pedig valamilyen szakiskolát végzett.

Románia vezet a női menedzserek számát illetően

Az Európai Unió tagállamai közül Romániában van a legtöbb női felső vezető az üzleti szférában (34%) – számolt be az Eurostat.

Egyébként az Európai Unióban a menedzserek 37%-a nő, 28%-uk tagja az adott szervezet vezetői testületének, 18%-uk pedig felső vezetői szerepkört tölt be – írta az Eurostat. Romániát ebben a vonatkozásban Észtország (33%), Litvánia (30%) és Lettország (29%) követi.

A Mediafax hírügynökség által közölt összegzés szerint Romániában az elmúlt időszakban nőtt a „vállalkozó anyák” száma is; sajnos, kevésnek a vállalkozása rendelkezik az online térben való érvényesüléshez szükséges fejlesztésekkel, például minőségi honlappal, és nem feltétlenül tudnak nagyobb összegeket szánni arra, hogy vállalkozásuk minél több ember számára láthatóvá váljon az internet által kínált lehetőségek tömkelegében. 
A Mediafax összeállítása szerint Romániában több mint félmillió vállalkozás működik, amelynek részvényesei között nők is vannak; ugyanakkor, a nők által irányított cégek többsége kisvállalkozás – különböző rendelők, szépségszalonok, üzletek, oktatási központok, kistermelői műhelyek stb.

Több házimunka jut a romániai nőknek

A 18 év fölötti lányok átlagban egy-két órával több házimunkát végeznek, mint a velük egykorú fiúk, és ez kihat az érettségi vizsgára, egyetemi felvételire való felkészülésükre egyaránt – ismertette a romániai World Vision felmérésének eredményét a Mediafax.

Főleg vidéken hárul egyre több munka a lányokraVidéki környezetben egy 18 éves nő naponta három-négy órát dolgozik a háztartásban és a gazdaságban. Bár vidéken a szülők 97%-a úgy véli, a tanulmányi előrehaladás fiúk és lányok számára egyaránt fontos, a tanulásra szánt idő a lányok esetében egyre csökken, amint közelednek a felnőttkor fele. A gazdaságban egyre több feladat hárul rájuk, ami továbbtanulásukat és szakmai fejlődésüket is akadályozza – állapította meg a World Vision. Bár Romániában a nők és férfiak egyenjogúságát törvény biztosítja, a nők megítélését és a nőkkel szembeni elvárásokat illetően még mindig jelen van közösségi szinten a diszkrimináció.

A World Vision elemzése szerint a csak középiskolát végzett szülőknek a 66%-a véli úgy, hogy egy dolgozó nő ugyanolyan jól gondoskodik gyerekeiről, mint az, aki háztartásbeliként neveli őket. Ez a százalékarány jelentősen nő a líceumot végzettek esetében: 80%-uk szerint a munkavégzés nem hátráltatja az anyát abban, hogy megfelelő figyelmet szentelhessen gyerekeinek. Ugyanakkor a középiskolai végzettséggel rendelkező szülőknek csak 33 százaléka véli úgy, hogy az apák is ugyanúgy elláthatják gyermekeiket, mint az anyák; a felsőfokú tanulmányokkal rendelkező szülőknek már a fele úgy gondolja, hogy az apa is az anyához hasonlóan elláthatja a gyerekgondozási feladatokat.

Konszenzus: a férfi sofőrök agresszívebbek

A Stílusosan a forgalomban című, közúti biztonsággal foglalkozó kampány keretében tavaly február–márciusban végzett felmérés szerint nőnemű sofőrök még mindig kevesebb időt töltenek kormánykerék mögött mint a férfi családtagok; ugyanakkor négyből egy nő szerint az elmúlt évtizedben csökkent a női autóvezetőkkel szembeni megkülönböztetés. A felmérésben közel háromezer embert kérdeztek meg, akik közül több mint 2700-an rendelkeztek hajtási engedéllyel; 32%-uk nő, 68%-uk férfi volt.

Tízből négy nő (37%) úgy nyilatkozott, hogy közvetlen családjukban ők az első hölgyek, akik hajtási engedélyt szereztek, 39%-uk pedig azt mondta, valamelyik női családtag (anya, testvér, lánygyerek) hamarabb letette a sofőrvizsgát, mint ők. A megkérdezettek 34%-a válaszolta, hogy a velük egy háztartásban élő családon belül csak egy közvetlen férfi családtag rendelkezik hajtásival; ezzel szemben, a nők 19%-a jelentette ki, hogy kizárólag csak ők vezetnek a családból.

Ami az autóvezetéssel töltött időt illeti, a gépkocsivezetői engedéllyel rendelkező nők fele úgy véli, a többi családtagnál valamennyivel kevesebbet vezet; 19%-uk azt mondta, sokkal kevesebbet ül volán mögött, mint más sofőrök a családból.
 
A különbségek a nemek között a hosszú úton való vezetés esetében kiemelkedőbbek: a családok esetében a női gépkocsivezetőknek 25%-a vezet hosszabb távokon, míg a férfiak 71%-a mondta azt, hosszú útra indulva ők vannak a volán mögött.

A női sofőrök 58%-a gondolja azt, hogy amennyiben egy nő vagy férfi ugyanannyi vezetési tapasztalattal rendelkezik, a gépkocsivezetési képességeknek nincs közük ahhoz, hogy a sofőr melyik nemhez tartozik. A férfiaknak mindössze 33 százaléka van ugyanezen a véleményen, 34 százalékuk úgy gondolja, hogy van némi összefüggés, 16 százalékuk szerint pedig jelentős mértékben függ a gépkocsivezetési készség attól, hogy valaki férfi-e vagy nő. Abban nők és férfiak is egyetértenek (52, illetve 58 százalékban), hogy a férfi sofőrök a nőknél agresszívebben vezetnek.

Arra a kérdésre, hogy mennyire gyakran szembesülnek olyan megfogalmazással, amely szerint „a nők nem tudnak vezetni/nem tudnak parkolni”, a nőknek 32%-a, a férfiaknak pedig 20%-a nyilatkozta, hogy naponta; a nők 43%-a, a férfiak 50%-a azt mondta, hogy néhányszor havonta. Ugyanakkor a női sofőrök 63 százaléka véli úgy, hogy ilyen üzeneteket többségükben férfiak fogalmaznak meg, a férfiak esetében ez az arány 49%.
A megkérdezett nők 25 százaléka (négyből egy) vélte úgy, hogy az elmúlt évtizedben valamelyest enyhültek a női autóvezetőkkel szembeni, diszkrimináló megnyilvánulások; 23 százalékuk szerint ugyanolyan a nőnemű sofőrökhöz való viszonyulás, mint tíz évvel ezelőtt. A férfiaknak jóval több, 38%-a gondolja úgy, hogy megváltozott a női gépkocsivezetőkkel szembeni megkülönböztető hozzáállás, 18%-uk szerint a helyzet ugyanolyan, mint tíz évvel ezelőtt.

Flashmob a nők jogaiért

A prefektusi hivatal előtt tartott flashmobot a Hímsovinizmus – A másik járvány címmel hirdették meg a Facebookon. A szervezők közlése szerint a megmozdulással arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a mód, ahogyan a hatóságok a koronavírus-járványt kezelték, számos olyan problémát súlyosbított, amelyekkel a nők eddig is szembesültek.
 
Kiemelték, a szexuális és otthoni erőszakos cselekedetek száma megugrott; ezzel együtt, nehezebben lehet a szociális és egészségügyi szolgáltatásokban részesülni.
 
„Az iskolák és óvodák bezárása esetén jellemzően a nőknek kell otthon ellátniuk, gondozniuk a gyermekeket, és a munkanélküliségi ráta esetükben 7%-kal emelkedett az elmúlt időszakban” – állapították meg a tüntetés szervezői.
 
A családi belviszályok elől járványhelyzetben még kevésbé lehet elvonulni, így azok a – többek között lakhatási – nehézségek, amelyekkel a nők eddig szembesültek, most még súlyosabbak. Mindemellett, a megmozdulás mögött álló civil szervezetek szerint ebben az időszakban kiemelten figyelni kell a nők jogaira, harcolni kell azokért, mivel „általánossá vált a hímsovinizmus, intézményesült a nemek közötti megkülönböztetés, amely folytán a nők másodrangú állampolgárokká válnak”.